A Lausanne-i Szövetségi Politechnikai Intézet (EPFL) mérnökei kitalálták, miként lehetne integrált nanocsövekkel felerősíteni a fotoszintetikus baktériumok elektromos teljesítményét. Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy az átalakított mikroorganizmusok osztódáskor az utódaiknak még tovább is adták ezeket a nanocsöveket. Az újonnan felfedezett, bizarr jelenséget a csapat „öröklött nanobionikának” nevezte el.

Ugyan a napelemek jelenleg a legnépszerűbb megújuló energiaforrások közé tartoznak, az előállításuk környezeti lábnyoma jelentős. Szerencsére gyakran a természet is remek, „használatra kész” eszközöket kínál ahhoz, hogy a saját készülékeinket továbbfejleszthessük, és a napenergia hasznosítása területén a fotoszintetikus baktériumok például ezen megoldások közé tartoznak.

Új tanulmányában az EPFL csapata az ilyen élőlények áramtermelő képességét kívánta fejleszteni, amikor is szén nanocsövekként ismert, mikroszkopikus, feltekert grafénlemezekkel gazdagították a parányi teremtmények szervezetét. A szén nanocsövekről azt kell tudni, hogy kiválóan vezetik az elektromosságot.

Mint kiderült, a „feltuningolt” baktériumok ugyanolyan erős napfénynek kitéve olykor akár 15-ször több áramot is meg tudtak termelni az érintetlen társaikhoz képest. A technológia állítólag két, tökéletesen eltérő alakú baktériumfaj, a Synechocystis és a Nostoc esetében is működött.

Az EPFL csapata szerint a szén nanocsövek beillesztésének ecsetelt módszere az eddigieknél termelékenyebb napelemek gyártását is lehetővé teheti, illetve a baktériumok belső működésének tanulmányozását vagy a generációik közötti leszármazási vonal nyomon követését is megkönnyítheti.

(Forrás: New Atlas)