Miután a német GDP a múlt év nyarán a szállítások területén és az anyagellátásban tapasztalt szűk keresztmetszetek ellenére 1,7 százalékkal meghaladta a második negyedévit, a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az annak kapcsán bevezetett korlátozó intézkedések hatására az év utolsó három hónapjában ismét alábbhagyott a lendület: az ár-, a szezonális- és a naptárhatástól megtisztítva 0,7 százalékkal visszaesett a teljesítmény a július és szeptember közöttihez képest. E visszaesés még mindig kedvezőbb Ausztria 2,2 százalékos teljesítménycsökkenésénél, ugyanakkor jóval, egy teljes százalékponttal elmarad az euróövezet +0,3 százalékos mutatójánál. A 2020 utolsó negyedévit 1,4 százalékkal meghaladta ugyan a múlt év utolsó háromhavi gazdasági teljesítménye, a 2019 utolsó negyedévihez képest azonban az elmaradás eléri a 1,5 százalékot.  

Felfelé, 2,8 százalékra módosították a múlt évre számított gazdasági növekedést

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint a múlt év utolsó három hónapjában a magánfogyasztás figyelemre méltó mértékben csökkent, az állam fogyasztási célú kiadásai ezzel szemben emelkedtek, az építési beruházások volumene pedig mérséklődött a megelőző háromhavihoz képest.

Németország 2021. évi gazdasági növekedési ütemének tényleges szintje – felülvizsgálva a január közepén nyilvánosságra hozott számítást, a naptárhatást figyelembe véve – 2,7-ről 2,8 százalékra emelkedett. Emellett megjegyezzük, hogy a szövetségi kormány január utolsó hetében nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentésében erre az évre 3,6, a jövő évre pedig – az idei évhez, mint bázishoz képest – újabb 2,3 százalékos növekedést valószínűsített.  

A rendelésállományon nem múlna, de még mindig az alapanyag- és előgyártmány-hiány lassítja a termelést

A Szövetségi Statisztikai Hivatal február elején nyilvánosságra hozott számítása szerint tavaly a 2019. évihez, (azaz a válság előttihez képest) 9,3, a 2020. évihez, a válságidőszak első évéhez képest pedig 17,8 százalékkal bővültek a német feldolgozóipari vállalatokhoz beérkező rendelések. Ez a növekedési dinamika akár erős fellendülést is sejtethet, feltéve, hogy a termelési folyamatokat nehezítő szűk ellátási keresztmetszetek számottevően enyhülnek.

„A rendelési könyvek telítettebbek, mint az 1960-as évek eleje óta bármikor”, idézi a Deutsche Welle közszolgálati média Jörg Krämert, a Commerzbank vezető közgazdászát, aki szerint „most az a fontos, hogy az ellátási szűk keresztmetszetek enyhüljenek, hogy az ipari termelés helyreállhasson". Krämer a nyár elejére számít számottevő enyhülésre és a német gazdaság akkortól tud majd erőteljesen élénkülni.

A lényeg: az ellátási szűk keresztmetszetek, valamint az alapanyagok és előgyártmányok hiánya miatt egyelőre sok vállalat továbbra sem tudja a szokásos ütemben feldolgozni és teljesíteni a rendeléseket.

Thomas Gitzel, a vaduzi székhelyű VP Bank vezető közgazdásza is akkor számít „valóságos fellendülésre", ha az alapanyagok és előgyártmányok áramlása ismét kielégítő szintre kerül. Egyébként pedig nemcsak az eddig nem teljesített megrendeléseket kell ledolgozni, hanem az üresre söpört raktárakat is újra fel kell tölteni. „A legjobb hónapok tehát még ezután következnek az ipar számára a koronavírus-járvány utáni fellendülésben", mondta Gitzel, aki szerint az omikronhullám még súlyosbíthatja a szállítási nehézségeket, s ezáltal fékezheti az ipari termelés élénkülését.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legutóbbi, év eleji felmérése során a részt vevő vállalatok már „csupán” 67,3 százaléka panaszkodott a szállítások szűk keresztmetszeteire, illetve a nyersanyagok és előgyártmányok beszerzésénél jelentkező problémákra, miközben decemberben ez arány még megközelítette a 82 százalékot. Az viszont még nem világos, hogy ez a javulás valójában fordulatot jelent-e, mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője.

Az egyes ágazatok sorában a legfeszültebb helyzet továbbra is a villamos berendezések és felszerelések gyártóinál figyelhető meg, náluk az előgyártmány- és nyersanyagellátásra panaszkodó vállalatok aránya 93,8-ról 89,6 százalékra, a gép- és berendezésgyártóknál 91,0-ről 80,6 százalékra, míg az autóiparban 92,9-ről 77,9 százalékra mérséklődött. Látványosan javult, 87,0-ről 44,6 százalékra mérséklődött a ruházati ipar mutatója. Azt pedig már inkább a kuriózumok között említhető, hogy az italgyártók csupán 12 százaléka panaszkodott a termelést hátráltató tényezőkre, elismerve, hogy az italgyártás nem számít volumenhordozónak a nemzetgazdaság össztermelése és exportja szempontjából. Mindent egybevetve az előgyártmányok beszerzésénél és az anyagellátásban tapasztalható feszültségek „enyhülése esélyt adhat a vállalatoknak magas rendelésállományuk ledolgozásához és termelésük növeléséhez”, mondta az Ifo szakértője. 

Bizonytalan exportesélyek

Az euróövezet országaiban, amelyek csaknem 40 százalékkal részesülnek a német exportból, a gazdaság szempontjából meglehetősen borongós volt az évkezdet. S bár az omikronhullám néhány országban vélhetően már tetőzött, a megbetegedések magas száma a szolgáltatókat különösen megterhelte. Januárban mind az Európai Bizottság által összeállított ESI mutató, mind pedig a londoni Markit Institute által számított beszerzési menedzserindex csökkent, bár ez utóbbi az 50 pontos küszöb felett maradt, azaz növekedést jelez. Ezzel szemben a müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index januárban emelkedett, s – mint Jörg Krämer fogalmazott – „amint enyhülnek a koronavírus miatt elrendelt korlátozások, és tavasztól az anyagellátás szűk keresztmetszetei is megszűnnek, Németország kiaknázhatja az ebből adódó lehetőségeket”.

Ennél óvatosabb a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK), amely az exportlehetőségekkel kapcsolatos piaci bizonytalanságokra hívta fel a figyelmet. „A külföldi megrendelések múlt év közepe óta tartó fokozatos csökkenése azt mutatja, hogy a világgazdaság veszít a lendületéből, és a német vállalatoknak meg kell küzdeniük versenyhelyzetükért" – figyelmeztetett Jupp Zenzen, a DIHK szakértője.

A megbetegedések számának emelkedése egyre nagyobb terhet jelent a gazdaságra

Január utolsó és február első napjaiban Németországban folyamatosan emelkedett, napról napra rekordokat döntött az omikron vírusban megbetegedettek száma. A foglalkoztatottaknak a munkából való egyre nagyobb számban történő kiesése mind nagyobb terhet jelent a gazdaságnak. Így azután a közgazdász-társadalomban egyre markánsabban fogalmazódik meg az omikronhullámnak az első negyedévben várható fékező hatása, két negyedév visszaesése alapján a recesszió lehetősége, valamint – ennek megfelelően – az élénkülés későbbre, konkrétan a második negyedévre halasztódásának lehetősége. 

Az omikronhullám következtében súlyosbodott a német gazdaságban egyébként is számottevő munkaerőhiány. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) 370 vállalat körében végzett, ágazatokon átívelő gyorsfelmérése szerint minden negyedik vállalat „jelentősnek" nevezte a jelenlegi munkaerőhiányt, további négy százalékuk pedig egyenesen a „kritikus” jelzővel minősítette azt. Ráadásul a felmérésben részt vevő cégek vezetői arra számítanak, hogy a belátható jövőben tovább romlik a helyzet.

"A vállalatok még súlyosabbnak tartják a beszállítóknál vagy más üzleti partnereknél jelentkező munkaerőhiány következményeit" - figyelmeztetett egy sajtóinterjúban Peter Adrian, a DIHK elnöke. A legnagyobb létszámhiányról az egészségügyi ellátók, valamint a szállítási és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok számoltak be, miközben a kis- és nagykereskedelmet az átlagosnál egyelőre kevésbé érintette a válság.

 „A február nagy kihívás lesz a vállalatok számára" - mondta Adrian. „Ugyanakkor jól látható, mennyire fontos, hogy a politikusok tartózkodtak attól, hogy az elkülönítésre és karanténra vonatkozó koronaszabályoknál különbséget tegyenek a különösen elemi és a kevésbé fontosnak tartott vállalkozások között. Ezt a filozófiát a további lépéseknél is folytatni kell" – véli a kamarai szövetség elnöke, mert – mint fogalmazott – „máskülönben valószínűleg már most még nagyobb ellátási nehézségeink lennének."