Jochen Köckler, a Deutsche Messe AG igazgatóságának elnöke a rendezvény negyedik és egyben utolsó napján adott nyilatkozata szerint a világ vezető ipari kiállításának tartott hannoveri vásárt az idén mintegy 75 ezren keresték fel a helyszínen, további 15 ezren pedig digitális módon kísérték figyelemmel a vásár eseményeit. (Megjegyzés: a világjárványt megelőző években a vásár jóval több, mint 200 ezer látogatót számlált, az egy évvel ezelőtt tisztán digitális formában megtartott vásárt mintegy 90 ezren keresték fel. A tudósítónak már a vásár felé autózva feltűnt az odavezető autópálya-szakasz viszonylagos néptelensége, a korábbi években az ipari vásár idején megszokott közlekedési dugók elmaradása.)
A szokottnál jóval alacsonyabb kiállítói és látogatói létszám, valamint az, hogy a kiállítási pavilonok mintegy fele üres maradt, beárnyékolták a jubileumi hangulatot, a második világháború után a brit megszálló hatóságok által életre hívott első hannoveri ipari termékbemutató 75. évfordulójáról való megemlékezést. Az viszont nyilvánvaló, hogy – mint Stephan Knieps, a Wirtschaftswoche szerkesztője a gazdasági hetilap online kiadásában fogalmazott - „az érintettek közül sokan inkább egy kisebb, klasszikus vásárra vágynak, mint a 2020-ban és 2021-ben megrendezett digitális változatra”.
Az, hogy a hannoveri ipari vásáron kiállítók száma a korábbi kevesebb, mint felére csökkent, elsősorban a Kínában jelenleg is folyamatban lévő lezárásoknak tudható be. A vásártársaság számítása szerint ez önmagában 1300 kiállító kiesését jelenti, akik korábban kb. 30 ezer négyzetméter területet foglaltak le. Emellett hiányoztak az indiai kiállítók és – az adott helyzetben érthető módon – az orosz cégek, is, bár ez utóbbiak korábban csak a kiállítási terület töredékét vették igénybe. Mindennek ellenére az idén a kiállítók mintegy 60 százaléka külföldről érkezett és a területét mintegy negyedét vették igénybe. „A hannoveri vásár ezúttal egy kicsit európaibb” – mondta Jochen Köckler, megjegyezve, hogy különösen a kisebb németországi cégek számára a vásár továbbra is fontos fórum saját termékeik bemutatásához. Emellett alkalom nyílt az új technológiák megismerésére is a fenntarthatóság, az automatizálás és a digitalizálás területéről.
A vásár nyitóünnepségén tartott beszédében Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár kifejtette: nem kevesebbel állunk szemben, mint a német ipar legnagyobb átalakulásával az iparosodás kezdete óta. Történik ez egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi gazdaság nagyobb kihívást jelent, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, s hogy korunk világválsága, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború semmivel nem csökkenti az átalakulás sürgősségét. Ennek épp az ellenkezője igaz: a fosszilis energiától való függetlenedés nemcsak éghajlatpolitikai szempontból ésszerű, hanem az energiafüggetlenség a nemzetbiztonság szempontjából is elengedhetetlen.
Scholz a jelenlévő politikai és üzleti döntéshozók egyetértését elnyerve óva intett a globalizációtól való elfordulástól. Ugyanakkor a termelést és az üzleti tevékenységet olyan országokban kell felépíteni, amelyek hasonló értékrendet képviselnek. Ezek közé tartozik Portugália, amely (a vásár kiállítói és látogatói számának csökkenésével dacolva és annak ellenére – J. I.) rendkívül vonzó és dinamikus helyszínként mutatkozott be a befektetések és partnerkapcsolatok számára.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter szerint „ a vásár témái aktuálisabbak, mint valaha. A hannoveri vásár az ipar központi vezető szakvására, és az is marad. Erősíti az üzleti élet, a politika, a tudomány és a társadalom közötti eszmecserét, és új ötleteket és innovatív koncepciókat mutat be korunk nagy kihívásaira - mindenekelőtt a gazdaságnak az éghajlat-semlegesség irányába történő átalakítására. Az éghajlatvédelem, az ellenállóbb ellátási láncok és a diverzifikált piacok azok a központi kérdések, amelyeket minden erőnkkel együtt elő kell mozdítanunk. A jólét és a versenyképesség biztosítása érdekében a gazdasági fejlődésnek kéz a kézben kell járnia a hatékony éghajlatvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel. Ez az átalakulás történelmi kihívás, de egyben nagyszerű lehetőség is."
Az alacsonyabb részvétel ellenére indokolt volt a hannoveri ipari vásár újraindítása
A vásár és annak tematikája indokoltságát egy, a bonni közép- és kisvállalati kutatóintézet szintén a Wirtschaftswoche által idézett azon felmérése is alátámaszt, mely szerint az intézet által megfigyelt vállalati-vállalkozói kör csupán 17 százaléka foglalkoztat információs és kommunikációs technológiai szakembereket. A nagyvállalatok körében ez az arány 78 százalék. A hannoveri vásár már csak ezért is kiváló alkalmat biztosított a jövőt meghatározó impulzusok átadására, illetve befogadására.
A rendezők a rendkívüli helyzet ellenére nem vetették el a partner-ország intézményét, amelyre az idén Portugália kapott meghívást. Már tudni lehet, hogy a jövő évi partnerország az az Indonézia lesz, amely 1995-ben, egy évvel Magyarország hasonló, kiemelt részvétele után már betöltötte ezt a szerepet. A vásárigazgatóság abban bízik, hogy a jövő évben a szokott időben, azaz április második felében megrendezésre kerülő vásáron a kiállítók által igénybe vett kiállítási terület az idei 90 ezer négyzetméterről 140 ezer négyzetméterre emelkedik, az viszont évekbe telik, míg a látogatók száma elérje, netán meghaladja a járvány előtt megszokottat.
Az ukrajnai háború árnyékában az idei vásár tematikáját és hangulatát nagyban meghatározták az energiabiztonság és az -árak emelkedésének összefüggései, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák.
A vásár kiállítói között az idén is ott volt a Siemens, a Bosch és a Schneider Electric, míg a kis- és középvállalatok között többek között a Festo robotgyártó, a Beckhoff csoport és a Phoenix Contact kívánkozik kiemelésre.
A Bosch bemutatta, hogyan valósítható meg a decentralizált energiaellátás egy hidrogént használó gyárban. A cég erre a célra egy kis szaunakabin méretű üzemanyagcellát fejlesztett ki, melynek hatásfoka a felhasználási forgatókönyvtől függően állítólag több mint 85 százalék, s jó példa annak illusztrálására, hogyan segíthetnek a német ipar technológiái a globális klímacélok elérésében. A Bosch jövőre már mintegy egymilliárd eurós árbevételt szeretne elérni klímatechnológiáival.
Dr. Gunther Kegel, a villamosipari és elektronikai vállalatokat tömörítő ZVEI, s egyben a hannoveri vásár kiállítói tanácsának elnöke szerint „a Hannovermesse újraindítása sikeres volt, és pontosan a megfelelő időben történt. Ez megkerülhetetlen a politikai és az ipar közötti párbeszédhez, különösen korunk politikai és társadalmi változásai kapcsán. Az elektromos és digitális iparban tevékenykedő vállalatok innovációikkal bebizonyították, hogy számíthatnak rájuk a klímasemleges ipari társadalom felé való átállás során."
Thilo Brodtmann, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) főtitkára szerint „a 2022-es hannoveri vásár az energiaellátás biztonságával és az ipari átalakulással kapcsolatos kulcsfontosságú témáival lenyűgözően megmutatta, hogy szükségünk van egy ilyen vezető vásárra. …a személyes érintkezést semmi sem helyettesítheti. Ez vonatkozik a cégek és ügyfeleik vagy fiatalok közötti eszmecserére, de a politikával folytatott magas szintű megbeszélésekre is, amelyhez a hannoveri vásár ideális feltételeket kínál."
„A látogatók megtapasztalták, hogyan csökkenthetik a gyáraik és berendezéseik energiafelhasználását az automatizálás és a digitalizáció révén” – olvasható a vásárigazgatóságnak a négy napos rendezvény tapasztalatairól szóló összefoglalójában. „Hogyan működtetik termelésüket hidrogénből származó villamos energiával, s hogyan bővítik ellátási láncaik rugalmasságát. A hannoveri vásár széleskörű képet kínált a jelen és a jövő technológiai lehetőségeiről az autógyártás fejlesztési és termelési folyamatainak digitalizálásától kezdve az algák műanyagokat helyettesítését szolgáló alkalmazásán keresztül a széndioxid-lábnyom rögzítését és mérséklését szolgáló szoftverek alkalmazásáig.”
Hosszútávra szóló kihívások a kísérőrendezvények napirendjén
A hannoveri ipari vásár – a járvány előtti évekhez hasonlóan - számos szakmai előadásra és pódiumvitára kínált alkalmat. Az ágazatban tevékenykedő magyar vállalkozások számára sem mellékes, hogy a német gép- és berendezésgyártók mérsékelt optimizmussal tekintenek a közeljövőre. Karl Hauesgen, a VDMA elnöke elmondta, hogy bár a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán 1 százalékra mérséklődött az ágazat ez évi várható növekedési üteme, de az átlagosan 11,6 hónapra elég rendelésállomány és a globális átalakulási folyamatok bizakodásra adnak okot. Az ágazat vállalatainak forgalma 10 százalékkal fogja meghaladni a múlt évit.
Hauesgen pozitivan értékelte az Európai Uniónak az oroszországi szankciók elleni döntések meghozatalában tapasztalt gyorsaságát és megbízható egységét, mint ahogy azt is üdvözölte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem szorította háttérbe a klímavédelemről szóló vitákat. A középpontban az energiahatékonyság emelését kell helyezni. Az ahhoz szükséges technológiák rendelkezésre állnak és alkalmazásuk nyomán már rövid távon is csökkenthető Európa Oroszországtól való függősége, mondta a VDMA elnöke.
Az energetikai fordulat végrehajtását ugyanakkor nagyban lassítja a szakemberhiány. Dieter Westerkamp, a Német Mérnöki Egyesület (VDI) műszaki és társadalmi kérdésekért felelős részlegvezetője üdvözölte az energetikai fordulatot, de – mint fogalmazott - a realitásokat tekintve kijózanító a helyzet. A szakképzett munkaerő hiányát tekintve bátran beszélhetünk az energiafordulat dilemmájáról. A VDI számítása szerint évi több mint 25 ezer, az energetikában be nem töltött munkahely keletkezik és „az évtized végére több mint 200 ezerre emelkedhet a be nem töltött állások száma”.
Alexander Plünnecke, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője szerint a mérnöki tudományokban és az informatikában a tanulmányaikat megkezdő hallgatók száma az elmúlt öt évben 15 százalékkal csökkent, „ezért az elkövetkező években a végzősök továbbra is csökkenő számával kell számolni”. Dieter Westerkamp szerint a probléma közép- és hosszútávú leküzdéséhez jelentős erőfeszítésekre van szükség. „Intenzívebbé kell tennünk fáradozásainkat a fiatalemberek érdeklődésének a technika irányába fordítása érdekében. Ennek keretében tovább lehetne emelni a női kvótát a mérnöki tanulmányokat folytatók és a foglalkoztatottak körében.”
Figyelemre méltó magyar részvétel
A hannoveri vásár magyar kiállítóinak túlnyomó többsége a Magyar Exportfejlesztési Ügynöksége (HEPA) által berendezett kollektív standon, néhány további vállalat egyéni kiállítóként fogadta a termékeik és szolgáltatásaik iránt érdeklődőket. A közösségi kiállítás keretében mutatkozott be a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft., a tolnai székhelyű GMV Kft., a GrabMax Kft., a budakalászi Kuube Hungary Kft., a Labshare Kft., a székesfehérvári Macher Kft., az ózdi Phonix Control Kft., a kecskeméti Silveia Electronics Kft. és a Szegeden tevékenykedő SolvElectric Technologies Kft. A kapcsolatteremtés és –építés iránt érdeklődők az Enterprise Europe Network a helyszínen tartózkodó munkatársától kaptak támogatást. (Mint ismeretes, az Európai Unió egyetlen vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó hálózata hazai szervezetét a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség – HEPA - vezeti.)
A borítókép illusztráció, forrás: Hannover Messe
