A szupergyorsítók eddig sem voltak éppenséggel kicsik. A svájci-francia határon húzódó Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider – LHC) kör alakú pályája például több mint 16 mérföld hosszú. Csütörtökön a kínai állami média bejelentette, hogy a távol-keleti nemzet is meg kívánja építeni a maga saját és az LHC-nél kétszer nagyobb, hasonló jellegű létesítményét. Kínában 2020-ban kezdődne meg az építkezés. A svájci projekthez hasonlóan az új részecskegyorsítóban is az oly illékony „Isteni Részecske” kézre kerítése lesz a legfőbb törekvés, ám itt a CERN projektjéhez képest sokkal több energiát vetnek majd latba a kutatók.

A The Guardian szavaival élve:

„A létesítmény várhatóan több millió Higgs-bozont fog előállítani, ami magasan túlszárnyalja a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) jelenlegi kapacitását, ahol is 2012-ben mutatták ki a részecske létezését.  

A terveknek megfelelően a kínai projekt az LHC-hez képest hétszer annyi energiát fog előállítani… »Az LHC már az energiaszintjének határait feszegeti« – mondta a kormány által megjelentetett China Daily-nek Wang Yifang, a Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiájú Fizikai Intézetének igazgatója. »A meglévő létesítményben valószínűleg már nem lehet drámai mértékben tovább fokozni az energiát.«"

Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kínai projekt lesz a meghatározó információforrás a részecskét illetően. Példának okáért az LHC-ért felelős CERN csütörtökön előrelépést jelentett be a saját részecskegyorsítójuk továbbfejlesztését illetően, amely projekt a várakozások szerint 2025-ben fog befejeződni. Az európai egység jelenleg 13 teraelektronvolttal (TeV) zúzza össze a részecskéket, ám tíz év múlva már 100 lesz ez az érték. Kína egyelőre nem fedte fel az általa tervezett energiaszinteket.

Amennyiben a kínai hadronütköztető csak újabb lendületet ad a nemzeti presztízsért folytatott, globális tudományos versengésnek, az emberiség igen sokat profitálhat a monumentális beruházásból.