Bármennyire is hatékonyak, a fosszilis üzemanyagok immár megkérdőjelezhetetlenül súlyos terhet rónak a környezetünkre. A kaliforniai Berkeley Lab kutatói éppen ezt a tényt szem előtt tartva igyekeztek egy egyszerre remek hatásfokú és ökobarát hajtóanyagot létrehozni, és úgy tűnik, hogy ez most közönséges talajbaktériumok közvetítésével sikerült is nekik.

Az új alternatívát ciklopropán gyűrűkből felépülő és policiklopropanált zsírsav-metil-észterekként (POP-FAME) ismert molekulák alkotják. A ciklopropán gyűrűk három szénatomból állnak, amelyek meghatározott okokból a komfortzónájukon kívül eső, 60 fokos szögű kötéseket kényszerülnek kötni egymással, és így rendkívül erős feszültség alakul ki közöttük. Az emlegetett szénkarikák ilyen módon valóságos „időzített bombák”, amelyek energiája égés során felszabadul, és igény szerint hajtóerőt generál.

A tudósok először egy Streptomyces nevű baktériumcsaládban fedezték fel a ciklopropán-termelő hajlamot, de aztán az ezért felelős géncsoportokat inkább olyan mikroorganizmusokba ültették át, amelyek laboratóriumi körülmények között könnyebben kezelhetők. A projekt során végül is így jutottak el a POP-FAME molekulákhoz, amelyeknek már csak egy röpke, vegyi természetű beavatkozáson kell átesniük ahhoz, hogy égésre kész üzemanyaggá alakuljanak.

Számítógépes szimulációk alapján az új bioüzemanyag szobahőmérsékleten stabil és biztonságos, illetve – ami a legelképesztőbb – a legjobb sugárhajtómű- és rakéta-üzemanyagoknál is több mint 40 százalékkal nagyobb energiasűrűséggel rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy például egy tankkal sokkal messzebb tudná elcipelni a járműveket, vagy például sokkal kisebb mennyiségben is az űrbe tudná „taszítani” a rakétákat, amivel rengeteg teret szabadíthatna fel a hasznos teher számára.

Az új bioszintetikus módszer mind ezen felül tiszta alternatívát kínál a rendkívül energiadús üzemanyagok előállításához, amelyeket mostanáig kőolajból és csakis egy rendkívül mérgező eljárás útján lehetett előállítani, s mi több, a POP-FAME tartalmú bioüzemanyag használata összeségében sokkal kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár.

(Forrás: New Atlas)