A bécsi Wifo gazdaságkutató intézet január végén nyilvánosságra hozott számítása szerint a második negyedévi 4,2 és a harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés után a múlt év utolsó három hónapjában 2,2 százalékkal visszaesett az osztrák GDP, a július és szeptember közötti teljesítményhez képest.

Ez figyelemre méltóan kedvezőtlen ahhoz képest, hogy az euróövezet országainak együttes gazdasági növekedése az előzetes adatok szerint elérte a 0,3 százalékot, (úgy, hogy ezen belül 0,7 százalékkal Németország gazdasági teljesítménye is elmaradt az előző három havitól). A teljesség kedvéért ugyanakkor megjegyezzük, hogy 2021 utolsó negyedévében az osztrák gazdaság teljesítménye 5,4 százalékkal meghaladta a 2020 utolsó harmadik havit, a koronavírus-járvány második hullámának időszakáét.    

A fejlődés ütemének, sőt irányának az euróövezet más országaival összehasonlítva rendkívül kedvezőtlen alakulásának oka a koronavírus-járvány negyedik hulláma nyomán bevezetett, a turizmust, a kereskedelmet és a közlekedést különösen hátrányosan érintő korlátozó intézkedések hatásában keresendő. Visszaestek a lakosság fogyasztásra fordított kiadásai, ráadásul az építési- és az ipari konjunktúra is veszített a korábban tapasztalt dinamikából. Öröm lehet az ürömben, hogy -  év/év összevetésben, a második negyedévben elért csaknem 13 és a harmadik negyedév 5,6 százalékos teljesítmény-bővülése után – október és december között a 2020-as válságév utolsó három hónapjához képest még mindig 5,4 százalékos növekedést regisztráltak.

A Wifo szakértői január végén nyilvánosságra hozott jelentésükben emlékeztetnek arra, hogy a 2021 utolsó negyedévi egészségügyi korlátozások ezúttal is leginkább a fogyasztásközeli szolgáltatásokat érintették, (azaz sújtották): a kereskedelem, a szálloda- és vendéglátóipar, valamint a közlekedés értékteremtése 5,6, míg a személyi jellegű szolgáltatások (mint a fodrászok), a művészet és a szórakoztatás értékteremtése 5,8 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől.

A magánháztartások kereslete (beleértve a civil szervezeteket is) 1,4 százalékkal csökkent a megelőző három hónaphoz képest.  Az ipari értékteremtés 1,7, míg az építőiparé 1,4 százalékkal maradt el a harmadik negyedévitől; az ipari teljesítmény és a kereslet visszaesése nyomán mind az export, mind az import 1,2 százalékkal csökkent. A beruházási kereslet stabil maradt, a bruttó beruházások kis mértékben (0,4 százalékkal) meghaladták az előző három havit.

Mindent egybevetve – a szabadfoglalkozásúak, továbbá a tudományos és technikai szolgáltatásokat végzők kivételével nincs az osztrák gazdaságnak olyan területe, amelynek teljesítménye kisebb-nagyobb mértékben ne csökkent volna az előző negyedévihez képest.  

A helyzet stabilizálódása valószínűsíthető

A Wifo ugyancsak legutóbbi, január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, a vállalati/vállalkozói szféra megkérdezésén alapuló konjunktúratesztje a stabilizálódás jeleit mutatja: az osztrák gazdaság konjunkturális légkörét kifejező jelzőszám – 12,9 – a szezonális hatásokat figyelembe véve 1,2 ponttal magasabb a decemberi 11,7 pontnál.

Ez a kedvező fejlemény főként a korábbi drasztikus korlátozások jó részének visszavonásának köszönhető. Az aktuális helyzet megítélése a gazdaság jellemzően azon területein javult - kereskedelem, szolgáltatások -, amelyeket az előző hónapban még érvényben lévő korlátozó intézkedések különösen érzékenyen érintettek. Javult az építőipar vonatkozó mutatója is, a feldolgozóiparé viszont romlott a megelőző felméréshez képest.

A továbbra is fenntartott korlátozások, a szállításoknál és az alkatrészellátásban keletkező szűk keresztmetszetek, illetve az omikron-hullám hatásaiból adódó bizonytalanságok ugyanakkor óvatossá teszik a vállalatokat, s ezért azok viszonylag gyönge növekedési dinamikát feltételeznek. A vállalati várakozásokat jelző mutató januárban összességében alig javult, ugyanakkor az egyes gazdasági tevékenységek között differenciáltan változott az előző havihoz képest: a kereskedelem és a szolgáltatások mutatója a várakozások tekintetében is felfelé mozdult, az építő- és a feldolgozóiparé viszont valamelyest csökkent, bár összességében továbbra is bizakodást sejtet. 

A szövetségi költségvetés a járvány ellenére kedvezőbben alakult a feltételezettnél 

Az osztrák szövetségi állam költségvetése 2021-ben kedvezőbben alakult a feltételezettnél, a büdzsé hiánya jóval alacsonyabb a korábban feltételezettnél. A 18 milliárd eurós deficit 4,5 milliárddal alacsonyabb a 2020. évinél és – mint Gabriel Felbermayr, a Wifo főigazgatója január végén bejelentette – a bruttó hazai termék 4,5 százalékát teszi ki, „ami jóval kevesebb annál, mint amennyitől tartottunk“.

Ez azt mutatja, hogy „nagyon-nagyon jó úton járunk“, fogalmazott Magnus Brunner, az ország néppárti pénzügyminisztere. Szerinte itt az ideje a járvány utáni időszakra történő felkészülésnek és – az ökológiai adóreformon keresztül – a növekedés fenntartható biztosításának. „Középtávon ismét vissza akarunk térni a fenntartható költségvetési pályára.“ Egy, az időkeretre vonatkozó kérdésre Brunner kitérő választ adott: az bizonyosan nem sikerülhet egy éven belül és nagyban függ a járvány alakulásától. 

A pandémia két éve alatt „támogató intézkedések széles palettája“ került bevezetésre, melyek nyomán „sikerült megakadályozni egy csődhullámot“. Fontos, hogy a jövőben is elkerüljék a gazdaság leállítását, aminek az eléréséhez viszont az oltások fenntartására van szükség.

Az osztrák szövetségi állam kiadásai 2021-ben 104 milliárd eurót tettek ki, ami 7,9 milliárddal, illetve 8,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A növekmény nagyobb részét a válság leküzdését szolgáló intézkedések finanszírozására fordították, (ez önmagában 4,5 milliárd euró kiadási többletet jelent).

A költségvetés bevételei 86 milliárd eurót tettek ki, ami 12,4 milliárd eurós, illetve 16,8 százalékos emelkedést jelent a 2020. évihez képest és 13,5 milliárd euróval magasabb az előirányzottnál. A bevételeknek a 2020. évihez képest ilyen látványos emelkedése „mindenek előtt a különösen kedvező konjunkturális fejlődésnek“ köszönhető.  

A bécsi pénzügyminisztérium szerint 2021-ben a szövetségi kormány 19 milliárd eurót fordított a járvány leküzdésére, ami 4,5 milliárd eurós, 31,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. E növekedés mindenekelőtt a gazdaság szereplőinek nyújtott támogatásból, valamint az egészségügyi célú kiadások emelkedéséből adódik.