A csúcstechnológiai termékek legfontosabb exportországai sorában 2020-ban az első helyet Kína foglalta el, 23,8 százalékos piaci részesedéssel. Kínát nagy különbséggel követte az Egyesült Államok (7,1), Tajvan (6,0), a negyedik helyen Németország (5,7) az ötödiken pedig Dél-Korea (5,0 százalékos) részesedéssel.
Ez a piaci felosztás nem volt mindig így. 1990-ben az Egyesült Államok, Japán és Németország vezette a globális rangsort, egyenként kétszámjegyű részesedési aránnyal. Alig egy évtized kellett ahhoz, hogy Kína erősen felzárkózzon, s jóval közelebb kerüljön az első tízhez. 2005-ben Kína leváltotta az Egyesült Államokat a világ vezető csúcstechnológia-exportőrei sorában, s azóta mind az abszolút értéket, mind a piaci részesedést tekintve folyamatosan növelte a versenytársaival szembeni pozícióit.
Kína térnyerésével Németország a világ legjelentősebb csúcstechnológiai exportőrei sorában a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. A piaci részesedés zsugorodása tekintetében Németország ugyanakkor kevésbé szenvedte meg a kínai versenytársak erősödését és pozíciószerzését, mint más exportáló országok. Miközben az Egyesült Államok 1990 és 2020 között több mint 16 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, Németország esetében ez csak mintegy 5 százalékpont, jóval kevesebb, mint a 14 százalékpontot veszítő Japán pozícióvesztése, és a mintegy 6 százalékpontot veszítő Egyesült Királyságnál is kedvezőbb.
Ugyanakkor a német érdekeltségű vállalatok az idők során egyre nemzetközibbé váltak, s mind többet termelnek külföldön. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok ottani tevékenységükkel jelentős mértékben
járulnak hozzá a kínai exporthoz, s ez Bernhard Schaaf és Katharina Viklenko, a GTAI szakértői szerint a kimondottan csúcstechnológiai termékek exportja esetében sincs másképp.
Kína mellett mások is felzárkóznak
Kína mellett különösen figyelemre méltó Vietnam fejlődése, amelynek az 1990-ben mindössze 0,7, 2010-ben pedig 4,6 milliárd US-dollárt kitevő csúcstechnológiai exportja 2020-ra több mint 100 milliárd dollárra emelkedett. Emellett Tajvan, Dél-Korea és Malajzia számít gyors ütemben feltörekvő csúcstechnológiai szállítónak.
Feltűnő, hogy az ázsiai gazdaságok – hét helyet elfoglalva - aránytalanul nagy, mintegy háromnegyedes részarányt képviselnek a tíz legfontosabb csúcstechnológiai szállító nemzete sorában, s ugyanezen országcsoport adja a globális csúcstechnológiai kereskedelem csaknem felét.
Az Európai Unióból – Németország mellett - csak Franciaország található a sorban, éppen a tizedik helyen. Tajvan 2019-ben először Dél-Koreát, majd 2020-ban Németországot előzte meg a csúcstechnológiai export terén, míg Malajzia pont a világtörténelembe a koronajárvány éveként bevonuló 2020-ban tett jelentős lépéseket a felzárkózás útján, s ma már az országlista 9. helyén állva Francia-országot is megelőzi. Így fordulhat elő, hogy 2020-ban – mint már utaltunk rá - a globális csúcstechnológiai export többsége, csaknem fele az ázsiai és csendes-óceáni térségből származik.
A csúcstechnológiai termékek exportjának magas szintje gyakran együtt jár az innovációs kapacitások növelésével. Nem véletlen, hogy a világ leginnovatívabb országai vezető pozíciókra tettek szert a csúcstechnológiai termékeket exportálók listáján. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2021-es globális innovációs indexe összeállításánál 132 gazdaságot vizsgált úgy, hogy az mintegy 80 mutatót tartalmaz, beleértve a csúcstechnológiai termékeknek az adott ország teljes exportjában elért részarányát is. Ezen a listán 2021-ben Kína – Japánt is megelőzve – a 12. helyet foglalta el a világ országainak sorában.
A kínai kormány régóta törekszik arra, hogy a kiválasztott iparágakban technológiai vezető szerepet érjen el és az olyan állami kezdeményezések alapján, mint a "Made in China 2025", joggal feltételezhető, hogy a világ legnépesebb országa a jövőben tovább fogja erősíteni a csúcstechnológia területén már most is vezető pozícióját.
A csúcstechnológia egyre fontosabb exportcikk
A csúcstechnológia globális jelentősége az évek során megnőtt. Míg 1990-ben a csúcstechnológiai termékek a globális exportnak mindössze 12,8 százalékát tették ki, (a 3.490 milliárd dolláros forgalomból 445 milliárddal részesedtek), addig 2020-ban ez az arány elérte a 18,6 százalékot, (a 17.142 milliárd dolláros globális exportból 3.188 milliárdos részesedés), azaz megközelítette a teljes forgalom egyötödét.
A csúcstechnológiai termékek kereskedelme 2020-ban, a koronavírus-járvány elterjedésének évében is meghaladta az általános árukereskedelem teljesítményét: miközben a globális export a 2019. évi 18.591 milliárd dollárról 7,8 százalékkal, 17.142 milliárd dollárra csökkent, a globális csúcstechnológiai export közel 1 százalékkal, 3.158 milliárdról 3.188 milliárd dollárra növekedett. Ez a fejlődés a kommunikációs, számítástechnikai és adattárolási technológiák iránti kereslet fellendülésének köszönhető, ami – többek között - a mobil és az otthoni munkavégzés világszerte tapasztalható terjedésére vezethető vissza; s ez a tendencia a GTAI szakértői szerint 2021-ben is folytatódott.
A csúcstechnológiai termékek vezető exportőr nemzetei 2010-ben és 2020-ban, a 2020. évi országlista sorrendjében
| Megnevezés | 2010, milliárd US $ | 2020, milliárd US $ | Változás mértéke, % | 2020. évi világpiaci részarány, % |
| Kína | 460,2 | 759,6 | +65,1 | 23,8 |
| Egyesült Államok | 226,5 | 226,4 | -0,0 | 7,1 |
| Tajvan | 121,5 | 191,0 | +57,2 | 6,0 |
| Németország | 173,7 | 181,3 | +4,4 | 5,7 |
| Dél-Korea | 138,1 | 160,7 | +16,4 | 5,0 |
| Szingapur | 130,3 | 157,5 | +20,9 | 4,9 |
| Vietnam | 4,6 | 103,8 | x | 3,3 |
| Japán | 132,9 | 102,7 | -23,7 | 3,2 |
| Malajzia | 65,3 | 87,5 | +34,0 | 2,7 |
| Franciaország | 104,1 | 87,0 | -16,4 | 2,7 |
| Tíz kiemelt ország forgalma | 1.453,1 | 2.057,5 | +41,6 | 64,5 |
| Ebből hét ázsiai ország forgalma | 948,8 | 1.562,8 | +64,7 | 49,0 |
| Teljes forgalom (kerekítve) | 2.400,0 | 3.188,0 | +32,8 | 100,0 |
Forrás: GTAI „Umschwung bei führenden Anbietern von Hightech” című tanulmánya, saját számítások
