A kínai haditengerészet mérnökei kifejlesztettek egy intelligens, a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt torpedót, amely nagy sebességet és páratlan pontosságot ér el a tengeralattjáró-hadviselésben. Ezen a területen óriási a fejlesztési verseny, folyamatos a kényszer a fejlett, „intelligens” torpedók kifejlesztéséért, amelyek meghaladják a tengeralattjárók megtévesztési technikáit.

A legújabb, csúcstechnológiás torpedók hamis buboréknyomot hoznak létre, mintha vészfordulót hajtanának végre, vagy összehangolt rajokban mozognának. A szellemcélokkal történő megtévesztés különösen hatékony a szuperkavitáló, rendkívül gyorsan haladó torpedók ellen. Ezek képesek gőzbuborékréteget létrehozni maguk körül, és a vízellenállás csökkentésével gyorsabban mozognak. Az orosz VA-111 Shkval torpedó és amerikai társai jelenleg a szuperkavitációra támaszkodnak, de a fő problémájuk, hogy extrém sebességnél nagyon pontatlanok.

Kínai tudósok most megoldották, hogy a szupergyors torpedó felismerje a megtévesztésére bevetett elhárító torpedót, és így kiszámítsa az azt kilövő tengeralattjáró pontos helyzetét, amit el is pusztít. Állításuk szerint, az akusztikai elemeket is tartalmazó rendszer nagy hatótávolságú észlelési képességekkel és magas célfelismerési arányokkal rendelkezik, még különleges körülmények között is, köszönhetően a MI-vezérlésnek. A mélytanuláson alapuló rendszer valós időben képes döntéseket hozni akusztikai és egyéb változóknak megfelelően. Legalábbis a tudósok valós idejű, szimulációs modelljében, amit szintén MI generált. 

Noha a kínai haditengerészet nem hozott nyilvánosságra további részleteket a torpedóról, szakértők szerint a modern víz alatti akusztika, az elektronikus hadviselés és a mesterséges intelligencia segítségével fejleszthették ki. A kutatók azt emelték ki közleményükben, hogy a mesterséges intelligencia segítségével vezérelt torpedó átlagosan 92,2 százalékos pontossággal találta meg a valódi tengeralattjárót a szonáron kirajzolódó szellemhajóval szemben. A rendszer használhatóságához azért érdemes hozzáfűzni, hogy azt egyelőre csak szimulációs környezetben tesztelték, nem pedig változó harci körülmények között vagy „sima” terepen. 

Forrás: Interesting Engineering

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock