Németország gazdasági teljesítménye még nem érte el a válság előtti szintet
„A konjunkturális fejlődés 2021-ben is erőteljesen függött a koronavírus-járványtól és az annak nyomán bevezetett védőintézkedésektől. A tartóssá váló járványhelyzet és a szállítások, illetve az anyagellátás szűk keresztmetszeteinek súlyosbodása ellenére a német gazdaság az előző év erőteljes visszaesése után újra javított a teljesítményén, bár az még nem érte el a válság előtti szintet.”

A bevezetőben idézett két mondat Dr. Georg Thiel, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke által január közepén, a járványhelyzet miatt ismét online formában megtartott évnyitó sajtótájékoztatójának rövid összefoglalása. 

Számokban kifejezve: 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének és első hullámának évében – emlékezetes módon – 4,6 százalékkal visszaesett, majd 2021-ben az előzetes számítások szerint 2,7 százalékkal ismét növekedett a német gazdaság teljesítménye. Azaz egyelőre nem érte el a 2019. évit, hanem 2 százalékkal elmaradt attól; emellett kiemelésre kívánkozik, hogy a múlt évi növekedés csaknem ötöde, mintegy 0,5 százalékpont egyedül a Biontech tevékenységéből adódik.

Tágabb, az elmúlt évtizedre vonatkozó visszatekintésben elmondható, hogy a 2010 és 2020 közötti évtizedben a német gazdaság teljesítménye éves átlagban 1,1 százalékban emelkedett. Ezen belül azonban nagyok voltak a különbségek: a 2009. évi válságot követő két év 4, továbbá 2014, 2016 és 2017 2 százalékot meghaladó éves növekedési mutatójával szemben 2012-ben és 2013-ban gyakorlatilag stagnált, míg 2018-ban és 2019-ben az évtized átlagával megegyező mértékben, évi 1,1 százalékkal bővült a német GDP. Ezt követte a koronavírus-járvány kitörésének évében elszenvedett 4,6 százalékos visszaesés. 

A német gazdaság múlt évi fejlődésére jellemző első számításokat és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága még a múlt év őszén nyilvánosságra hozott legutóbbi előrejelzését összehasonlítva nagy biztonsággal állítható, hogy a gazdasági növekedés üteme valamennyi nagyobb fejlett ipari országban meghaladta Németország növekedési mutatóját.

A bizottsági prognózis teljesülését feltételezve tavaly Franciaországban 6,5, Olaszországban 6,2, Spanyolországban 4,8, az Európai Unió 27 tagországban, s ezen belül az euróövezet országaiban 5,0; ezen túlmenően az Egyesült Államokban 5,8, az Egyesült Királyságban 6,9, Kínában pedig 7,9 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye.  

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a német gazdaság e szerényebb mértékű növekedési dinamikája azt követően keletkezett, hogy 2020-ban az összes, a fentiekben felsorolt európai országban a németországit (4,6 százalék) jóval meghaladta a GDP visszaesésének mértéke. (Az Európai Unió átlagában 5,9, illetve az euróövezetben 6,4, ezen belül Franciaországban 7,9, Olaszországban 8,9, Spanyolországban 10,8, míg az EU-ból távozó Egyesült Királyságban a 2020. évi visszaesés elérte a 9,7 százalékot.)

Azaz elmondható, hogy a nagy európai nemzetgazdaságok közül a németnek sikerült a legkisebb teljesítménycsökkenéssel átvészelnie a 2020-as évet, amit viszont 2021-ben a nagy európai partnerországokénál jóval szerényebb teljesítménynövekedés követett.

„A német gazdaságot a 2021/2022-es téli félévben fékező hatás érte. A tavaly nyári erőteljes fellendülés így átmenetileg megszakadt”, mondta a statisztikai hivatal első számításait értékelve Timo Wollmershäuser, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet kutatásvezetője. Megítélése szerint „a téli gazdasági megtorpanást elsősorban a negyedik koronahullám okozza, amely a vendéglátóipar és más, a fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatók forgalmának visszaesésével jár. A veszteségek azonban sokkal kisebbek, mint az egy évvel korábbi koronahullámok idején, amikor a világjárvány előrehaladtából adódó bizonytalanság lényegesen nagyobb volt."

 

 

A járvány különbözőképp érintette az egyes ágazatokat

Németországban a koronavírus-járvány tartóssá válása az elmúlt évben egymástól eltérő mértékben, sőt irányban érintette az egyes ágazatok teljesítményét. Így a feldolgozóiparban az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal emelkedett a bruttó értékteremtés. A szolgáltatási ágazatok többségében ugyancsak növekedést regisztráltak, (ezen belül figyelemre méltó, hogy a kutatás-fejlesztést, a jogi- és adótanácsadást, valamint a mérnöki tanácsadást magában foglaló üzleti szolgáltatók teljesítménye a nemzetgazdasági átlagot kétszeresen meghaladó mértékben, 5,4 százalékkal bővült).

A kereskedelem, a szállítás és közlekedés, valamint a szálloda- és vendéglátóipar együttes teljesítménye szerényebb mértékben, 3,0 százalékkal bővült, ugyanakkor abban az építőiparban, amelyben 2020-ban a járvány még alig hagyott látható nyomot, tavaly 0,4 százalékkal visszaesett a teljesítmény.

A számottevő növekedés ellenére a gazdasági ágazatok többségének teljesítménye tavaly még nem érte el a válság előtti szintet - így a feldolgozóipar múlt évi teljesítménye kereken 6 százalékkal alacsonyabb a 2019. évinél. Annak az oka, hogy Németország gazdasága még nem tért vissza a válság előtti szintre, a közgazdászok többsége, köztük a már idézett Tino Wollmershäuser szerint a globális ellátási láncok megszakadásában keresendő. Ami gyakran előny, most hátrány: a feldolgozóipar mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, ami kb. kétszer annyi, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország esetében, ott viszont a nemzetgazdaság tavaly már visszanyerte a világjárvány előtti teljesítményét.

A közgazdászok többsége nem számít arra, hogy a szűk keresztmetszetek gyorsan feloldódnának, azt viszont valószínűnek tartják, hogy a helyzet az év folyamán jelentősen enyhülni fog. Ha pedig a közelmúltból áthúzódó megrendeléseket sikerül teljesíteni, Németország idei gazdasági növekedése akár a 3,5-4 százalékot is elérheti. 

A magánfogyasztásra fordított kiadások reálértéken számítva 2021-ben az előző évi alacsony szinten stabilizálódtak, s így egyelőre elmaradnak a válság előtti szinttől. A kormányzat fogyasztási célú kiadásai tavaly is a német gazdasági növekedés egyik pillérének bizonyultak: az előző évben elért magas szintről tavaly, a koronavírus-járvány második évében, reálértéken számítva újabb 3,4 százalékkal emelkedtek. Az állam elsősorban a 2021 tavaszán országszerte bevezetett ingyenes antigén-gyorstesztek és a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére, valamint a vizsgálati és oltóközpontok működtetésére költött számottevő összegeket.

Az építési beruházások a munkaerő- és az anyaghiány miatt tavaly csak 0,5 százalékkal nőttek, miután a megelőző öt évben jóval erőteljesebb volt a növekedés. A gépek, berendezések és járművek beszerzését magában foglaló beruházások a 2020-as válságévben tapasztalt erőteljes visszaesés után az elmúlt évben 3,2 százalékkal bővültek.

A külkereskedelmi forgalom tekintetében elérni még nem, csupán megközelíteni sikerült a 2019. évi szintet azzal, hogy az áru- és szolgáltatás-export volumene 9,4, a behozatalé pedig 8,6 százalékkal emelkedett – a 2020. évihez képest.

Foglalkoztatás, infláció, állami költségvetés

 Németország 2021. évi gazdasági teljesítményét 44,9 millió foglalkoztatott hozta létre, ami nagyjából azonos az egy évvel korábbival, (miután 2010 és 2020 között a foglalkoztatottak száma éves átlagban 0,9 százalékkal emelkedett). Ezen belül azonban jelentős szerkezeti átalakítás ment vége: növekedett a foglalkoztatás a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy (2,2 százalék), az információ- és kommunikációs technika (2,4 százalék), valamint az építőipar (1,2 százalék), másrészt csökkent a kereskedelem, a szállítás, illetve a vendéglátás (1,8 százalék) területén.

Az infláció mértéke a 2010 és 2020 közötti időszak 1,3 százalékos éves átlagához képest az „egekbe szállt”, meghaladta a 3 százalékot. Az előzetes számítások szerint az állami költségvetés 153,9 milliárd eurós deficittel zárta a múlt évet, ami valamivel meghaladja a 2020. évi 145,2 milliárd eurót, s egyben a második legmagasabb hiány a német egyesülés óta. (Továbbá megjegyezve, hogy a 2014 és 2019 közötti időszakban évről évre az adott évi GDP 0-2 százalékának megfelelő nagyságú bevételi többletről beszélhetünk.) Ezen belül a szövetségi költségvetés hiánya jelentősen, 155,3 milliárd euróra emelkedett, ezzel szemben a tartományok (-1,6 milliárd euró) és a társadalombiztosítási alapok (-0,1 milliárd euró) minimális kiadási többlettel, míg az önkormányzatok 3,1 milliárd eurós többlettel zárták az évet. Mindent egybe vetve az állami költségvetésnek a bruttó hazai termékhez viszonyított hiánya – a 2018. évi 1,9 és a 2019. évi 1,5 százalékos bevételi többlet után – a 2020. évivel azonos szinten alakult, elérte a 4,3 százalékot.

A kamarai és a kereskedelmi szövetség értékelése

„A 2021-es gazdasági növekedés túl gyenge volt a német gazdaság felzárkózási folyamatához" – fogalmazott Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) főtitkára a statisztikai hivatal első, a múlt évi fejlődési adatokat értékelve. Hozzátéve, hogy „az anyaghiány, az energia- és nyersanyagárak emelkedése, valamint a szakképzett munkaerő növekvő hiánya egyre nagyobb terhet jelent a gazdaság számára, ezért még fontosabb, hogy ismét megérje magánberuházásokat végrehajtani”.

Dr. Dirk Jandura, a nagy- és külkereskedőket, valamint a szolgáltatókat tömörítő BGA elnöke szerint annak, hogy a válság előtti gazdasági teljesítményt még nem sikerült elérni, nem csak a koronavírus-járvány újbóli megjelenéséhez van köze. „A strukturális változások, a szakképzett munkaerő akut hiánya, a túl magas energiaárak és a világpiaci ellátási láncok megszakadása szintén hatással van a gazdasági növekedésre. Ezek olyan fontos kihívások, melyeket az új szövetségi kormánynak most meg kell oldania. Ennek legjobb módja pedig az üzleti közösséggel folytatott párbeszéd és együttműködés. A németországi vállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk a magas foglalkoztatottság biztosítása és az államháztartás rendben tartása érdekében. Versenyképes gazdaság nélkül a magas szintű állami kiadások és a szociális biztonsági háló hosszú távon nem lesz finanszírozható."

Az iparszövetség óvatos optimizmussal tekint a jövőbe

Az ipari ágazatok szakmai szövetségeit tömörítő Német Ipari Szövetség (BDI) óvatos derűlátással várja az ipar fellendülését. Siegfried Russwurm, a szövetség elnöke a még a múlt évi statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala előtti napon tartott évnyitó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a rendelési könyvek tele vannak, de a termelés nem tart lépést a kereslettel. A pandémiával kapcsolatos korlátozások és ellátási szűk keresztmetszetek a gazdaság nagy részét érintik." Már pedig a gazdaságnak csak a keretfeltételek megfelelő alakítása esetén van esélye arra, hogy ez az év 2010 óta a legerősebb gazdasági lendületű esztendeje legyen.

Németországban a BDI az idén 3,5 százalékos GDP-növekedést vár, a gazdasági teljesítmény általa még 2,5 százalékosra becsült múlt évi növekedése után. A német export az idén valószínűleg csak 4 százalékkal nőne a tavalyihoz képest, ami a múlt évi dinamika csupán mintegy fele. A BDI szerint az ipar globális ellátási láncaiban hatalmas zavarokkal kell szembenézni. Az autó-, a villamos- és a gépiparban számos vállalat szenved a szűk ellátási keresztmetszetektől. „A teljes rendelésállomány ellenére a hiányzó mikrochipek, alkatrészek és nyersanyagok hiánya még egy ideig befolyásolni fogják a termelést."

A kockázatokra való tekintettel a gazdaság még inkább rászorul a megbízhatóságra és kiszámíthatóságra. „Az idei év első számú politikai prioritása az ipari, az export és innovációs telephelyi feltételek megerősítése kell, hogy legyen, hiszen az ipar 2022-ben is az ország gazdaságának és jólétének motorja lesz" - hangsúlyozta a BDI elnöke.

Russwurm szerint egy olyan ipari nemzet számára, amely nap mint nap a globális versennyel szembesül, a tevékenységek puszta fenntartása túl kevés. A BDI elnöke ezért felszólította az új szövetségi kormányt, hogy az gyorsan és minden erejével dolgozzon a haladás feltételeinek biztosításán: „Itt az ideje, hogy bebizonyosodjon, mennyi feltörekvés van valójában a jelzőlámpában, (azaz a szociáldemokraták, a zöldek pártja és a liberálisok alkotta kormánykoalícióban – a szerző megjegyzése), és hogy beváltja-e azt az önmagáról tett állítását, miszerint ő maga a haladás koalíciója.” A magas energiaköltségek, a digitális átalakulás lassúsága, az infrastrukturális beruházások hiánya, a bénító kormányzati intézkedések és a magas adók – mind-mind rontják a telephely vonzerőt a hazai és külföldi befektetők számára.

Az omikron kockázatot jelent a gazdasági fellendülés szempontjából, ezért „egy nemzetközi versenyben iparosodott nemzet számára sürgősen szükség van egy egységes, a tényeken alapuló hosszú távú tervre a világjárvány megfékezésére" - figyelmeztetett a BDI elnöke. A világ negyedik legnagyobb gazdasága számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi hatóságok nem - vagy késve – hoznak nyilvánosságra a járvánnyal kapcsolatos a számadatokat, a vizsgálóközpontok nem működnek teljes lendülettel, s hogy hiányoznak az intenzív osztályokon fekvő koronabetegekről szisztematikusan összegyűjtött adatok.

A BDI elnöke szerint a védőoltás még mindig a legjobb gyógyszer a vírus ellen. Ezért – alapos vizsgálódás után – „mindannyiunk érdeke, hogy Németország ne tagadja meg végső esetben a védőoltás kötelezővé tételét”.

Nem szabad hagyni, hogy az akut koronaválság krónikus gazdasági és társadalmi válsággá alakuljon. „Sikerülnie kell, hogy a válságot lehetőségként használjuk fel, és megerősödve kerüljünk ki belőle”, hangsúlyozta Russwurm. A járvány utáni időszakra való felkészüléshez időben meg kell szervezni a fejlődést. „Az olyan komplex átalakulások, mint a digitalizáció vagy a széndioxid-mentesítés, nem alakíthatók a gazdaság nélkül, hanem csak a gazdasággal együtt."

Az ipari szövetség elnöke szerint a gazdaság egy modern, felhasználóbarát, agilis és digitális közigazgatással rendelkező államra van szükség. „Kevesebb teherre, kevesebb bürokráciára, kevesebb adóra, egyben jobb infrastruktúrára és az innováció és a beruházások számára több ösztönzésre van szükség”, hangsúlyozta a BDI évnyitó sajtótájékoztatóján a német ipar első számú reprezentánsa.

A december első dekádjában hivatalba lépett Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter első nyilvános fellépéseivel egyelőre azt a látszatot keltette, hogy önmaga tevékenységében a gazdaságpolitikát a háttérbe szorítva túlzottan a klímavédelemre koncentrál.  Julia Klöckner, a CDU/CSU komoly kormányzati tapasztalatokkal rendelkező parlamenti frakcióvezető-helyettese, (az utolsó Merkel-kormány mezőgazdasági és élelmezési minisztere) sürgette, hogy a gazdasági tárca vezetése ne hanyagolja el az általános gazdaságpolitikát; de a kormánypártok soraiból is hangzott el ilyen tartalmú figyelmeztetés. Reinhard Houben, a kormányzatban részes FDP gazdaságpolitikai szóvivője úgy fogalmazott, hogy „a széndioxid-mentesítés nagyon fontos, de nem lehet a miniszter egyetlen munkaterülete. Gondoskodnia kell más szakmákról, a szolgáltató gazdaságról és az iparról is” – mondta a liberális párti politikus.