A zöldenergia-termelés területén a szabálytalan vagy görbe felületekre is felvihető, filigrán és rugalmas napelemek rendkívüli potenciállal rendelkeznek.
Ezt az alapigazságot szem előtt tartva az MIT tudósai nemrég a hajszálnál is vékonyabb változatokat alkottak.
A csapat ama korábbi projektjének anyagtudományi vívmányaira alapozta a technológiát, amelynek eredményeként már 2016-ban akár szappanbuborékokra is felvihető napelemeket sikerült létrehozni. A problémát ekkor már csak az okozta, hogy ezen eszközök gyártásához vákuumkamrákra és a gőzfázisú leválasztás drága módszereinek alkalmazására volt szükség.
A technológia méretezhetőségének javításához a tudósok most tintaalapú, nyomtatható anyagokhoz fordultak. Jelen esetben olyan félvezető tintákról beszélünk, amelyek előtt fényes jövő állhat az elektronika területén.
A napelemmodulok létrehozásához a kutatók ezeket nanoanyagokat egy nyomtatható elektródával egyetemben felvitték egy mindössze 3 mikron vastagságú műanyag hordozófelületre. Ezt követően a modult lehántották a plasztikról, és egy szövet alapú hordozóra tapasztották, amely – miközben csak minimális mértékben növelte a rendszer tömegét – mechanikai szilárdságot biztosított a szakadások elkerüléséhez.

A késztermék egy rugalmas és ultrakönnyű napelem lett, amelynek tömege csupán egy százada a hagyományos napelemekének, viszont kilogrammonként akár 18-szor több energiát is képes lehet megtermelni.
A tesztelés során a csapat azt tapasztalta, hogy a napelem a szövetre applikálva kilogrammonként akár 370 wattot, egymagában pedig akár 730 wattot is elő tud teremteni.
Mayuran Saravanapavanantham, a projekt egyik vezetője szerint egy tipikus massachusettsi, tetőtéri napelemrendszer teljesítménye körülbelül 8000 watt. A szakember szerint az új, szövet alapú, fotovoltaikus konstrukció már csupán 20 kilogrammos „öntömeg” mellett is hasonló produktivitást képes felmutatni.
A kísérletek ráadásul azt is kimutatták, hogy ez az innovatív panel rendkívül strapabíró, hiszen több mint 500 fel- és széttekercselés után is az energiatermelési képességének 90 százalékát tudta megőrizni.
(Forrás: New Atlas)

