hero
Juhász Imre 2022. április 08. 09:15
Tovább súlyosbodott az ipari teljesítményt fékező anyaghiány
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által néhány héttel az orosz-ukrán háború kitörése után készített felmérés a napokban nyilvánosságra hozott eredményei szerint a felmérésben részt vevő feldolgozóipari vállalatok 80,2 százaléka panaszkodott az alapanyagok és elő-gyártmányok beszerzésében kialakult feszültségekre. A helyzet súlyosbodására utal, hogy a februári felmérés során ez az arány még „csak” 74,6 százalék volt.

„Az Ukrajna elleni támadás tovább rontott sok vállalat helyzetén”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője. Aki szerint „az ellátási láncok új problémái most már a korábban meglévőkhöz adódtak”; megjegyezve, hogy „az ipari cégek 17 százaléka importál Oroszországból.”

A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock.

Az alapanyag- és előgyártmány-ellátás nehézségeivel küzdő vállalatok szerkezeti összetétele nem sokat változott, általában csupán azok részaránya emelkedett. A feldolgozóipar 80,2 százalékos átlagánál jóval kedvezőtlenebb a gépek és berendezések, a villamosipari berendezések és felszerelések gyártói, valamint az autóipari vállalatok helyzete; (előbbi kettőnél a cégek 90,7, utóbbinál 90,1 százaléka jelzett anyagbeszerzési nehézségeket). Mögöttük – az átlagot még mindig jóval meghaladó mutatóval – az adatfeldolgozó készülékeket (88,7 százalék), a nyomdai termékeket (87,7 százalék) a bútorokat (86,7 százalék) és a ruházati termékeket (84,3 százalék) gyártók következnek. Náluk valamivel szerencsésebb helyzetben vannak – többek között – a gumi- és műanyaggyártók (78,8 százalék), a vegyipari (70,5 százalék) és a kohászati vállalatok (67,9 százalék), valamint az élelmiszer- és takarmánygyártók (67,6 százalék).

Az orosz-ukrán háború hatására csaknem három százalékponttal romlott a független szakértői tanács éves növekedési előrejelzése 

Az Ukrajna ellen az orosz vezetés által indított háború hatására – Európa más országaihoz hasonlóan – Németországban is fékeződik a gazdasági teljesítmény bővülése, emelkednek az árak és erősödik a gazdaság és társadalom bizonytalanságérzete. 

„A háború jelentősen lelassítja a gazdasági fellendülést, az inflációt pedig még hosszabb ideig a célunk fölé fogja emelni”, idézi a Handelsblatt Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja rövid, sommás helyzetértékelését. 

A DZ Bank egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmányában a „stagfláció kísértetéről” beszél, s ezt a jelenséget – az infláció és a stagnáló vagy éppen zsugorodó gazdaság kombinációját – vizsgálja. A banki szakértők következtetése: a kockázat nem akkora, mint amitől sokan tartanak, de az mindenképp növekszik; már pedig ha ez valósággá válik, annak jelentős következményei lesznek a tőkepiacokra nézve.

A berlini szövetségi kormány továbbra is elutasítja az Oroszországból származó gázszállítás bojkottját, jóllehet olyan események hatására, mint a civil lakosok százainak legyilkolása, fokozódik a nyugat-európai országokra az energiaimport leállítására irányuló nyomás. Ha ez megtörténne, Németország és számos más európai ország gazdaságában elakadna a növekedés. 

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács a közelmúltban aktualizált előrejelzésében „drámai változásokra” figyelmeztetett az idei fejlődési kilátásokat illetően. Annyi bizonyos, az orosz vezetés által Ukrajna ellen indított háború nem lehetett könnyű kihívás Németország és az euró-övezet gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzés összeállítása és abban a növekedési kilátásokban az orosz támadás és az ukrajnai humanitárius katasztrófa nyomán várható „drasztikus romlás” számszerűsítése.     

Monika Schnitzer, Achim Truger, Volker Wieland és Veronika Grimm közgazdász professzorok, a független szakértői tanács tagjai.

A közgazdász professzorokból álló testület az ez évre vonatkozó korábbi, múlt év novemberi, 4,6 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését egyelőre 1,8 százalékra mérsékelte. „A koronajárvány miatt már egyébként is feszült helyzetben lévő szállítási láncokat a háború tovább nehezítette. A földgáz és a kőolaj erőteljesen emelkedő árai pótlólagos terhet jelentenek mind a vállalatoknak, mind a magánfogyasztásra”, fogalmazott Achim Truger, a tanácsadó testület tagja, „civilben” a duisburgi-esseni egyetem professzora. 

A független szakértői tanács véleménye szerint Németországnak azonnal minden eszközt meg kell ragadnia, hogy felvértezze magát az orosz energiaellátás esetleges leállása ellen, s mielőbb vessen véget az Oroszországtól való függőségnek. Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter hetek óta alternatív gázforrások után kutat, emellett meghirdette az ún. „gázellátással kapcsolatos veszélyhelyzeti terv első, korai figyelmeztető szakaszát", ami azt jelenti, hogy egy válságstáb folyamatosan figyeli és értékeli az ellátási helyzetet. Habeck közben felszólította a fogyasztókat arra, hogy takarékoskodjanak a gázzal, egyébként pedig minden kilowattóra energia-megtakarítás segítséget jelent. 

A független szakértői tanács novemberi előrejelzéséhez képest mind az ipari termelésre, mind a munkaerőpiacra vonatkozó várakozások egyértelműen alátámasztják a helyzet romlására vonatkozó véleményeket. Jelentésük csak a nyári időszakra ad némi reménysugarat, amikor „az intenzív kapcsolattartáson alapuló szolgáltatások fogyasztása növekedni fog, s ezzel pozitívan járul hozzá a GDP alakulásához". Megjegyezve, hogy a korlátozó intézkedések túlnyomó többségének április eleji megszüntetése ellenére a koronavírus-járvány továbbra is kockázatot jelent a növekedésre.

A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock.

Március második felében az Aldi diszkontlánc németországi üzleteiben két hét alatt száznál is több termék drágult és április első napjaiban újabb, egyebek között a húst és húskészítményeket, valamint a vajat érintő áremelési hullám kezdődött. A viszonylag hirtelen érkező és a termékek igen széles körére kiterjedő, Németországban szokatlan jelenséget a műtrágya és az állati takarmányok, valamint az áram és földgáz drágulása kényszerítette ki. Az Aldi után egy sor további hálózat, mint a diszkontokat üzemeltető Penny Market és a szupermarketeket működtető Edeka és Rewe is markáns áremeléseket jelentett be. „Oroszország Ukrajna elleni támadása nem csak az energiaköltségeket növeli, hanem számos mezőgazdasági termék esetében is áremelkedést okoz”, mondta egy sajtóinterjúban Timo Wollmershäuser, a müncheni Ifo intézet kutatásvezetője. 

Németországban az infláció az idén várhatóan eléri a 6,1 százalékot. Ehhez hasonló mértékű árindexváltozásra legutóbb több mint 40 évvel ezelőtt, az olajválság nyomán volt példa. Az árak emelkedésére főként az élelmiszerek és az energiahordozók esetében kell számítani. Ez utóbbiak áremelkedése valószínűleg hosszú távú folyamat lesz - mondta Veronika Grimm, a független szakértői tanács tagja, az erlangeni-nürnbergi egyetem professzora. Eddig, mint mondta, Németország olcsó orosz gázt vásárolt. Azonban „az energiaimport diverzifikálása költségnövekedéssel is jár, ami természetesen állandó jelenség marad, ha tovább akarjuk növelni az energiabiztonságot."

A szakértői testület előrejelzése szerint 2023-ban az infláció várhatóan 3,4 százalékra mérséklődik, de az még mindig jóval meghaladja az elmúlt évtizedben megszokottat. „A magas infláció és az inflációs várakozások tartóssá válása várhatóan befolyásolni fogja a bértárgyalásokat. A bérkövetelések 2022 második felétől várhatóan új lendületet kapnak, ami növeli a bér- és árspirál kockázatát" - mondta a nürnbergi professzor. 
A szövetségi kormánynak egy, a közelmúltban hozott, az üzemanyagköltségek mérséklését szolgáló döntését, mint a lakossági vásárlóerő növekedését szolgáló lépést a szakértők pozitívan értékelik, ugyanakkor – mint Monika Schitzer, a szakértői testület tagja, müncheni egyetem professzora figyelmeztetett – az üzemanyagok árát nem szabad mesterségesen alacsony szinten tartani, mert ez esetben torzulnak az árak által sugárzott jelzések. Véleménye szerint az üzemanyagárak alacsony szinten tartása kontraproduktív lenne akkor, miközben meghatározó jelentőségű az energiatakarékosság. 

A fotó illusztráció, forrás: Adobe Stock.

A megváltozott körülmények újszerű életvitelt igényelnek. „Az embereknek most kevesebbet kellene fogyasztaniuk, utazási közösségeket kellene alapítaniuk, s lassabban kellene vezetniük", mondta Monika Schnitzer, aki szerint emellett „meg kellene kísérelni, hogy ahol az lehetséges, térjenek át a közösségi és a távolsági tömegközlekedésre és kevesebbet utazzanak autóval”. „Németország gazdasága nagymértékben függ az orosz energiaellátástól. A szállítások leállítása azzal a kockázattal jár, hogy a német gazdaság mély recesszióba süllyed, és az infláció még jobban megnő" – tette hozzá Monika Schnitzer. A már szintén idézett Veronika Grimm szerint érdemes lenne meghosszabbítani a még működő három atomerőmű élettartamát. Ugyanakkor azt is látja, hogy ez rendkívüli kihívásokkal járna. 

Az „öt bölcs”-nek nevezett, de ez idő szerint csak négy neves közgazdász professzorból álló független szakértői tanács legfrissebb előrejelzésében óva intett attól, hogy a megállapításaikat bárki kőbe vésettnek tekintse. Túlságosan sok a bizonytalanság, mivel az Ukrajna ellen kirobbantott orosz háború hatásait jelenleg nagyon nehéz felmérni. Ráadásul a konfliktus további kiéleződése, valamint a szankciók kiterjesztése még súlyosabb, még fékezőbb hatást gyakorolna a német és az európai gazdaságra.

A vállalkozói szervezetek állami segítséget követelnek

A német ipar mindeközben máris kormányzati segítségre vár. „A szövetségi kormánynak meg kell őriznie a vállalatok gazdasági erejét és segítenie kell őket a válság enyhítésében - mondta Joachim Lang, a Német Iparszövetség (BDI) főtitkára. „Egyes vállalatok egzisztenciális nehézségekbe kerülnek az energiaárak emelkedése vagy az energetikai nyersanyagok orosz exporttilalma miatt", figyelmeztetett a BDI vezető tisztségviselője, aki szerint egyes energiaigényes termelést folytató vállalatok már most is kénytelenek visszafogni termelést a gáz és az áram magas ára miatt. A neves újságírók részvételével az ARD által sugárzott szokásos vasárnap déli sajtóbeszélgetés során idézték a BASF, a világ vezető vegyipari cégcsoportja elnökének a gázellátás bizonytalanságára vonatkozó figyelemfelhívását: amennyiben a gázellátás nehézségei miatt nem tudnak versenyképes feltételek mellett elegendő műtrágyát előállítani, azt az egész mezőgazdaság, azaz mind a takarmánytermelők, mind a takarmányt felhasználó állattenyésztők meg fogják szenvedni. 

Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) főtitkára a független szakértői tanács aktualizált előrejelzése kapcsán úgy fogalmazott. „a német gazdaság jelenleg óriási erőfeszítések előtt áll". A továbbiakban hangsúlyozva, hogy az állam konkrét intézkedésekkel, többek között az adózási feltételek javításával, mozgási lehetőségeik növelésével segítse a nehéz helyzetbe került vállalatokat - hivatkozott a kamarai hálózat legutóbbi felmérésére, amely szerint közvetlen vagy közvetett módon a vállalatok csaknem 80 százalékát érintik a háború következményei, s hogy minden tizedik cég pénzügyi helyzete a fizetőképtelenné válás kockázatáig terjedő romlásáról adott számot.

Veszélybe került az európai gazdasági modell

Az Európai Unió országai a hidegháború befejeződése óta hozzászokhattak az érzéshez, hogy a fejlődés útja jószerével csak felfelé vezethet. Voltak ugyan megtorpanások, sőt visszaesések, mindenek előtt a 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság és a 2020-ban kitört koronavírus-járvány következtében, de az érintett államok idővel elindultak a növekedés, azaz az erőteljes konjunktúra és a foglalkoztatás stabilizálódása útján még azokban a jellemzően dél-európai országokban is, (Görögország, Olaszország, Spanyolország), ahol az állam eladósodása fékezte a fejlődést. 

„A koronavírus-járványt követően ismét remény volt a fellendülésre, de az ukrajnai háború most mindent megakadályoz, ez a háború fenyegetést jelent a globális biztonságra és az egész világgazdaságra”, idézi az ARD német közszolgálati média gazdasági cikkírója Charles Michel, az Európai Tanács elnöke helyzetértékelését. De nem csak erről van szó. Az orosz-ukrán háború következménye, (egy más megközelítésben „hozadéka”) az olcsó nyersanyagokon és olcsó energiahordozókon alapuló gazdasági modell megkérdőjeleződése, fogalmazott Achim Wambach, a mannheimi székhelyű Európai Gazdaságkutatási Központ (ZEW) elnöke. Aki szerint „ennek a gazdasági modellnek eddig egyetlen meghatározó támasza volt: a viszonylag kedvező energia és a viszonylag kedvező nyersanyagok, ásványok vagy fémek”. 

Csökkenjen a Kínától való függőség!

Az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult helyzetet tovább árnyalják a német feldolgozóipari vállalatoknak a Kínától, mint import beszerzési forrástól való függőség mérséklésére irányuló szándékai. 
Egy, az Ifo által március végén nyilvánosságra hozott felmérés eredményei szerint a német feldolgozóipari vállalatok 46 százaléka szerez be jelentősebb mennyiségű alapanyagot és előgyártmányt Kínából, már pedig e vállalatok közül majdnem minden második azt tervezi, hogy a belátható jövőben csökkenti az onnan való importot, s a Kínával szembeni függőséget. 

Lisandra Flach, az Ifo külgazdasági központjának vezetője szerint a német vállalatok a jövőben az diverzifikálni szeretnék beszerzési forrásaikat, csökkenteni a logisztikai költségeket és kockázatokat, s jobban fel akarnak készülni a politikai kockázatok és bizonytalanságok ellen. „A német vállalatok törekvéseit hatékonyabban támogathatná a német és az európai kereskedelempolitika”, véli Lisandra Flach, aki szerint „kívánatos lenne, hogy a német kormány uniós szinten erőteljesen szorgalmazza a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi megállapodás gyors ratifikálását, és hogy korszerűsítsék a Mexikóval kötött kereskedelmi megállapodást. Az Ausztráliával vagy Indiával kötendő megállapodásokról szóló uniós tárgyalásoknak szintén kiemelt politikai prioritást kell élvezniük." Az érintett országokban ezek szerint javulnának az európai vállalatok piacra jutási feltételei, s növelhetnék a beszerzési források számát. 

Kína fontos, de – legalábbis az Ifo kutatója szerint - korántsem domináns szerepet játszik Németország beszállítói és értékesítési piacai sorában. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, ha figyelembe vesszük a hozzáadott értéket teremtő közvetlen és közvetett kapcsolatokat” - írja Lisandra Flach az Ifo gazdasági gyorstájékoztatójában megjelent tanulmányában. Emellett azonban el kell ismerni, hogy „Németország számos speciális ipari termék és nyersanyag tekintetében függ Kínától", írja a kutató.

„Ha Németország hirtelen szakadna el a kínai gazdaságtól, speciális és fontos ellátási láncok szakadnának meg. Ezért szükséges lenne, hogy európai szinten fokozzuk a kritikus áruk és nyersanyagok diverzifikálására irányuló erőfeszítéseket" – írta Andreas Baur, a szóban forgó tanulmány társszerzője. Hangsúlyozva, hogy „az uniós országoknak a lehető legnagyobb egységben kellene fellépniük Pekinggel szemben, ami kulcsfontosságú lesz a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok jövője szempontjából". 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock.