hero
Juhász Imre 2022. május 13. 05:20
Sokasodnak a bajok a német gazdaságban
A február utolsó napjaiban kitört háború egyre több bajt, különböző gazdasági mutatók csökkenését okozza a német gazdaságban. A magyar-német együttműködésben kulcsszerepet játszó autóipar már az ukrajnai háború előtt válságjegyeket mutatott, s ez azóta sem változott.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal által az első májusi hétvégén nyilvánosságra hozott adatok szerint az export, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari rendelések márciusi visszaesésével párhuzamosan összességében 3,9 százalékkal az ipari, építőipari és energetikai vállalatok teljesítménye is csökkent az előző, februári teljesítményhez képest. Közleményükben a Destatis szakértői megjegyzik, „hogy ilyen erőteljes visszaesésre legutóbb 2020 áprilisában, a koronaválság kezdetekor volt példa”. 

A Reuters hírügynökség által megkérdezett és a Deutsche Welle által idézett közgazdászok csak 1,0 százalékos csökkenésre számítottak a februári 0,1 százalékos mini-növekedés után; ehhez képest az ipari termelésre vonatkozó számítások a vártat jóval meghaladó mértékű visszaesést mutatnak. 

Forrás: Adobe Stock. 

„Az ipari termelés öt egymást követő hónap tartós növekedése után - főként az ukrajnai orosz háború miatt csökkent”, olvasható a szövetségi gazdasági minisztérium közleményében. A berlini kormányzat kénytelen volt beismerni, hogy egyrészt – Németországot, mint exportőr nemzetet aránytalanul nagymértékben érintik az Oroszország elleni kereskedelmi szankciók; másrészt az ukrajnai háború miatt egyes, a termelési folyamatban fontos áruk esetében hiány lépett fel. „Ezek közé tartozik a gépjárműgyártásban felhasznált kábelkötegek hiánya is”, írják a minisztérium szakértői. 

A bevezetőben említett 3,9 százalékos visszaesés az ipari kibocsátás 4,6 százalékos csökkenéséből és az építőipar az általános trenddel egyelőre ellentétes irányú 1,1 százalékos bővüléséből adódik; míg az energetikában 11,4 százalékos visszaesést regisztráltak. 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint áprilisban a német feldolgozóipari vállalatok 75 százaléka panaszkodott az ellátási láncok szűk keresztmetszeteire és az előgyártmányok és nyersanyagok beszerzésében tapasztalt problémákra. Ez öt százalékponttal kedvezőbb a hasonló márciusi felmérés eredményénél; ugyanakkor a német export szempontjából kiemelkedő jelentőségű olyan termékek gyártói körében, mint az adatfeldolgozó berendezések (91,9 százalék), a közúti járművek (89,1 százalék), az elektromos felszerelések (86,2 százalék) és a gépek, berendezések (84,3 százalék), az előgyártmány- és nyersanyagbeszerzések nehézségeivel küzdő vállalatok aránya jóval meghaladja a 75,0 százalékos feldolgozóipari átlagot. 

A közgazdászok nem számítanak gyors fordulatra, azaz a márciusban megtapasztalt/megszenvedett trend a belátható jövőben aligha változik. Sőt, mint Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza nyilatkozott, „a következő hónapokban az ipari termelés valószínűleg továbbra is csökkenő tendenciát mutat". Ennek egyik oka a kínai kormánynak a koronavírus teljes megszüntetésére irányuló politikája, s annak az európai ipar számára teljesítendő szállításokra gyakorolt fékező hatása; a másik a fogyasztók és a vállalatok Vlagyimir Putyin agresszív háborúja nyomán keletkezett bizonytalanságérzete. Jörg Krämer azzal számol, hogy „az ipar gyöngesége miatt, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítése ellenére a német GDP valószínűleg csak stagnálni fog a második negyedévben”. 

„A gazdasági környezet továbbra is rendkívül nehéz" – idézi a Deutsche Welle Jens-Oliver Niklasch, Baden-Württemberg tartományi bankja (LBBW) közgazdászának véleményét. „A magas nyersanyagárak és az ellátási lánc megszakadásai kínálati oldalon, míg az infláció és az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult bizonytalanságok keresleti oldalon erősen megterhelik a gazdaságot, amit valószínűleg hamarosan kamatemelések fognak követni", mondta az LBBW szakértője. 

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) szerint az iparnak a következő hónapokban is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. "Különösen az ellátási lánc problémái fogják továbbra is meg fogják terhelni a feldolgozóipart" - mondta Jupp Zenzen, a szervezet szakértője.

Márciusban csökkent az export, az előző havihoz képest 

Az Ukrajna elleni orosz agresszió márciusban hagyott először nyomot a német külkereskedelem, az invázió kezdetét követő első hónapban a német export nagyobb mértékben esett vissza, mint a koronavírus-járvány kitörése óta eltelt két évben bármikor.

A márciusban elért 120,6 milliárd eurós export a szakértői várakozásokat meghaladó mértékben, 3,3 százalékkal elmaradt a februáritól; (bár az első negyedévi 362,7 milliárd eurós teljesítés 10,1 százalékkal továbbra is meghaladja az előző év első háromhavi forgalmat).  Hasonló mértékű visszaesésre legutóbb 2020 áprilisban, a koronavírus-járvány kitörése után volt példa. Az import – a februárihoz képest 3,4 százalékkal, 117,4 milliárd euróra – tovább emelkedett, míg a csaknem 340 milliárd eurós behozatal 22,7 százalékkal haladta meg a 2021 január és március közöttit. 

Figyelemre méltó, hogy az Oroszországba irányuló német export értéke márciusban nem érte el az 1 milliárd eurót, azaz csaknem kétharmadával, 62,3 százalékkal elmaradt a februáritól, melynek következtében Orosz-országnak a német exportban elért részesedése 0,7 százalékra esett vissza.  Az onnan származó import márciusban viszont csak 2,4 százalékkal, 3,6 milliárd euróra csökkent, ami a német kőolaj- és földgázimportra, közelebbről az energiahordozók magas árszintjére vezethető vissza. 

„Az ukrajnai háború és a Kínai Népköztársaság null-Covid stratégiája nyomán az ellátási láncban keletkezett zavarok hatalmas terhet rónak a külkereskedelemre és tovább rontja annak kilátásait”, mondta a márciusi export- és importadatok nyilvánosságra hozatalát követően Dr. Dirk Jandura, a BGA, azaz a nagy- és külkereskedők szövetségének elnöke. 

Megjegyezve, hogy az exportoldalon a globális bizonytalanság a kereslet visszaeséséhez vezet a külföldi piacokon, ráadásul az utóbbi időben a Kínába irányuló export is csökkent. Ráadásul ezzel párhuzamosan a szállítási késedelmek, az ellátási láncokban keletkezett hiányosságok és a behozatali árak számottevő emelkedése az importoldalra is nyomást gyakorolnak. 

„Ebben a helyzetben a vállalatok új beszállítókat keresnek, hogy egyáltalán képesek legyenek a még mindig magas rendelésállományt feldolgozni. A vállalatok többsége számára azonban nem lehetséges a beszállítók rövid időn belüli cseréje. Emellett a magas energiaárak különösen megterhelik a versenyképességet. A klímasemleges gazdaság felé való elmozdulást természetesen fenn kell tartani. A német kormánynak tartózkodnia kellene attól, hogy az ellátási láncokat jelenleg további bürokráciával terhelje, miközben új kereskedelmi megállapodások létrehozása révén szorgalmazni kellene az ellátási láncok diverzifikálását", mondta a BGA elnöke. 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német exportőrök hangulata áprilisban némileg javult az előző havi visszaeséshez képest. „A nagyfokú bizonytalanság és a logisztikai problémák ellenére jelenleg az exportkörnyezet stabilizálódásának jelei mutatkoznak" – mondta  Clemens Fuest, az Ifo elnöke. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint „általánosságban nagy a kockázata annak, hogy a háború tovább gyorsítja a de-globalizáció és az energia- és nyersanyag magas árszintje irányába mutató tendenciát, így a német exportőrök még nagyobb ellenszéllel fognak szembesülni”. 

Forrás: Adobe Stock. 

Nem enyhült a német autóipar válsága

A Német Autóipari Szövetség (VDA) által május első hetében nyilvánosságra hozott termelési és értékesítési adatok azt mutatják, hogy a hazánk Németországgal fenntartott gazdasági kapcsolataiban meghatározó jelentőségű ágazat a tavasz beköszöntével sem mozdult el az évek óta tartó krízis állapotából. Sovány vigaszt legfeljebb az jelenthet, hogy áprilisban a termelésnek a múlt év áprilisival szembeni csökkenése gyöngébb volt a márciusi visszaesésnél. 

Számokban kifejezve: 2022 áprilisában Németországban 180,3 ezer új személygépkocsit hoztak forgalomba, 22 százalékkal kevesebbet a múlt év áprilisinál.  Az első négy hónapban elért 806 ezres értékesítési darabszám 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 

Azt viszont, hogy – a kereslet élénksége mellett, s egyben ellenére - az alkatrészek és elő-gyártmányok hiánya továbbra is nagyban fékezi a termelést, jól mutatja, hogy a koronavírus megjelenése előtti utolsó „békeévhez”, a 2019 első négy havihoz képest az újonnan kibocsátott autók számában 32 százalékos volt a visszaesés.   

Az áprilisban újonnan forgalomba hozott elektromos meghajtású autók 43,9 ezres darabszáma 14 százalékkal marad el a múlt év áprilisitól, így azoknak az összes új forgalomba helyezésen belüli részaránya megközelíti a 25 százalékot. Ezen belül a tisztán akkumulátoros autókból 7, a plug-in-hibridek esetében viszont 20 százalékos csökkenés ment végbe. A január és április között forgalomba hozott 195,4 ezer darab elektromos meghajtású autó értékesítési száma 1 százalékkal még mindig meghaladja a múlt év azonos időszakában teljesítettet.     

A rendelésállomány alakulását illetően - áprilisban 22 százalékkal kevesebb új megrendelést regisztráltak a múlt év negyedik havinál, miközben az első négy hónap vonatkozásában egy tizedével még mindig több új autót rendeltek a múlt év első harmadában számítottnál. A külföldi megrendelések száma ugyanakkor 24 százalékkal nem csak áprilisban, hanem 14 százalékkal az első négy hónapban is csökkent a 2021. évihez képest. 

A múlt hónapban ismét csökkent a személygépkocsi-gyártás; igaz, a csökkenés üteme lassult, a 257,6 ezres termelési volumen 13 százalékkal alacsonyabb a tavaly áprilisinál, az év kezdete óta legyártott 1,1 milliós darabszám pedig 12 százalékkal kevesebb a múlt év első négy havinál. Mindeközben az első négyhavi 795,1 ezres exportteljesítés 17, ezen belül az áprilisi 183,7 ezres külföldre szállítás 23 százalékkal szintén elmarad a 2021. évi azonos időszakitól. 

A német autógyártók tavaszi várakozásai továbbra is nagyfokú borúlátást takarnak. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet áprilisi felmérése során az ágazat hangulatát és üzleti várakozásait tükröző jelzőszám a márciusi -21,8 pontról -30,4 százalékra tovább romlott. „Az autógyártók az ukrajnai háború miatt elbizonytalanodtak”, mondta Oliver Falck, az Ifo ipargazdasági és új technológiákért felelős központjának vezetője. A beszállítók körében is romlottak a várakozások, az ő esetükben a márciusi -39,8 pontos index -44,3 pontra esett vissza. 

A foglalkoztatási helyzet nem romlott

A sok rossz hír mellett kedvező, hogy az ukrajnai háborúnak a gazdasági teljesítményre gyakorolt fékező hatása ellenére továbbra sem romlik a foglalkoztatás. A tavaszi fellendülés hatására a munkanélküliek száma 2022 áprilisában 53 ezerrel, 2.309 ezer főre csökkent a márciusihoz képest. A munkanélküliek száma a múlt év áprilisinál 462 ezer fővel alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig a márciusi 5,1 százalékról 0,1 százalékponttal, azaz 5,0 százalékra mérséklődött. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos bizonytalanságérzet és az Oroszország elleni nyugati szankciók lehetséges szigorítása már most is nyomasztja a fogyasztói hangulatot és az üzleti légkört. 

A munkaerőpiac romlásától egyelőre nem kell tartani. A munkaügyi hivatalok legalábbis arra számítanak, hogy a fellendülés folytatódik mind a munkanélküliség mérséklődése, mind a foglalkoztatás növekedése tekintetében.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock.