hero
Juhász Imre 2022. február 17. 22:59
A gazdaság visszatartja a lélegzetét
Év eleji, csaknem 28 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúra-felmérése alapján az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége, (azaz a DIHK) is csatlakozott azon hazai és külföldi intézmények és kutatói műhelyek közé, amelyek lefelé módosították a német gazdaság idei növekedési dinamikájára vonatkozó előrejelzésüket.

Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a kamarai szövetség az idei évre vonatkozó korábbi, 3,6 százalékos növekedési előrejelzését 3,0 százalékra mérsékelte. (Emlékeztetőül: január végén a szövetségi kormány az éves gazdasági jelentésében, február 10-én pedig az Európai Bizottság a maga éves előrejelzésében egyaránt 3,6 százalékra mérsékelte a gazdasági növekedés idei mértékére vonatkozó várakozását; azaz annyira, amennyitől a kamarai szövetség a vállalatok aktuális helyzetmegítélésére és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásaira hivatkozva több mint fél százalékpontot visszalépett.) 

Fotó: Adobe Stock

A vállalatok túlnyomórészt rosszabbnak ítélik meg saját üzleti helyzetüket és jövőbeni várakozásaikat a pár hónappal korábban feltételezettnél  

„A gazdaság visszatartja lélegzetét. A vállalatoknál továbbra is óvatosan optimista alaphangulat uralkodik. Sokan azonban a nagy bizonytalanságok miatt nem tudják, mit hoz a jövő" – mondta Martin Wansleben, a DIHK főtitkára a konjunktúra-felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor. Amely eredmények azt mutatják, hogy a német vállalatok csupán alig egy negyede számít javuló üzletmenetre az elkövetkező tizenkét hónapban. A derűlátóbb várakozásokat tápláló és a gyöngébb kilátásokkal rendelkező vállalatok százalékos arányából számított pozitív egyenleg a múlt év őszi 10-ről 5 százalékpontra mérséklődött, mintegy alátámasztva azok véleményét, akik szerint a német gazdaság teljesítménye nagy valószínűség szerint csak az év közepén éri el a válság előtti szintet.

Emelkedő költségek, súlyosbodó munkaerőhiány, sokasodó pénzügyi problémák

A felmérés tapasztalatai szerint „a koronavírus-járvány és az ellátási láncokban keletkezett szűk keresztmetszetek mellett a legnagyobb negatív tényező az energia- és nyersanyagárak meredek emelkedése, valamint a szakképzett munkaerő hiánya. Ehhez jönnek még a klímavédelem átalakulása miatt várható további költségnövekedések.  … Sokan tartanak világpiaci pozícióik romlásától. Németország mint üzleti telephely jelenleg a világ egyik legmagasabb energiaárát számítja fel és a vállalatok adóterhei is messze az OECD-országok átlaga felett vannak."

Az energia- és nyersanyagárak magas szintjét a felmérésben részt vevő vállalatok közel kétharmada nevezte a legnagyobb üzleti kockázatok közé, de az iparban ez arány még magasabb, eléri a 85 százalékot. „Ami a valaha mért legmagasabb mutató mind a gazdaság egészét, mind azon belül az ipart illetően”, hangsúlyozta Wansleben. A felmérés során tízből kilenc vállalat magasabb beszerzési árakról adott számot a szűkös kínálat miatt, ezen belül mintegy fele kimondottan „jelentős mértékű” áremelkedésekről beszélt. Ezzel szemben a cégek mindössze egy tizede, (azaz jóval kevesebben, mint 2021 őszén) számít arra, hogy az év közepére megszűnnek a beszerzési problémák. A fennmaradó közel 90 százalék a beszerzési problémák tartós elhúzódására számít vagy nem mert előrejelzést adni.    

Az üzleti kockázatok között a második helyen a szakképzett munkaerő hiánya áll: az őszi 59 százalék után az év eleji felmérés készítésekor a vállalatok 61, (ezen belül az építőiparban 78 százaléka) tartott attól, hogy nem talál elegendő szakképzett munkaerőt. Az emelkedő munkaerőköltségek miatti aggodalmak is erősödtek. Az ősszel számított 40 százalékkal szemben a béreket és a bérekhez kötődő költségeket az év eleji felméréskor 43, (ezen belül az építőiparban 48) százalék tekintette kockázatnak a vállalat tevékenységére nézve, s ez is minden korábbinál magasabb arány.

Fotó: Adobe Stock

A felmérés során nagyjából minden harmadik vállalat nevezte problémásnak a maga pénzügyi helyzetét. „A koronavírus-válság két éve sok tartalékot kimerített”, mondta Wansleben. „Ezen még a sok mindent tompító támogatások sem tudtak változtatni. Egyébként pedig minél kisebb egy vállalat, annál kritikusabb a pénzügyi helyzete, különösen a saját tőke és a likviditás tekintetében.” A pénzügyi helyzet megítélése különösen feszült a vendéglátóiparban és a művészeti, szórakoztató és szabadidős tevékenységet folytató vállalkozások körében.

A gyógyszeripari vállalatok, a textilgyártók és a gépipari cégek az őszinél jobb várakozásokról számoltak be. Ezekben az ágazatokban „az export összességében viszonylag stabilnak mutatkozik”, így azután „optimistábbak azok a vállalatok, amelyek a félelmetes visszaesést exporttal tudják kompenzálni és amelyeket a koronavírus nem sújt olyan súlyosan”.

A gyógyszeriparban és a gép- és berendezésgyártásban több vállalat tervez kapacitásbővítő beruházást, mint 2021 őszén, ugyanakkor a német nemzetgazdaság egészében többségben vannak azok a vállalatok, amelyek visszafogják beruházásaikat. „Ennek nagyon sokféle oka van: a magas költségterhek, a jelenlegi bizonytalanságok és a bonyolult tervezési eljárások miatt megnehezült keretfeltételek. Tekintettel arra, mit kell bepótolnunk a koronavírus-válság miatt, s hogy megújítsuk a gazdaságunkat, erőteljes beruházási lendületre lenne szükség. Valójában azonban a beruházások jelenleg túl gyengék ahhoz, hogy a fellendülés megkezdődhessen", állapította meg a kamarai szövetség főtitkára.

A nehéz környezet és a világjárvány miatti bizonytalanságok ellenére a vállalatok foglalkoztatási szándékai továbbra is a pozitív tartományban maradnak. „A vállalatok még a jelenlegi nagy bizonytalanságban is azzal számolnak, hogy a demográfiai folyamatok miatt a szakképzett munkaerő hiánya tovább fog fokozódni" - mondta Martin Wansleben. Több mint minden ötödik vállalat (21 százalék) tervezi a foglalkoztatás növelését, kétharmaduk változatlan létszámot tervez, míg 13 százalékuk létszámcsökkentésre számít.

Az ipari megrendelések minden korábbinál hosszabb időre szólnak…

A kamarai hálózat konjunktúra-felmérésének eredményeit érdemes egybe vetni a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által a kamarainál egy nappal korábban nyilvánosságra hozott azon számítással, mely szerint a német ipar jelenlegi rendelésállománya minden eddiginél hosszabb ideig, az összes ipari ágazat átlagában négy és fél hónapig kitart. „Ilyenre még soha sem volt példa azóta, hogy először 1969-ben feltettük ezt a kérdést”, mondta Timo Wollmershausen, az Ifo előrejelzésekért felelős osztályvezetője. Megjegyezve, hogy „az elmúlt hónapokban beérkezett megrendeléseket azért nem lehetett ledolgozni, mert a vállalatoknak fontos előgyártmányok és nyersanyagok nem áltak rendelkezésre”.  

A rendelésállomány teljesítéséhez szükséges idő a jellemzően exportorientált ágazatok közül az autóiparban – jóval meghaladva az ipari átlagot - eléri a 8,0, a gép- és berendezésgyártásban meghaladja a 6, az adatfeldolgozó berendezések gyártói körében pedig eléri az 5 hónapot. A sor túlsó végén a nyomdák állnak, az ő megrendeléseik teljesítéséhez szükséges idő nem éri el a 2 hónapot.

„Ha a szűk keresztmetszetek a következő hónapokban megszűnnek, a német ipar termelése újra beindulhat. Ez pedig erőteljes lökést kell, hogy adjon a gazdasági teljesítménynek”, mondta a müncheni Ifo intézet kutatásvezetője. Wollmershausen figyelmeztetése ugyanakkor meg is fordítható: csak akkor indul be a német ipar termelése (és éri el a válság előtti szintet), ha a következő hónapokban megszűnnek az alapanyag- és előgyártmány-ellátásban előforduló szűk keresztmetszetek.

… és mégis recesszió fenyeget?

A kamarai felmérésből és az Ifo intézet által nyilvánosságra hozott, az ipari rendelésállományra vonatkozó adatokból kiolvasható óvatos derűlátással ellentétben Veronika Grimm, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács tagja, az erlangeni-nürnbergi egyetem gazdaságtudományi tanszékének vezetője még óvatosabb a fellendülés várható időpontjának meghatározását illetően. Sőt, mint egy, a Wirtschaftswoche című gazdasági hetilap által idézett nyilatkozatában fogalmazott, „mivel a helyzet sajnos nem normalizálódik olyan gyorsan, mint reméltük”, egyelőre a technikai recesszióba csúszást sem lehet kizárni. (Mint ismeretes, recesszióról akkor beszélünk, ha egy gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben zsugorodik.)

Hasonló következtetésre jutottak a hallei IWH gazdaságkutató intézet szakértői is, akik 2022 első negyedévére a bruttó hazai termék újabb, a múlt év utolsó negyedévéhez hasonló mértékű, 0,7 százalékos csökkenését valószínűsítik a 2021 utolsó háromhavihoz képest. A hallei kutatók mindenesetre azzal számolnak, hogy a recesszió a második negyedévben valószínűleg véget ér és a gazdaság teljesítménye 2 százalékkal meg fogja haladni az első negyedévit. „Ahogy az ellátási szűk keresztmetszetek lassan enyhülnek és a világgazdaság fellendül, az ipar is újra lendületbe kerülhet" - fogalmazott Oliver Holtemöller, az IWH alelnöke, hozzátéve, hogy – „bár megvan a termelés erőteljes növekedésének lehetősége -, vannak kockázatok is, mint például az „energia szűkössége vagy az ellátási láncok további megszakadása”.