hero
Mi lesz veled német gazdaság?
Az orosz vezetés által Ukrajna ellen kirobbantott háború nagyban, ámbátor ma még nehezen számszerűsíthető mértékben veti vissza az európai, s ezen belül a német gazdaság fejlődését. Történik ez azt követően, hogy a koronavírus-járvány miatti kieséseket sem sikerült még teljesen visszapótolni.

A német ipari és kereskedelmi kamarák 3.700 vállalatra, valamennyi ágazatra, illetve földrajzi térségre kiterjedő felmérésben vizsgálta az Ukrajna elleni orosz invázió hatásait. 

Forrás: Adobe Stock

Martin Wansleben, a kamarai szövetség (DIHK) főtitkára a felmérés eredményei március 18-i nyilvánosságra hozatalakor hangsúlyozta, hogy a gazdaság szereplőinek döntő többsége elfogadja az agresszióra adott európai válaszokat, „a fájdalmas bevételkiesések ellenére alig hangzik el kritika a bevezetett szankciókkal kapcsolatban”.  

A felmérés során a válaszadó vállalatok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború közvetlen vagy közvetett módon hatással van a cég üzletmenetére. Ezen belül 18 százalékot a szankciók és/vagy ellenszankciók közvetlenül, 60 százalékot pedig az áremelkedések, szállítási problémák és szűk keresztmetszetek formájában közvetett formában érint.   Ezen belül az iparvállalatok egy harmada jelzett közvetlen, 58 százalék pedig közvetett formában megjelenő hatást. Ezzel szemben mindössze 22, (az iparban pedig csupán 9) százalék azon cégek iránya, amelyek a háború a felmérés készítéséig eltelt időszakában nem érezték meg a háború és a szankciók hatásait. 

Ágazati különbségek nélkül tízből kilenc vállalat életében az energiaköltségek emelkedése jelenti a legmarkánsabb hatást, mondta Wansleben, megjegyezve, hogy az energiaköltségek emelkedését „már a háború előtt az összes vállalat kétharmada nevezte kockázati tényezőnek saját üzleti fejlődése szempontjából”. 

A kamarai szövetség főtitkára riasztónak nevezte, hogy az iparban a válaszadók csaknem 90 százaléka szenvedi meg a nyersanyagok és elő-gyártmányok hiányát, (szemben a nemzetgazdaság 66 százalékos átlagával), míg a szállítási láncok és a logisztika területén jelentkező zavarokat az iparvállalatok háromnegyede szenvedi meg, (szemben a nemzetgazdaság 61 százalékos mutatójával). 

Forrás: Adobe Stock

A felmérés eredményei szerint a vállalatok kétharmada kényszerül az őket sújtó költségemelkedések áremelések formájában a vevőkre történő ráterhelésére, ami pótlólagos inflációs veszélyt jelent. Gyakran nevezték meg a vállalatok a raktárkészletek növelésének szükségességét (32 százalék), tervezett beruházások elhalasztását vagy teljes törlését (30 százalék). 

A háború, a szankciók és/vagy ellenszankciók által sújtott vállalatok csaknem háromnegyede konkrét hatásként az üzleti partnerek elvesztését, csaknem fele a fizetési forgalomban felmerülő akadályokat, 40 százaléka pedig „a jogbizonytalanság erősödését“ nevezte meg, mindeközben a vállalatok több mint egy negyedénél a már leszállított áru kifizetésének elmaradása okoz nem kevés fejtörést.

A német gazdaság orosz függősége

Makrogazdasági szempontból a német gazdaság Oroszországtól való függősége kezelhető. Oroszország a 14. helyen áll a német exportök célországai sorában úgy, hogy 2021-ben a német export mindössze 1,9 százaléka irányult Oroszországba. Import oldalon az ország továbbra is a 12. helyen áll az összes német áruimport 2,7 százalékos részesedésével, a nemzetközi befektetési aktivitást tekintve pedig Oroszország makrogazdasági jelentősége is alacsony. Az orosz gazdaság a német közvetlen külföldi befektetések mindössze 1,7 százalékát teszi ki.

A német gazdaságnak az oroszországi szállításoktól való függősége sokkal nagyobb annál, mint amennyit a tiszta számok sugallnak, mert Németország elsősorban az értéklánc elején lévő nyersanyagokat onnan importálja. A nyers- és alapanyagszállítások elmaradásai nyomán több gyártási folyamat is leállhat.  Különösen érintettek lehetnek az olyan energia- és nyersanyag-intenzív ágazatok, mint a vegyipar, a fémgyártás, továbbá az autóipar és a gépipar is. 

Forrás: Adobe Stock

Mindent egybe vetve a német gazdaság tényleges függése az Oroszországból származó importtól jóval meghaladja azt, mint amennyire az a makrogazdasági adatok alapján valószínűsíthető. Míg Németország elsősorban gépeket, vegyi termékeket és autókat szállít Oroszországnak, az onnan származó német import szinte kizárólag a vegyiparból és különösen a petrolkémiai iparból származó alapanyagokból és termékekből áll. 

Az import mintegy kétharmada olaj és földgáz, kb. tizede színesfém. Németország Oroszországtól való függősége az energiahordozók esetében különösen meghatározó: onnan származik a Németország által importált földgáz 55 százaléka és az olajimport egyharmada. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az izopréngumi – mesterségesen előállított gumi, amelyet például autógumik gyártására használnak – behozatalának háromnegyede, az autokatalizátorok gyártásához használt palládium negyede pedig szintén Oroszországból származik. 

Míg más országokból, például a Közel- és Közel-Keletről viszonylag könnyen behozható a kőolaj, az infrastruktúra hiánya miatt aligha lehet gyorsan pótolni a földgázt, amint azt az esetleges szállítási leállításról folyó vita is mutatja. 

Visszafogott várakozások

A szövetségi kormány január végén nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentésében 2022-re még 3,6 százalékos GDP-növekedést feltételezett.  Azt, hogy az ukrajnai háború hatásai „mit jelentenek a bruttó hazai termék alakulására nézve, jelenleg nem lehet komolyan számszerűsíteni, mert azok erősen a konfliktus időtartamától és intenzitásától függnek“, írták március közepén a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWi) szakértői. A katonai invázió kezdete óta „az energia és a nyersanyagok extrém módon megdrágultak“, a kereskedelmi forgalom és az ellátási láncok is „súlyosan érintettek“ és nagy a bizonytalanság a további gazdasági fejlődéssel kapcsolatban.

Forrás: Adobe Stock

A gazdasági tárca jelenlegi értékelése szerint a közelmúltban bevezetett szankciók elsősorban az orosz gazdaságot sújtják, „de a német vállalatokat is érintik, ha a meglévő kereskedelmi partnerek el-, illetve az ellátási láncok megszakadnak." Emellett várható, hogy a megnövekedett bizonytalanság miatt a vállalatok visszafogják a beruházásokat, és ez a világkereskedelemre is negatív hatással lesz.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke egy március közepén az Augsburger Allgemeine c. napilapnak adott interjúban „elhúzódó recesszióra” figyelmeztetett arra az esetre, ha felerősödik az ukrajnai háború. 2022 első negyedévében a német gazdaság teljesítménye nagy valószínűség szerint még a háború nélkül is zsugorodott volna az előző háromhavihoz képest, ami viszont a háború elhúzódása esetén a második negyedévben is folytatódhat. Ha viszont a helyzet megnyugszik, csak egy „rövid, enyhe recesszióval” kell számolni, fogalmazott a közgazdász professzor.

Fratzscher különösen éles hangon bírálta az orosz energiaimport embargójára, valamint általában az Oroszországból származó szállítások leállítására vonatkozó követeléseket. Ha ez bekövetkezik, „elkerülhetetlenné válik az állásleépítés Németországban", véli a DIW elnöke, aki szerint a háború okozta németországi gazdasági veszteség „nem lesz sokkal alacsonyabb a koronavírus-járvány által okozott veszteségeknél”. „Tisztán morális szempontból" az Oroszország elleni rövid távú embargó, azaz a gázról, a nyersanyagokról és a gabonáról való teljes lemondás „természetesen helyes" lenne - mondta Fratzscher, de „ez a kár nagyon nagy lenne Németországnak és a világnak."

Előrejelzések Münchenből…

Az orosz-ukrán háború harmadik hetében, (annak ismeret nélkül, meddig tartanak még a fegyveres harcok), a német kutatói műhelyek hozzákezdtek az ez évre korábban jelzett gazdasági növekedési várakozások mérsékléséhez. 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet kutatói ez évre csupán 2,2 és 3,1 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak, szemben a téli, 3,7 százalékos előrejelzéssel. (Megjegyezve, hogy az Ifo már decemberben 5,1 százalékról 3,7 százalékra csökkentette az ez évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslését a koronavírus-járvány súlyosbodása és a magas infláció miatt.) 

A bizonytalan helyzet miatt az Ifo intézet előrejelzésében két változattal számolt. Az optimista forgatókönyv szerint a kőolaj ára a jelenlegi 101 euró/hordó szintről az év végére fokozatosan 82 euróra mérséklődik, s ezzel párhuzamosan a földgáz ára is csökken. A pesszimista forgatókönyv szerint az olajár májusra hordónként 140 euróra emelkedik, majd az év végére 122 euróra mérséklődik. Ebben az esetben a vállalati beruházások stagnálnának, a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma pedig növekedne.

Miközben a gazdasági teljesítmény lassul, az infláció - az Ifo kutatói szerint 5,1-6,1 százalékra – tovább emelkedik, ami a legmagasabb arány 1982 óta. A fogyasztói árak emelkedése miatt csak március végéig mintegy hatmilliárd eurónyi vásárlóerő vész el. Kétségtelen, vannak pozitív fejlemények, mint például az iparban a rendelésállomány és a világjárvány normalizálódása, de – mint Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatásvezetője fogalmazott – „a nyersanyagárak jelentős emelkedése, a nyersanyagok és az előgyártmányok szűk keresztmetszeteinek élesebbé válása, valamint a gazdasági bizonytalanság súlyosbodása visszafogja a gazdaságot". 

A Német Bankszövetség (BdB), a németországi magánbankok csúcsszerve is csökkentette gazdasági növekedési előrejelzését: már csak 2,2 százaléknál tart még akkor is – Christian Ossig, a szövetség főtitkára szavait idézve - „ha az ukrajnai háború remélhetőleg nem eszkalálódik tovább". A gazdaság fő fékező tényezői az Ifo kutatóival egyetértve: az energiaárak meredek emelkedése és az ellátási szűk keresztmetszetek súlyosbodása. 

A bankszövetség az egész euróövezetben nagy inflációs veszélyt lát: „Arra számítunk, hogy az infláció a következő hónapokban 7 százalék fölé emelkedik" – mondta Christian Ossig – „magasabbra, mint az elmúlt 40 évben bármikor. Emellett az elkövetkező években is jelentős áremelkedések várhatók.

…Kielből, Essenből, Halléból…

Németország más vezető kutatóintézetei, mint a kieli IfW, az esseni RWI és a hallei IWH szintén jelentősen csökkentették növekedési előrejelzéseiket az ukrajnai háború következményei miatt.

Így a kieli IfW világgazdasági intézet az ukrajnai háború következményeire tekintettel 2,1 százalékra csökkentette az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését, ami a decemberben jelzett 4 százalékos várakozás, alig több mint fele. „Az ukrajnai háború magas nyersanyagárakhoz, új ellátási szűk keresztmetszetekhez és csökkenő értékesítési lehetőségekhez vezet" - áll az intézet módosított előrejelzésében, amelynek a készítői szerint a háború által a német gazdaságnak okozott kár eléri a 90 milliárd eurót. 

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet is jelentősen, a december 3,9 százalékról 2,5 százalékra mérsékelte idei növekedési várakozását. „Az ukrajnai háború súlyosan nehezedik a koronaválságból kilábaló német gazdaságra”, fogalmazott Torsten Schmidt, az RWI kutatásvezetője. 

A hallei IHW bizakodóbb az idei kilátásokat illetően a kieli és az esseni kollegáknál, mert a múlt évi 3,5 százalékos növekedési előrejelzését szerényebb mértékben, 3,1 százalékra mérsékelte. 

A következő évben legalább egy kis részét vissza kellene pótolni annak a növekedési veszteségnek, ami az idén keletkezik. Az IfW ezért 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelte 2023-ra vonatkozó növekedési előrejelzését, az RWI pedig a jövő évre a korábban jelzett 2,5 százalékkal szemben a gazdasági teljesítmény 3,6 százalékos bővülését várja. 

Forrás: Adobe Stock

Az energiaárak erőteljes emelkedése miatt az intézetek arra számítanak, hogy az infláció az idén magasabb lesz, mint az 1990-ben újraegyesített Németországban bármikor. Az IfW szerint az inflációs ráta várhatóan 5,8 százalék lesz, miután decemberben még 3,1 százalékot vártak. „Az ukrajnai háború fokozza az amúgy is nagy árnyomást" – olvasható az előrejelzésben. Ennek megfelelően Németország energiaimport-számlája 2022-ben valószínűleg mintegy 40 milliárd euróval magasabb lesz annál, mint amennyit a korábban jeleztek. 

Az RWI 5,2 százalékos inflációs rátát feltételez, a szövetségi kormány pedig – némi óvatossággal – a korábban feltételezett 3,3 százaléknál magasabb inflációt valószínűsít. „A közelmúlt fejleményei fényében ez valószínűleg jelentősen túlléphető" -, olvasható a gazdasági és klímavédelmi minisztérium havi jelentésében. Ma már „5 százalékos és annál nagyobb nagyságrendek sem irreálisak. Az infláció a háború miatt további lendületet kapott, de az már jóval Ukrajna megszállása előtt beindult" – mondta Stefan Kooths, az IfW alelnöke. 

…Düsseldorfból

A Handelsblatt c. gazdasági-üzleti napilap kutatóintézete (HRI) március közepén nyilvánosságra hozott elemzése szerint a szállítási láncok fentiekben vázolt nehézségei ellenére a német gazdaság 2022 elején jól indult. Az ellátási láncok problémái el kezdtek enyhülni, a termelés januárban élénkült, a beérkező megrendelések volumene és az üres álláshelyek száma rekordszintet ért el. Emellett a Szövetségi Statisztikai Hivatal kedvező irányban módosította, azaz jelentősen enyhítette a 2021 utolsó negyedévi gazdasági visszaesésre vonatkozó számítását. A világjárvány következményei lassú leküzdésével kiegészülve kezdtek megjelenni a fellendülés első jelei. Ami február 24-ig, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetéig tartott. 

Bár Oroszország és Ukrajna részesedése a német külkereskedelemben alacsony, az Oroszországból származó energiaimporttól való függőség nagy. Ez az oka annak, hogy a Nyugat Oroszország elleni szankciói az 1973-as olajválsághoz hasonló energiaár-robbanáshoz vezettek, írják elemzésükben a

HRI szakértői. A klímavédelemmel és a koronavírus-válsággal kapcsolatos hírek helyére a háború és az energiahiány került a címlapokra, s nincs ez másként a politikai fórumain sem. Növekedni kezdtek a stagflációval kapcsolatos aggodalmak. 

A háború kitörése és elhúzódása nagyban megnehezíti a gazdaság fejlődésére vonatkozó előrejelzést, a fejlődési kilátások konkrét számokba öntését.  „Nincs olyan modell, amely megközelítőleg meg tudná határozni a jelenlegi helyzet eszkalálódásának lehetséges következményeit" – írta Bert Rürup, a Handelsblatt Research Institute (HRI) elnöke.

A HRI kutatói nem számítanak az orosz-ukrán konfliktus és az annak nyomán bevezetett szankciók gyors lezárására. A német gazdaság nyilván túl fogja élni a válságot, de nagy valószínűség szerint fájdalmas kiigazítások várhatók. Példának okáért elképzelhető, hogy a következő őszi és téli időszakban rangsorolni kell majd a gázellátásban, s nem kizárt, hogy egyes vállalatok termelését fel kell majd függeszteni. 

A HRI kutatói szerint az orosz-ukrán háború általános gazdasági következményei valószínűleg jóval kisebbek lesznek, mint a világjárvány következményei voltak. Azaz: bár az idei évre vonatkozó gazdasági várakozásaikat érezhetően csökkentik, nem számítanak a gazdasági teljesítmény 2020. évihez hasonló nagyságú visszaesésére.

Előrejelzésük szerint a német gazdaság teljesítménye az idén várhatóan 2,7, jövőre pedig újabb 2 százalékkal emelkedik. Idén tavasszal és nyáron a magánfogyasztás növekedésére számítanak, mivel a koronavírus okozta korlátozó intézkedések hamarosan megszűnnek. A magánháztartások jelentős megtakarításokkal rendelkeznek, amelyeket a világjárvány miatti korlátozások alatt halmoztak fel. A vásárlóerő, s azon belül a magánfogyasztás bővülését fékezi az energiaárak erőteljes emelkedése, ugyanakkor a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői március 23/24-i ülésükön megállapodtak az üzemanyag- és áramáremelkedések (egy részének) kompenzálásáról az üzemanyagokra vonatkozó adóterhek csökkentése, a közösségi közlekedés csökkentése és a családoknak juttatott támogatások növelése formájában. 

Az állampolgárok vélhetően kisebb volumenű árut és szolgáltatást fognak megvásárolni, mint azt korábban feltételezték. Az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása ugyanakkor serkenti a magánfogyasztást, különösen, ha a menekülteknek hosszabb ideig kell Németországban maradniuk. A HRI kutatói szerint a magánfogyasztás mennyisége az idén várhatóan 3,5 százalékkal emelkedik, 2023-ban viszont 1,5 százalékra lassul a növekedés üteme. Azaz a magánfogyasztás még 2023-ban sem fogja elérni a koronavírus-járvány előtti szintet. 

A kormányzati fogyasztás egészen más. Emlékezetes, hogy a világjárvány idején az állami szektor tömérdek pénzt fordított a fertőzések elleni védekezésre és a gazdaság stabilizálására. A szokásos 1-1,5 százalék körüli éves növekedés helyett 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben több mint 3 százalékkal nőtt a kormányzati fogyasztás. 2022-ben a kormányzati fogyasztás tovább bővül, bár a koronavírus leküzdésére szánt források csökkennek, amit viszont ellensúlyoznak az ukrajnai háborúból adódó többletkiadások. Egyrészt – mint utaltunk rá - az állam bővíti a magas energiaköltségek miatt rászorulók helyzetének enyhítését szolgáló támogatásokat, másrészt a menekültek ellátása is költségekkel jár.

A világgazdaságot, s azon belül a német külkereskedelmet két tényező befolyásolja: az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók rövidtávon lelassítják a globális áruforgalmat, hosszú távon azonban átterelődnek, és Oroszország tartósan elszigetelődik. Ezen túlmenően bizonytalan, hogy Kína fenntartja-e a Covid totális visszaszorítására irányuló stratégiáját, ami ismételt kikötőlezárásokkal és helyi lezárásokkal járna, feszültség alatt tartva az ellátási láncokat, ami Németországban könnyen vezethet átmeneti termelésleállásokhoz. 

Németország exportja és importja továbbra is növekedni fog, bár annak üteme lassúbb lesz a múlt évinél. A külkereskedelem idén 0,1, jövőre pedig 0,3 százalékponttal alig járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

A HRI kutatói szerint az infláció az év átlagában valószínűleg 5,5 százalék körül alakul, amire – mint már utaltunk rá - legutóbb négy évtizeddel ezelőtt, az első öbölháborút követően volt példa.