hero
Juhász Imre 2022. március 14. 09:03
Gazdasági kilátások a háború árnyékában
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legfrissebb konjunktúrafelmérése alapján úgy tűnik, rövid átmeneti enyhülés után újra súlyosbodik az alapanyagok és elő-gyártmányok hiánya a német iparban.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet február utolsó napjaiban, de még Ukrajna orosz megtámadása előtt tette közzé, mintegy 9 ezer vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúra-felmérésének eredményeit. Ez alapján úgy tűnik, rövid átmeneti enyhülés után újra súlyosbodik az alapanyagok és elő-gyártmányok hiánya a német iparban. 

Számokban kifejezve: a februári felmérés során az abban részt vevő iparvállalatok 74,6 százaléka, azaz csaknem háromnegyede panaszkodott az alapanyagok és elő-gyártmányok beszerzésével kapcsolatos nehézségekre. Ezek szerint az egy hónappal korábbi 67,3 százaléknál mintegy 7 százalékponttal magasabb azon vállalatok aránya, melyek megszenvedik az anyagellátásban jelentkező szűk keresztmetszeteket, azaz - ahogy Klaus Wohlrabe, az Ifo vezető szakértője fogalmazott – „a remélt trendfordulat nem valósult meg, az anyaghiány tovább késlelteti az ipar felfutását”.

A négy, a német ipar összteljesítményében kiemelkedő szerepet játszó ágazat jelzései kivétel nélkül kedvezőtlenebbek az ipari átlagnál. Az érintett ágazatok: a közútijármű- és a gép- és berendezésgyártás (egyaránt 89,0), továbbá az adatfeldolgozó berendezések (88,4) és az elektromos felszerelések (88,2 százalék) gyártása. Az alapanyagok és elő-gyártmányok beszerzése körüli nehézségek tartóssá válása, sőt súlyosbodása azzal jár, hogy – mint az Ifo szakértője fogalmazott – „továbbra is nehéz az ipar számára a rendelések kiváló alakulását termelésre váltani”. 

Mindeközben a német vállalatok foglalkoztatással kapcsolatos várakozásai – egyebek között a járványhelyzet enyhülése és a korlátozások ebből fakadó lazítása nyomán - egyértelműen javultak a korábbi, januári felméréshez képest, s ez alól a foglalkoztatottak létszámának növelésére irányuló szándékok tekintetében – a szolgáltató, a kereskedelmi és az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások mellett – az iparvállalatok sem jelentenek kivételt.

Szakértői vélemények az ukrajnai orosz invázió gazdasági következményeiről 

A koronavírus-járvány elhúzódása és a fentiekben említett szűk keresztmetszetek, valamint a nyersanyag- és energiahordozó-árak rekordmagasságba emelkedése egyébként is fékezi a világgazdaság kibontakozását, ráadásul egyes szakértői vélemények szerint az Ukrajna elleni orosz támadás és az annak nyomán bevezetett szankciók következtében felmerült a világgazdaság mélyebb válságba zuhanásának veszélye. 

Forrás: Adobe Stock

Oroszországnak a világgazdaság teljesítményében elfoglalt szerény szerepe ellenére a jelentőségét jóval meghaladó mértékben befolyásolja annak fejlődését. „Oroszország teljes elszigetelődése gazdaságilag a világ többi részét is súlyosan érintheti. Minden Oroszország elleni szankció … a világ többi részének is kárt okoz" - mondta Klaus-Jürgen Gern, a kieli IfW világgazdasági intézet nemzetközi fejlesztések kérdéseivel foglalkozó szakértője egy, a Tagesschau, a német ARD közszolgálati média hírműsora online szerkesztősége munkatársával folytatott beszélgetés során. 

„Gazdasági szempontból Oroszország olyan fejlődő ország, amely a nyersanyagexportból él” – magyarázta a szakértő. Aggasztja a közgazdászokat, hogy „Európa és különösen Németország rendkívüli mértékben függ az orosz gáztól. A további gazdasági fejlődést pedig a gáz- és olajárak döntő mértékben befolyásolják."

 „Ha a szélsőséges forgatókönyvet, vagyis az oroszországi gázszállítás teljes leállítását feltételezzük, azzal jár, hogy az európai cégeknek csökkenteniük kell a termelésüket” – mondta Klaus-Jürgen Gern. Az árak emelkedése különösen azon energiaintenzív iparágak számára jelenthet problémát, melyek termelése a gáztól függ. 

„Az áremelkedések előbb-utóbb a végfelhasználókra is áthárulnak" – véli a szakértő. Az infláció már most is rekord magas, az árak további emelkedése pedig tovább gyengíti a fogyasztók vásárlóerejét. Ez veszélyezteti a gazdasági fellendülést, amit kezdetben a tél utáni időszakra, az omikronhullám markáns gyöngülése utáni időszakra jeleztek. Jóllehet az iparvállalatok általában hatalmas rendelésállománnyal rendelkeznek, s ha az ellátási láncok szűk keresztmetszetei enyhülnének, felfuthatna a termelés. 

Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke a Handelsblatt február 28-i számában elemezte az Ukrajna elleni orosz inváziónak a német gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait. 

Az ukrajnai háború nem csak katonai és geopolitikai fordulópontot jelent, hanem Európa, s azon belül Németország gazdasági helyzetét is megváltoztatja – mind a rövid távú gazdasági fejlődés, mind a középtávú növekedési és jóléti kilátások tekintetében. Az nyilvánvaló, hogy az eddig várt (és a korábbi várakozásoknál mérsékeltebb ütemű) gazdasági élénkülés a háborús válság következtében tovább lanyhul. A stagfláció, azaz a gyenge növekedés és a magas infláció kombinációja fenyeget. A monetáris politika dilemma előtt áll: a kamatemelések fékezhetik az inflációt, de tovább fékeznék a növekedést, írja az Ifo elnöke. 

Az ukrajnai orosz invázió előtt minden előrejelzés arra utalt, hogy Németországban a nehéz tél és a gazdasági teljesítmény két egymást követő negyedévben végbemenő csökkenése után végre élénkülni fog a gazdaság. Bár a magas koronafertőzöttségi adatok és az alapanyag- és előgyártmány-ellátásban tapasztalható szűk keresztmetszetek még mindig ránehezednek a gazdaságra, megalapozott remény van arra, hogy az omikronhullám a tavasz folyamán véget ér. A járvány idején sok magánháztartás jelentős megtakarításokat halmozott fel, amely legalább egy részének a felhasználása a nyáron a fogyasztás fellendüléséhez, ugyanakkor az egyes előgyártmányok és az energia szűkös mennyiségben való rendelkezésre állása az infláció gyorsulásához vezethet. 

Forrás: Adobe Stock

Az év első két hónapjában minden jel arra mutatott, hogy a szűk keresztmetszetek lassítják, de nem akadályozzák meg a fellendülést. Az ukrajnai háború nyomán új, a korábbinál jóval borúsabb helyzet alakult ki. Tovább emelkednek az energiaárak, amelyek mind a termelés, mind a fogyasztás oldaláról terhelik a gazdaságot. A fogyasztóknak többe kerül a fűtés és az üzemanyag; emellett más javakból is kevesebb áll majd rendelkezésre, s azok többe kerülnek, mivel a vállalatok a termelési és szállítási költségeik emelkedése miatt kevesebbet termelnek és emelik az árakat. „Ha a szankciók az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szén-import drasztikus csökkenéséhez vezetnek, az energiaigényes iparágakban termeléskiesés fenyeget”, írja a szerző, aki szerint a növekvő bizonytalanság sok esetben tervezett beruházások elhalasztásához vezethet. Emellett a pénzpiacokon keletkező szűk keresztmetszetek és működési zavarok tovább fékezik a gazdaság működését. 

Fuest szerint az adott helyzetben az európai döntéshozók számára elsőszámú kihívás az energiaellátás más forrásokból történő biztosítása, beleértve a cseppfolyósított földgázt is. Emellett meg kell vizsgálni, hogy Németországban rövidtávon elhalasztható-e az atomenergia és a szén felhasználásán alapuló energiatermelés fokozatos megszüntetése, továbbá, hogy fel lehet-e gyorsítani a megújuló energiák elterjedését.

Feltételezve, hogy a jelenlegi orosz kormány hivatalban marad, s hogy a demokrácia és a jogállamiság irányába mutató alapvető változások elmaradnak, Németországnak nem lesz más választása, mint hogy korlátozza az Oroszországgal folytatott, tisztán gazdasági szempontból nagyon vonzó, de biztonságpolitikai szempontból kockázatos energetikai együttműködését, s diverzifikálja a maga gázellátását, vállalva az energiaellátás ebből fakadó drágulását. Emellett ösztönzőket kell teremteni a hidrogén alapú gazdaságra és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsítására. 

Az atomenergia és a szén fokozatos kivonása már most is nagy kockázatot jelent Németország energiaellátására nézve, s ha a gáz, mint energiaforrás felhasználását is korlátozzák, a helyzet még rosszabb lesz. Ezáltal az ország elveszíti vonzerejét az energiaigényes iparágak számára, amit az állam különféle támogatásokkal átmenetileg ellensúlyozhat, de a telephelyi hátrányok tartós kompenzálása helyett Németországnak más utakat kell keresnie, hogy megőrizze jólétét. 

A válságnak lehetnek nyertesei és vesztesei. Az Egyesült Államok, mint olcsó energiaellátással rendelkező ipari telephely, s mint folyékonygáz-termelő bizonyosan a nyertesek közé fog tartozni. Az Oroszországból kevesebb energiát vásárló Németország exportja viszont várhatóan csökken, s – bár a német exportban elért orosz részesedés nem több 2 százaléknál - Oroszország elszigetelődése kedvezőtlen hatást gyakorolhat az egész Kelet-Európa gazdasági fejlődésére. 

A folyamat legfőbb vesztese persze maga Oroszország lesz, amely megpróbál majd Kínában új vevőt találni a gázexportjára, de Kína éreztetni fogja Oroszországgal a maga piaci erejét és fölényét. Mindeközben Kína is olyan komoly terhekkel szembesül, mint a népesség elöregedése, az ingatlan-szektorba történő túlzott beruházások, valamint az Egyesült Államokkal és más, a csendes-óceáni térségben levő országokkal kialakuló konfliktusok. 

Az ukrajnai háború másik következménye a fegyverkezési kiadások alacsony szintjéből adódó előnyök megszűnése. Németország már bejelentette, hogy évi legalább 20 milliárd euróval növeli védelmi költségvetését, ami más területekről, így a közszolgáltatásoktól von el forrásokat, továbbá magasabb adókat, mindent egybe vetve végső soron kevesebb jólétet jelent.   

Az Ifo elnöke írása végén hangsúlyozza, hogy a cikkben leírt megfontolások szükségszerűen spekulatívak, mivel a válság további alakulását és következményeit illetően jelentős a bizonytalanság. Az írásban feltételezettekkel ellentétben előfordulhat, hogy az orosz kormány belebukik az ukrajnai háborúba és Oroszország a demokratikus és alkotmányos struktúrák irányába tett lépésekkel új alapokat kölcsönöz az együttműködéshez. „Az ember kívánhat ilyen forgatókönyvet, de fel kell készülni a rosszabbra is”, fejeződik be Clemens Fuest professzor, a Handelsblattban „Németországban is csökkenhet a jólét a geopolitikai cezúra következtében” címmel megjelent írása.

Dr. Nils Jannsen, a kieli IfW világgazdasági intézet kutatásvezetője szerint „az ukrajnai háború következtében a német ipar súlyos állóképességi próba előtt áll” és az ipari termelés jelentős visszaesésére utaló jelek már márciusban meg fognak jelenni. . 

Az ipar kínálati szűk keresztmetszete már az előző évben is jelentősen megnőtt. Az év átlagában az ipari termelés mintegy 12 százalékkal maradt el attól a szinttől, amely a rendelésfelvétel alapján várható lett volna. Ez mintegy 70 milliárd eurós hozzáadott értékvesztésnek felel meg. A közelmúltban a fellendülés jelei mutatkoztak az iparban. Az ipari termelés immár negyedik hónapja nőtt januárban, és a fontosabb mutatók arra utalnak, hogy februárban (még) ismét élénkült a termelés. 

„A német ipar kínálati szűk keresztmetszete az ukrajnai háború következtében azonban ismét növekedni fog. Ugyanakkor a nemzetközi ellátási láncokra nehezedő terheket jelenleg még nehéz előre megjósolni”, írja az IfW kutatója. 

Siegfried Ruswurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke egy, a Handelsblatt című gazdasági-pénzügyi napilapnak három nappal az Ukrajna elleni orosz támadás után adott interjúban aggodalmát fejezte ki Németországnak az orosz energiaszállításoktól való függősége miatt, hangsúlyozva, hogy „ezt a függőséget a lehető leggyorsabban le kell győzni“. 

Az ellátási biztonság keretfeltételei néhány óra alatt „alapvetően megváltoztak“, mondta Rußwurm, aki szerint – a müncheni Ifo intézet elnökének helyzetértékelésével egyetértve - meg kell vizsgálni, „valóban indokolt-e a széntermelésből való kiszállás előrehozatala az ellátási biztonság veszélyeztetése nélkül“. 

Monika Schnitzler, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja lehetségesnek tartja, hogy az infláció mértéke az idén el fogja érni a 6 százalékot. A fellendülés mértéke pedig az idén sokkal gyöngébb lesz annál, mint amit a múlt év őszén előre jeleztek, tette hozzá a közgazdász professzor a düsseldorfi kiadású „Rheinische Post”-nak adott nyilatkozatában. Aki egyetért azzal, hogy a védelmi képesség növelése céljából tovább növekedjen az állam eladósodása, s hogy a berlini kormánykoalíció tervének megfelelően egy külön alapot képezzenek a Bundeswehr fejlesztése céljából. A pénz egy részét a kiberbiztonság javítására kellene fordítani, mondta Monika Schnitzler, mert – mint fogalmazott -, „ez az a terület, ahol nekünk Nyugaton egy ellenséges Oroszország a legnagyobb veszélyt jelenti”. 

Veszteségek az autóiparban és a gép- és berendezés-gyártóknál

 „Az orosz csapatok ukrajnai inváziója mély fordulópontot jelent kontinensünk történetében“, fogalmazott Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke, hangsúlyozva, hogy a német autóipari vállalatok elítélik az orosz agresszív háborút és támogatják az Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciókat. 

Az már a fegyveres konfliktus első napjaiban világossá vált, hogy Oroszország háborús cselekményei az ellátási láncok azonnali megszakadásához vezetnek, jóllehet a kiindulási helyzet már a háború kitörése előtt is nagyon nehéz volt. Most újabb fennakadásokra számítanak az ellátási láncokban, például az Ukrajnából és Oroszországból érkező szállítások hiánya, a légi közlekedés és vasúti kapcsolatok korlátozása miatt, valamint azért, mert Ukrajnában a beszállító cégek alkalmazottai csatlakoznak a fegyveres erőkhöz. A háború okozta szállítási fennakadások első perctől kezdve bénítóan hatnak az ellátási és logisztikai láncokra, így számos komponens esetében az ellátási helyzet további romlására kell felkészülni.

Frank Biller, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) ágazati szakértője szerint az elkövetkező fél évben akár 400 ezer, a nyugat-európai termelési tervekben szereplő autó legyártáa is elmaradhat, „ami további kihívás az ipar számára, mert a termelés szüneteltetése sok költségbe kerül.“ Ettől borúlátóbb a Deutsche Bank szakértője, aki szerint a június végéig le nem gyártott autók száma akár a 1,5 milliót is elérheti, s ez különösen a német gyártókat keményen fogja érinteni. 

A teljesség igénye nélkül – a BMW leállította Münchenben és Dingolfingben, továbbá az ausztriai Steyrben és az angliai Oxfordban működő gyárát; vetélytársa a luxusautókat gyártó Mercedes-Benz Sindelfingben, az Audi Neckarsulmban, a Volkswagen pedig az elektromos autókat gyártó zwickaui és drezdai üzemében tette vagy teszi ugyanezt. Munkatársak ezreit küldték rövidített munkaidőre. 

Az ágazatot érintő legsúlyosabb helyzet alighanem a kábelköteg-gyártásban és –ellátásban alakult ki. Ezek alkotják a jármű központi idegrendszerét, és egy-egy járműben sokféle alkatrészt kapcsolnak össze. Mivel ebből a komponensből eddig jórészt Tunézia és Ukrajna biztosította az európai gyártók ellátását, az ukrán szállítások kiesése nyomán olyan szűk keresztmetszetek keletkeztek, amelyek nagyon hamar a termelési folyamatok fennakadásához vezettek. 

Emellett az autóiparnak hosszú távon meg kell küzdenie a jórészt Oroszországból és Ukrajnából beszerzett egyes nyersanyagok hiányával és áremelkedésével is. Így Ukrajna a neongáz egyik legfontosabb szállítója. A VDA arra számít, hogy a háborúból adódó szállítási zavarok hatással lesznek az európai félvezetőgyártásra, mivel a chipekből már most is hiány van. A félvezetőgyártásban nagy teljesítményű lézereket használnak, amelyekhez többek között inert gáz is szükséges.

Eddig Oroszországból importáltak többek között palládiumot és nikkelt. Míg a palládiumra különösen a katalizátorokhoz van szükség, a nikkel kulcsfontosságú a lítium-ion akkumulátorok előállításához. Ezek pedig döntő jelentőségűek az elektromobilitásra való átállás szempontjából.

Az orosz-ukrán háborúnak és a háború nyomán bevezetett szankcióknak a német gazdaságra gyakorolt hatása ma még nehezen számszerűsíthető, de annyi bizonyos, hogy veszteségek, károsodások fogják érni az ipart. 

A Német Autóipari Szövetség feladatának tekinti az Ukrajna elleni háború gazdasági vonatkozásai és következményei figyelemmel kísérését, azok elemzését és az elemzések eredményei nyilvánosságra hozatalát; mindeközben a cégek felelőssége, hogy lehetőség szerint módosított formában folytassák a termelést a dolgozók, az egyes telephelyek és Európa stabilitása érdekében, olvasható a VDA-nak az orosz-ukrán háború kitörése, Ukrajna orosz megtámadása kapcsán kiadott nyilatkozata. 

Az elmúlt évben a német érdekeltségű vállalatok 170 ezer személygépkocsit gyártottak oroszországi üzemeikben, elsősorban a helyi piaci igények kielégítésére. A német márkák piaci részesedése 20 százalék körüli. Ebbe az a 36 ezer Németországban gyártott autó is beleértendő, melyeket Oroszországba exportáltak, s amivel Oroszország a 18. helyet foglalja el a német autóipar exportpiacai sorában. 

Az Európai Unió által Oroszország ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciók az Oroszországgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alapvető átértékelését jelentik, mondta Thilo Brodtmann, a VDMA, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének főtitkára. A különböző áruk Oroszországba történő szállítására vonatkozó tilalmak az európai gép- és berendezésgyártás számottevő részét, évi több százmillió euró értékű exportot érintenek. Az orosz fél részéről is lehetségesek ellenszankciók, ennek ellenére helyes, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt kemény szankciókat vezetnek be, mondta a szervezet honlapján nyilvánosságra hozott nyilatkozatában a VDMA főtitkára. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországnak az Orosz Föderációba irányuló gép- és berendezés-kivitele 2019-ben 5,7 milliárd eurót tett ki, ez 2020-ban 5,5 milliárd euróra mérséklődött, majd 2021-ben 5,8 milliárd euróra emelkedett, s mindhárom évben meghaladta a közútijármű- és alkatrész-kivitel 2019-ben 4,3, 2020-ban 3,3, 2021-ben pedig 4,4 milliárd eurós értékét.