Digitális ikerbolygó

Az MI-vel kapcsolatos egyik legnagyratörőbb célkitűzés a Föld digitális „ikertestvérének”, vagyis egy, a bolygó rendszereit és folyamatait leképező replikának a létrehozása.

Zöldet kapott a csillagközi utazások előkészítése

Valamikor el kell kezdeni.

"Önmagát irthatja ki az emberiség"

Stephen Hawking szerint az egzisztenciális veszélyek közé tartozik többek között egy esetleges atomháború, a Föld felmelegedése, a géntechnika által létrehozott vírusok és a tudomány és a technika rossz irányú fejlődése.

A miénkhez hasonló csillagrendszert találtak

Most először találtak csillagászok a Jupiterhez hasonló bolygót, amely olyan pályán kering, mint a mi Naprendszerünk.

Végre lehullhat a lepel a Hold kétes múltjáról!

Izraeli tudósok szerint egyre kevésbé valószínűtlen, hogy a Föld hűséges kísérője egy hatalmas, kozmikus karambolnak köszönheti a születését.

A Föld idáig ismeretlen rétegére bukkantak

Utah-i tudósok azt állítják, hogy az egyébként viszonylag képlékeny földköpenyen belül most egy új, igencsak kemény réteget sikerült felfedezniük.

Lefúrtak a Föld középpontja felé

Az emberiség többet tud egyes távoli galaxisokról, mint a Föld belsejéről. Jól példázza ezt az állítást az a tény, hogy míg a Voyager 1 űrszondának 26 év kellett ahhoz, hogy kilépjen a Naprendszerből és 16,5 milliárd kilométernyire távolodjon el a bolygónktól, addig körülbelül ugyanennyi időt vett igénybe, hogy egy 12 kilométer hosszú lyukat fúrjunk a Föld felszínébe.

Elidőznek vele

Miközben vannak kutatók, akik az űr időjárását „méregetik”, még a Föld természetének teljes megfejtése is szép számmal rejt titkokat. Egyes időjárási eseményeket ugyanis még ma is legfeljebb 1-2 órával előre lehet jelezni.

Mennyit nyom a Föld?

Az orosz Phobos-Grunt űrszonda maradványainak a közelmúltban történt visszatérése ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű űrhulladék kering a bolygó körül. De vajon könnyebb lesz-e maga a Föld a "kinti" űrszemét halmozódásával?

Barátságtalan, forró és párás

A Földhöz hasonlatos bolygót fedeztek fel 36 fényévnyire a Vitorla-csillagképben: a planéta csillaga lakhatósági zónájában van, így folyékony víz lehet a felületén.