A koronavírus-járvány megjelenése és több mint kétéves jelenléte után újabb kihívások, nevezetesen az infláció, az ellátási láncok szűk keresztmetszetei és az Ukrajna orosz megtámadása nyomán kibontakozott háború hatásai fékezik az európai, s ezen belül a német gazdaság fejlődését. Mindezen tényezők figyelembe vételével a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a 2020. évi 4,6 százalékos visszaesés és a múlt évi 2,9 százalékos emelkedés után – ez évre vonatkozó növekedési előrejelzését a korábban feltételezett 3,1 százalékról 2,5 százalékra, (de a kieli IfW Világgazdasági Kutatóintézet által jelzett 2,1 százaléknál csaknem fél százalékponttal magasabb szintre) mérsékelte, 2023-ra pedig további 3,7 százalékos  növekedési dinamikát prognosztizált.   

 A német gazdaság egyes főbb mutatószámai a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 2022. június 15-i előrejelzése alapján

Az IfW számítása szerint a kínai kormány szigorú no-Covid-politikája önmagában 0,2 százalékpontos növekedési költséget jelent idén a világgazdaságnak. Így a világgazdaság kibocsátása az idén 3 százalékkal haladja meg a múlt évit. A kieli kutatók erre hivatkozva mérsékelték fél százalékponttal, tehát 2,1 százalékra erre az évre vonatkozó korábbi előrejelzésüket, míg a jövő évre vonatkozót 0,4 százalékponttal 3,2 százalékra csökkentették.

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet mind a müncheni, mind a kieli kutatóknál „lejjebb ment“ az idei várakozások tekintetében: erre az évre mindössze 1,9, a jövő évre pedig 2,7 százalékos növekedési dinamikát valószínűsít. 

Az egyes ágazatok egymással ellentétes irányban és mértékben fejlődnek

A 2021 utolsó negyedévi enyhe, 0,3 százalékos visszaesés után a gazdasági tevékenység 2022 első negyedévében ismét növekedett a megelőző három havihoz képest, de csaknem egy százalékkal még mindig elmaradt a 2019 utolsó negyedévitől, azaz a járvány kitörése előtti szinttől. 

Az ún. kapcsolatintenzív szolgáltató szektorok gazdasága már januárban ismét felpörgött, és jelentősen hozzájárult a teljes GDP-nek az előző három havihoz viszonyított 0,2 százalékos növekedéséhez. Az építőipar is nagy lendülettel indult az évben, profitálva a magas rendelésállományból és az enyhe téli időjárásból. 

A feldolgozóipar termelése ezzel szemben stagnált, az ukrajnai háború következményei már a negyedév utolsó heteiben érezhetők voltak. A szankciók következtében márciusban aztán összeomlott az Oroszországba irányuló export, ami a teljes német kivitel 1,2 százalékos csökkenéséhez vezetett.  Emellett a háború tovább súlyosbította a nyersanyag- és előgyártmány-ellátás szűk keresztmetszeteit, amit a német ipar már az elmúlt évben is kezdett megszenvedni. Márciusban az autóiparnak ideiglenesen csökkentenie kellett a termelést, a szűk keresztmetszetek és az energiaárak meredek emelkedése nyomán érezhetően megemelkedtek a termelési, s a termelői árak is, ami az év eleje óta az iparvállalati rendelések csökkenéséhez vezetett. 

Csaknem fél évszázados rekordot ért el az infláció

A német gazdaság egyik fő problémája az infláció magas szintjében keresendő. A fogyasztóiár-színvonal emelkedése év/év összevetésben májusban elérte a 7,9 százalékot. Az energia mellett különösen az élelmiszerárak emelkedtek érezhetően az elmúlt hónapokban, emellett azonban számos más áru és szolgáltatás ár-, illetve díjemelkedése is jóval meghaladta az átlagot. A magánháztartások vásárlóerejének az árak emelkedéséből adódó csökkenése az árufogyasztás év eleji visszaeséséhez vezetett. A szolgáltatásokra fordított kiadások érezhető növekedésének köszönhetően azonban a lakossági fogyasztás összességében nem csökkent, hanem stagnált az első negyedévben, az előző három havihoz képest, ami a koronavírus-hullám enyhülését és ezzel együtt a magánháztartások költési magatartásának normalizálódását tükrözi.

Az infláció az idén a müncheni Ifo szerint eléri a 6,8, az esseni RWI szerint a 6,9, a kieli IfW szerint pedig a 7,4 százalékot. Ez 1974 óta a legmagasabb ütemű pénzromlás, s – mint utaltunk rá - önmagában is lassítja a lakossági fogyasztási kiadás élénkülését. Valószínűleg ez a fő oka annak, hogy a kiskereskedelemben mostanában rendkívül borulttá vált a hangulat. A meredek drágulás okozta vásárlóerő-kiesést vélhetően sem a nettó bérek, sem az állami transzfer kifizetések növekedése sem tudja ellensúlyozni. 2023-ra a kieli intézet 4,2, míg az esseni mindössze 2,6 százalékos pénzromlást valószínűsít. 

„A jelenlegi inflációs nyomás mindenekelőtt a világjárvány idején zajló hatalmas globális költségvetési programok következménye” – mondta Stefan Kooths, az IfW alelnöke. Az Európai Központi Bank (EKB) eddigi monetáris politikai lépéseit „túl későinek” és „túl tétovának” minősítette. Ez növeli annak kockázatát, hogy „az inflációs várakozások megszilárdulnak" - magyarázta Kooths.

Az Ifo kutatói szerint a német gazdaságot a következő hónapokban is valószínűleg két, egymástól nagyon eltérő erő fogja meghatározni. A kínálati oldalon jelentkező zavarok továbbra is negatív hatással vannak a termelésre, ugyanakkor az árak további emelkedését fogják kiváltani. A szállítási szűk keresztmetszetek a következő hónapokban is fennmaradnak, s lassítják mind az ipari, mind az építőipari tevékenységet. A kínai bezárások némi időbeli eltolódással Németországban is érződnek. S a magas nyersanyagárak is csak lassan mérséklődhetnek, mivel az ukrajnai háború korai befejezése aligha látszik valószínűnek. Mindezek együttes hatására a feldolgozóipar és az építőipar hangulata érezhetően romlott az év elejéhez képest. A hozzáadott érték a gazdaság e két szektorában a második negyedévben valószínűleg csökken.

Serkentő hatást gyakorol a konjunktúrára a magánháztartások takarékossági és pénzköltési magatartásának változása, normalizálódása. Különösen az ún. kapcsolat-intenzív szolgáltatások terén van felzárkózási lehetőség a koronaválság kirobbanása előtti vásárlói magatartáshoz képest. Ennek eredményeként a lakossági fogyasztási kiadások várhatóan az átlagot meghaladó mértékben bővülnek a jelenlegi és a következő negyedévekben. 

A szövetségi kormány két segélycsomagja nyomán csökkentek az adók, növekedtek a lakosságnak nyújtott pénzügyi transzferek, a minimálbér emelése pedig a kiáramló bértömeget is növeli. Összességében azonban a rendelkezésre álló jövedelem a fogyasztói áraknál kisebb mértékben növekszik. (Megjegyzés: az állami kedvezménycsomagok olyan ármérséklő intézkedései, mint az EEG-illeték eltörlése, a kilenceurós bérlet bevezetése a közösségi közlekedésben, valamint az üzemanyagadó átmeneti csökkentése, az idei évben mintegy 0,5 százalékponttal mérséklik az inflációt.)

Lassul a foglalkoztatottak számának emelkedése, egyre több a be nem töltött állás

A munkaerőpiacon valószínűleg folytatódik a kilábalás a koronavírus-válságból, bár az ukrajnai háború, a fontos alapanyagok és előgyártmányok szállítási szűk keresztmetszete, valamint a szakképzett munkaerő növekvő hiánya miatt azonban a korábbi lendület érezhetően lelassul. Az Ifo várakozása szerint a foglalkoztatottak száma 2022-ben várhatóan még mintegy 626 ezerrel, 45,54 millió főre, 2023-ban viszont már csak további 190 ezer fővel, 45,73 millió főre emelkedik. 

A regisztrált munkanélküliek száma – 2,31 millió fő - az idén várhatóan mintegy 302 ezerrel marad el a tavalyi szinttől, jövőre pedig további 23 ezerrel, 2,29 millió főre mérséklődik. Ennek eredményeként a munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,7 százalékról mind a idén, mind jövőre évi átlagban 5,0 százalékra csökken. 

Az esseni RWI szakértői az idén egész évben meredek növekedésre számítanak a foglalkoztatottak számában, ami a magasan kvalifikált ukrajnai menekültek beilleszkedésének is köszönhető. A bejelentett üres álláshelyek rekordszáma ugyanakkor azt jelzi, hogy Németországban nő a szakképzett munkaerő hiánya – írja az RWI, melynek kutatói szerint a munkanélküliségi ráta idén 5 százalék lesz, jövőre pedig 4,9 százalékra mérséklődik.

Az állami költségvetés hiánya az Ifo szerint az idén a múlt évi mintegy felére, 65 milliárd euróra esik vissza. A költségvetési hiány leépítésének folyamata 2023-ban is folytatódik, a hiány akkor már nem éri el a 12 milliárd eurót, míg a bruttó államadósság már nem lesz/nem lenne több a GDP 62,6 százalékánál. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock