Nagyszériás típusokból kifejlesztett versenyautók feszegetik a teljesítőképességük végső határait a világ egyik leggyorsabban fejlődő és leglátványosabb motorsportsorozatában, a túrautó-világbajnokságon. Pontos tervezés, megbízható szállítás, gyors döntések – ezek azok az ismérvek, amelyeket a WTCC szállítójának a legkisebb megingás nélkül teljesítenie kell. A DHL nemzetközi expressz szállítmányozási csoport 2010 óta a FIA World Touring Car Championship hivatalos logisztikai partnere. A felszerelések szállításával kapcsolatos „kulisszatitkokról” a sorozat május 12–l4-ei hazai állomása alkalmából a Hungaroringen beszélgettünk Üveges Zoltánnal, a DHL Express magyarországi üzletfejlesztési vezetőjével.

2017-ben húsz versenyt rendeznek tíz országban, négy kontinensen, nem egészen 8 hónap alatt, ami rendkívül feszített tempót sejtet. A csapatok felszereléséből hány szett van folyamatosan úton, és miként érik el, hogy mindig minden időben érkezzen a versenyhelyszínre?

A WTCC sorozatban alapvetően egy szett van minden verseny- és garázsfelszerelésből, így rendkívül pontosan kell tartani logisztikai szempontból is az időzítést. Azt mondhatjuk, hogy a kocsikban ülő pilótákhoz hasonlóan a DHL-nél mi is versenyt futunk az idővel, csak az aszfaltcsík helyett a háttérben. A kontinenseken belüli szállításban a legkevésbé környezetterhelő megoldást, a közúti fuvarozást helyezzük előtérbe. A versenynaptárt úgy alakítják ki, hogy a bázist jelentő Európán kívülre, az idei sorozatban Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is elegendő idő legyen a logisztikára, mégpedig tengeri szállításra, hiszen a repülőgépes transzfer lehetőségét környezetvédelmi okokból csak a végső esetben vesszük igénybe. Ha azonban elkerülhetetlen, akkor az expressz légi és a háztól házig jellegű futáros vagy akár helikopteres szállítmányozást is bevetjük. Egyébként két kritikus pontja van a tevékenységünknek, amely önhibánkon kívül felvetheti a csúszás veszélyét a gépezetben: az egyik a vámkezelés sokszor nem pontosan tervezhető időigénye, a másik az üzemanyag szállítása, amely veszélyes árunak minősül, és eszerint kell eljárni, az összes szükséges adminisztráción átesni vele kapcsolatban.

Van törekvés a WTCC-ben a logisztikai folyamatok és költségek tudatos optimalizálására és a fenntartható megoldások keresésére? Ez mennyiben a DHL feladata, felelőssége?

Más versenysorozatokhoz hasonlóan – és itt említhetném a Forma-1-et, a MotoGP-t, de különösen a Forma E-t, amelyek mindegyike a DHL közreműködésével zajlik – a túraautó-világbajnokságban is nagy súly helyeződik a hatékony, környezetbarát logisztikára. Ahogy az előzőekben említettem, ennek része, hogy lehetőség szerint mellőzzük a nagyobb környezeti terhelést jelentő légi szállítást. A DHL-nek azon központi törekvésével szinkronban oldjuk meg a 30 konténernyi, mintegy 200-250 tonnára tehető WTCC-versenyszállítmány célba érkeztetését, hogy a cégcsoport 2050-re összességében nulla emisszióval járó működést céloz meg.

A közvetlen verseny- és garázsfelszerelés szállítmányozásán kívül milyen egyéb feladatokat lát el a DHL a WTCC körül?

A DHL egyik erőssége a szállítási módok kombinálása, amelyben fontos szerep jut az egész világra kiterjedő tengeri szállítmányozási hálózatunknak is. Raktározást csak ideiglenesen vállalunk a csapatok számára, viszont ha szükséges, a versenyfelszerelés tervezett eljuttatásán felül pótalkatrészeket is közvetítünk, és megoldást találunk az utolsó pillanatban felmerülő, illetve „vészhelyzeti” problémákra. Egy másik részét képezi a tevékenységünknek a gumiszállítás, valamint a versenyhelyszíneken felhasznált üzemanyag fuvarozása. Közvetlenül hulladékkezelést nem végzünk, de gondoskodunk az elhasznált gumiabroncsok visszaszállításáról a csapatoknak vagy a gumibeszállítónak. A DHL munkatársai egyébként a felszerelés pakolásakor eligazítást tartanak a helyes csomagolásról a versenycsapatoknak annak érdekében, hogy az értékes áru sérülésmentesen szállítható legyen. Viszont arra nincsen példa, hogy egy csapatnak összeszerelési, bérgyártási tevékenységet végeznénk.

Milyen technológiával azonosítják, követik a szállítmányokat és az egyes darabokat? Milyen digitalizációs és más jövőbe mutató technológiákat használnak?

Minden esetben GPS-alapú nyomkövetést használunk az egyes szállítmányok helyzetének pontos azonítására. A jövő technológiáinak sodrába illeszkedik, hogy már ma is saját fejlesztésű elektromos kihordóautók is részt vesznek a célba juttatásban, és a drónposta bevethetőségét is teszteli már a DHL.

Lehetséges a jövőben, hogy a csapatok alkatrészek helyett adatokat és know-how-t szállíttassanak? Tehát például elképzelhető, hogy pótalkatrészeket a verseny helyszínén gyártsanak, gyártassanak?

A kérdés második részére nemmel kell válaszolni, a helyszíni gyártás a technika jelenlegi állása szerint nem lenne elég gyors a tartalékolt alkatrészek felhasználásához viszonyítva, pedig probléma esetén alig van idő a versenyautók szerelésére. Viszont az adatok és minták szállítása már ma is a tevékenységünk részét jelenti.

Adódott kritikus helyzet az eddigi hivatalos logisztikai partneri tevékenységük során?

Szerencsére nagyobb problémával nem kellett szembesülnünk, a felmerült „hétköznapi” akadályokat le tudtuk győzni. Futam még sosem maradt el azért, mert nem értek oda időben a versenyautók… Viszont különleges helyzet alakul ki, amikor egy versenyhelyszínen összetörik egy túrakocsi. A WTCC teljes felszerelése csak ideiglenes vámeljáráson esik át, amikor beszállítjuk a futamnak otthont adó országba. Ha a versenyhétvégén leamortizálódik egy autó, akkor az elszállítás során a vámhatóságokkal való ügyintézésben kisebb döccenőt okoz annak adminisztrálása, hogy kifelé kisebb értékű áru mozog, mint ami ugyanabban a szállítmányban az adott országba befelé irányult.