Egyetlen mondatba sűrítve erre a drámai súlyú megállapításra jutott a szövetségi kormány mellett működő, neves szakértőkből álló független kutatási és innovációs szakértői bizottság (E-Fi) Németország kutatási, innovációs és technológiai teljesítőképességéről szóló legújabb jelentésében, melyet – Angela Merkel több mint másfél évtizedes kancellársága után – március elején első ízben adtak át Merkel múlt év decemberében hivatalba lépett utódjának, Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellárnak. 

A mellékletekkel és az irodalomjegyzékkel együtt mintegy 190 oldal terjedelmű, a világhálón a www.e-fi.de (Expertenkommission Forschung und Entwicklung) honlapon elérhető jelentés készítői a lemaradás alapvető okának a nagy versenytárssá előlépett Kínai Népköztársaság a technológiák területén elért erőteljes felzárkózását nevezték meg. „Ez nem csak a digitális technológiákra vonatkozik”, ahol a jelentés szerint „Németország – az EU teljességéhez hasonlóan – jóval gyengébb, és nagymértékben függ a Kínából származó importtól. Németország ma még mindig kedvező pozíciója a termelési és anyagtechnológia, valamint a bio- és élettudományok területén is veszélybe került, miután Kína az ezredforduló óta többszörösére növelte a kutatási publikációk és szabadalmi bejelentések számát”. Egy, a Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet (Isi) által a független szakértői bizottság idei jelentéséhez részanyagként felhasznált tanulmány szerint Kína „publikációs tevékenységének erőteljes emelkedése” valamennyi, a tanulmány készítői által vizsgált területen megmutatkozik.  

A jelentés készítői elismerik, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP alkotta szövetségi kormány rendkívül nehéz politikai és gazdasági helyzetben kezdte meg a tevékenységét, miután hivatalba lépésekor már majdnem két éve a koronavírus-járvány uralta a gazdasági és társadalmi életet. Emellett azonban sok más területen is meg kell oldani a társadalom előtt álló feladatokat (megjegyezve, hogy a jelentés készítésekor még nem vették/vehették figyelembe az orosz–ukrán háború nyomán a német gazdaságra és társadalomra háruló pótlólagos terheket – J. I.). 

A szövetségi kormánynak megfelelő nagyságú és tervezési-végrehajtási biztonságot nyújtó pénzügyi forrást kell biztosítania a kutatás és az innováció támogatására. Mindamellett a meglévő struktúrákat és folyamatokat is meg kell reformálni oly módon, hogy azok elérjék a kívánt hatást, előmozdítsák a gazdasági és társadalmi átalakulást. 

E célból meg kell vizsgálni 

• egyrészt a már kialakult gondolkodási mintákat és módokat, a korábbi kutatási és innovációs politikát,
• másrészt ki kell dolgozni az agilitás koncepcióit a politikában, ki kell fejleszteni az ahhoz illeszkedő korszerű irányítási és igazgatási struktúrákat annak érdekében, hogy az új ötleteket és megközelítéseket gyorsabban és hatékonyabban lehessen a gyakorlatba ültetni.

Az aktuális nagy társadalmi kihívások megoldását szolgáló tervszerű és intelligens cselekvés megköveteli egy olyan átfogó kutatási és innovációs stratégia mielőbbi kidolgozását, amely túlmutat az egyszerű jogalkotáson. Ennek során figyelembe kell venni a társadalmi elfogadottságot és a társadalom átalakítását szolgáló változtatások esetleges mellékhatásait is. 

A fenntarthatóság felé vezető sikeres átalakulás útjának biztosításához radikálisan új technológiákra van szükség. Ezek azonban nem tudják kifejteni a kívánt hatásukat (vagy ha igen, nem teljes mértékben), ha a polgárok nem fogadják el őket. Ezért – a jelentés készítőinek szóhasználatát idézve – „kiegészítő társadalmi innovációkra és szemléletváltásra van szükség”. Ez – többek között – a koronaválságban vált nyilvánvalóvá. Bár a vakcinákat gyorsan kifejlesztették, az oltási hajlandóság hiányosságai miatt a világjárványt nem sikerült olyan mértékben megfékezni, mint amennyire az az oltás nagyobb mértékű elfogadottságával lehetséges lett volna. „Ezért egy célorientált kutatási és innovációs politikai stratégiának a kezdettől fogva magában kell foglalnia azon társadalmi előfeltételeket és ösztönző rendszereket, amelyek támogatják a társadalmi innovációt és az attitűdök változásait a társadalom teljes spektrumában.”

A sikeres transzformatív folyamatok és a radikális technológiai változások olyan új üzleti modelleket váltanak ki, amelyek további értéket és foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek. Nem minden gazdasági szereplő képes könnyen megbirkózni a strukturális alkalmazkodással. Ezért szükséges, hogy a kutatási és innovációs politika a várható negatív társadalmi mellékhatásokat, valamint az ezek mérséklésére alkalmas védő és kompenzációs intézkedéseket is világosan megfogalmazza.

Mindezek tükrében a szakértői bizottság cselekvési ajánlásokat fogalmazott meg az új szövetségi kormány számára. Javaslatai révén „szeretne orientációt nyújtani, valamint a kutatási és innovációs politika új útjait és lehetőségeit felmutatni”. Ajánlásai kidolgozása során a testület figyelembe vette a német K+I-rendszer meglévő struktúráit, illetve a politikai és társadalmi konszenzus elérésének nehézségeit.

Aktuális fejlődés és kihívások

Az éves jelentés első, „A” betűvel jelzett részében a szakértői bizottság a K+I-politika aktuális fejlődésével és kihívásaival foglalkozik az új jogalkotási időszakban. Ezen belül az „A 0.” fejezetben egy olyan új, átfogó kutatási és innovációs stratégia kidolgozása mellett érvel, amely a csúcstechnológiai stratégia tapasztalatain alapul, és a jövőre nézve szükséges beruházások végrehajtását írja elő. Az „A 1.” fejezet témája: hogyan lehet erősíteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésének és elterjesztésének ösztönzőit. 

Abból a megállapításból kiindulva, hogy Németország lemaradásban van a kulcsfontosságú digitális technológiák terén, a szakértői bizottság az „A 2.” fejezetben hangsúlyozza, hogy tovább kell ösztönözni a kutatási és innovációs tevékenységet, előmozdítva a digitális infrastruktúra bővítését, egyben kihasználva az adatokban rejlő innovációs és értékteremtési potenciált. 

Az „A 3.” fejezet a szakképzett munkaerőbázis oktatás és minősítések révén történő megerősítésével foglalkozik. A szakértői bizottság rámutat arra, hogy a megfelelő képzettségű munkavállalók kínálatának biztosítása érdekében az iskoláknak és egyetemeknek, valamint a szakoktatásnak és -képzésnek hatékonyabbá, igényalapúbbá és társadalmilag átjárhatóbbá kell válnia. 

Az „A 4.” fejezet témája, hogyan lehet ellensúlyozni az innovációs ráta jelenlegi csökkenő tendenciáját. Ebben az összefüggésben a szakértői bizottság támogatja az induló vállalkozások feltételeinek javítását, valamint a kutatás és az innováció finanszírozásának a lehetőségekhez való igazítását. 

Az „A 5.” fejezetben a szakértői tanács a meglévő irányítási struktúrák kiigazítását, az agilis politikai cselekvés előmozdítását és a politikai tanulásnak a meglévő folyamatokba való erőteljesebb integrálását javasolja.

Kulcstechnológiák, egyéni közlekedés, digitális platformok, innováció az egészségügyben

Az E-FI jelentés „B” részében néhány alapvető fontosságú témakör került kiemelésre. Így a „Kulcstechnológiák és technológiai szuverenitás” címet viselő „B 1.” fejezetben a szakértői bizottság arra a következtetésre jut, hogy Németország a termelési technológiák, valamint a bio- és élettudományok kulcsfontosságú technológiai területein rendelkezik erősségekkel. A digitális technológiák területén viszont mind Németország, mind általában az EU-27 egyértelmű gyengeségeket mutat, ráadásul erősen függ a Kínából származó importtól.

Az éghajlatvédelmi törvény szerint Németországnak 2045-re klímasemlegessé kell válnia. Ez a követelmény tükröződik vissza abban, hogy a „B 2. fejezet” a motorizált egyéni közlekedésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében betöltött szerepét elemzi. E kibocsátások csökkentését új meghajtási rendszerek alkalmazásával és alternatív üzemanyagok használatával lehet elérni. A testület ezért azt ajánlja, hogy a szén-dioxid-ár kellően magas szintjével csökkentsék a hagyományos járművek vonzerejét. Ezenkívül a személygépkocsikra kivetett adók és illetékek rendszerét is meg kellene reformálni úgy, hogy a megtett távolság szempontjából közös adók és járulékok helyett inkább a tényleges használaton alapuló díjakat, pl. autópálya-használati és parkolási díjat vezetnének be. 

A „B 3.” fejezetben a szakértői bizottság azt elemzi, hogy a digitális B2B-platformok használata milyen hatással lehet a vállalatok innovációs tevékenységére, és milyen kihívásokkal szembesülnek ezek használat során. A cégek számos előnyt látnak a B2B-platformok használatában saját innovációs tevékenységükhöz, például az adatokhoz való hozzáférés és külső partnereknek az innovációs folyamatba történő bekapcsolása révén. Ugyanakkor aggályaik vannak az adatvédelemmel és az informatikai biztonsággal szemben, tartva a tudás kiáramlásától. A digitális B2B-platformokban rejlő lehetőségek kiaknázása kapcsán a szakértői bizottság azt ajánlja, hogy az adatszolgáltatás előfeltételei között az adatalapú B2B üzleti modellek előfeltételeinek javítása és egységes szabályozásának az egész EU-ban történő elősegítése kerüljön megfogalmazásra.  

A „B 4.” fejezetben a szakértői testület az egészségügyi ágazat digitalizálásával foglalkozik, amely nagy innovációs és értékteremtési potenciált kínál az ágazat hatékonyságának javítása, különösen az egészségügyi adatok növekvő hozzáférhetősége és az új digitális elemzési eljárások kifejlesztése tekintetében, megnyitva a személyre szabott diagnosztika és terápia lehetőségeit. Nemzetközi összehasonlításban Németország ugyanakkor messze elmarad más, európai országoktól. A meglévő akadályok elhárítása és a digitalizációval kapcsolatos innovációs potenciál kiaknázása érdekében digitalizációs stratégiára, valamint a végrehajtásához a lehető legszélesebb körű végrehajtási hatáskörrel rendelkező koordinációs szervre van szükség, írja idei éves jelentésében a szövetségi kormány mellett működő független kutatási és innovációs szakértői testület.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin áprilisi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock.