Folyamatosan erősödik Ázsia szerepe a csúcstechnológiát képviselő termékek exportőrei sorában
Egy, a GTAI, a német szövetségi kereskedelmi és befektetési információs központ által január közepén nyilvánosságra hozott összeállítás szerint a világ tíz legnagyobb csúcstechnológiai exportőr országa közül hét Ázsiában található. A listát Kína vezeti, míg Németország és az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszített a csúcstechnológiát képviselő termékek exportjában betöltött pozícióiból.

A csúcstechnológiai termékek legfontosabb exportországai sorában 2020-ban az első helyet Kína foglalta el, 23,8 százalékos piaci részesedéssel. Kínát nagy különbséggel követte az Egyesült Államok (7,1), Tajvan (6,0), a negyedik helyen Németország (5,7) az ötödiken pedig Dél-Korea (5,0 százalékos) részesedéssel.

Ez a piaci felosztás nem volt mindig így. 1990-ben az Egyesült Államok, Japán és Németország vezette a globális rangsort, egyenként kétszámjegyű részesedési aránnyal. Alig egy évtized kellett ahhoz, hogy Kína erősen felzárkózzon, s jóval közelebb kerüljön az első tízhez. 2005-ben Kína leváltotta az Egyesült Államokat a világ vezető csúcstechnológia-exportőrei sorában, s azóta mind az abszolút értéket, mind a piaci részesedést tekintve folyamatosan növelte a versenytársaival szembeni pozícióit.

 

 

Kína térnyerésével Németország a világ legjelentősebb csúcstechnológiai exportőrei sorában a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. A piaci részesedés zsugorodása tekintetében Németország ugyanakkor kevésbé szenvedte meg a kínai versenytársak erősödését és pozíciószerzését, mint más exportáló országok. Miközben az Egyesült Államok 1990 és 2020 között több mint 16 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, Németország esetében ez csak mintegy 5 százalékpont, jóval kevesebb, mint a 14 százalékpontot veszítő Japán pozícióvesztése, és a mintegy 6 százalékpontot veszítő Egyesült Királyságnál is kedvezőbb.

Ugyanakkor a német érdekeltségű vállalatok az idők során egyre nemzetközibbé váltak, s mind többet termelnek külföldön. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok ottani tevékenységükkel jelentős mértékben

járulnak hozzá a kínai exporthoz, s ez Bernhard Schaaf és Katharina Viklenko, a GTAI szakértői szerint a kimondottan csúcstechnológiai termékek exportja esetében sincs másképp.

Kína mellett mások is felzárkóznak

Kína mellett különösen figyelemre méltó Vietnam fejlődése, amelynek az 1990-ben mindössze 0,7, 2010-ben pedig 4,6 milliárd US-dollárt kitevő csúcstechnológiai exportja 2020-ra több mint 100 milliárd dollárra emelkedett. Emellett Tajvan, Dél-Korea és Malajzia számít gyors ütemben feltörekvő csúcstechnológiai szállítónak.

Feltűnő, hogy az ázsiai gazdaságok – hét helyet elfoglalva - aránytalanul nagy, mintegy háromnegyedes részarányt képviselnek a tíz legfontosabb csúcstechnológiai szállító nemzete sorában, s ugyanezen országcsoport adja a globális csúcstechnológiai kereskedelem csaknem felét.

Az Európai Unióból – Németország mellett - csak Franciaország található a sorban, éppen a tizedik helyen. Tajvan 2019-ben először Dél-Koreát, majd 2020-ban Németországot előzte meg a csúcstechnológiai export terén, míg Malajzia pont a világtörténelembe a koronajárvány éveként bevonuló 2020-ban tett jelentős lépéseket a felzárkózás útján, s ma már az országlista 9. helyén állva Francia-országot is megelőzi. Így fordulhat elő, hogy 2020-ban – mint már utaltunk rá - a globális csúcstechnológiai export többsége, csaknem fele az ázsiai és csendes-óceáni térségből származik.

A csúcstechnológiai termékek exportjának magas szintje gyakran együtt jár az innovációs kapacitások növelésével. Nem véletlen, hogy a világ leginnovatívabb országai vezető pozíciókra tettek szert a csúcstechnológiai termékeket exportálók listáján. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2021-es globális innovációs indexe összeállításánál 132 gazdaságot vizsgált úgy, hogy az mintegy 80 mutatót tartalmaz, beleértve a csúcstechnológiai termékeknek az adott ország teljes exportjában elért részarányát is. Ezen a listán 2021-ben Kína – Japánt is megelőzve – a 12. helyet foglalta el a világ országainak sorában.

 

 

A kínai kormány régóta törekszik arra, hogy a kiválasztott iparágakban technológiai vezető szerepet érjen el és az olyan állami kezdeményezések alapján, mint a "Made in China 2025", joggal feltételezhető, hogy a világ legnépesebb országa a jövőben tovább fogja erősíteni a csúcstechnológia területén már most is vezető pozícióját.

A csúcstechnológia egyre fontosabb exportcikk

A csúcstechnológia globális jelentősége az évek során megnőtt. Míg 1990-ben a csúcstechnológiai termékek a globális exportnak mindössze 12,8 százalékát tették ki, (a 3.490 milliárd dolláros forgalomból 445 milliárddal részesedtek), addig 2020-ban ez az arány elérte a 18,6 százalékot, (a 17.142 milliárd dolláros globális exportból 3.188 milliárdos részesedés), azaz megközelítette a teljes forgalom egyötödét.

A csúcstechnológiai termékek kereskedelme 2020-ban, a koronavírus-járvány elterjedésének évében is meghaladta az általános árukereskedelem teljesítményét: miközben a globális export a 2019. évi 18.591 milliárd dollárról 7,8 százalékkal, 17.142 milliárd dollárra csökkent, a globális csúcstechnológiai export közel 1 százalékkal, 3.158 milliárdról 3.188 milliárd dollárra növekedett. Ez a fejlődés a kommunikációs, számítástechnikai és adattárolási technológiák iránti kereslet fellendülésének köszönhető, ami – többek között - a mobil és az otthoni munkavégzés világszerte tapasztalható terjedésére vezethető vissza; s ez a tendencia a GTAI szakértői szerint 2021-ben is folytatódott.

A csúcstechnológiai termékek vezető exportőr nemzetei 2010-ben és 2020-ban, a 2020. évi országlista sorrendjében  

Megnevezés2010, milliárd US $2020, milliárd US $Változás mértéke, %2020. évi világpiaci részarány, %
Kína460,2759,6+65,123,8
Egyesült Államok226,5226,4-0,07,1
Tajvan121,5191,0+57,26,0
Németország173,7181,3+4,45,7
Dél-Korea138,1160,7+16,45,0
Szingapur130,3157,5+20,94,9
Vietnam4,6103,8x3,3
Japán132,9102,7-23,73,2
Malajzia65,387,5+34,02,7
Franciaország104,187,0-16,42,7
Tíz kiemelt ország forgalma1.453,12.057,5+41,664,5
Ebből hét ázsiai ország forgalma948,81.562,8+64,749,0
Teljes forgalom (kerekítve)2.400,03.188,0+32,8100,0


Forrás: GTAI „Umschwung bei führenden Anbietern von Hightech” című tanulmánya, saját számítások