Egy időre felfüggesztik a svájci-francia határon fekvő Nagy Hadronütköztető (LHC) működését. A Nukleáris Kutatások Európai Szervezetének (CERN) szakemberei a következő két évben a rutin karbantartás mellett jelentős fejlesztéseket is végre fognak hajtani a hatalmas berendezésen.

Ha minden jól megy, 2021-ben az LHC a jelenleginél is nagyobb elánnal fog nekikezdeni a munkálatoknak. A regeneráló pihenés után a kísérletekben még a jelenleginél is magasabb energiaszintű részecskeütköztetésekre fognak sort keríteni, ami értelemszerűen több és jobb minőségű adat beszerzését fogja lehetővé tenni. A szünet alatt a mérnökök a létesítmény két részecskegyorsítóját korszerűbb, a jelenlegieknél intenzívebb hidrogénion-sugarak kibocsátására képes „modellekre” fogják lecserélni. Az erősebb csóvák hevesebb ütközéseket fognak előidézni, amelyek révén az építmény mostani kapacitásait meghaladó kísérleteket is el tudnak majd végezni a tudósok.

Valószínűleg még a passzív időszakban is sok, az LHC-hoz kapcsolódó részecskefizikai felfedezésről fogunk értesülni, mivel az adatok feldolgozása a szünetben is lankadatlan marad. A hadronütköztetővel 2015 óta 300 petabájtnyi (kb. 300 milliárd megabájtnyi) információt sikerült felhalmozni. Ekkora tárolókapacitás a CERN szerint már egy ezer év hosszúságú (nem pontosított felbontású) videó befogadására is elegendő lenne.