Éles szakaszába lépett az európai hordozórakéták új generációjáért folyó verseny. Az Európai Űrügynökség (ESA) augusztus 27-én jelentette be a European Launcher Challenge első szerződéseinek aláírását. A kezdeményezéssel az ügynökség több kereskedelmi szolgáltatót kíván piacra segíteni, hogy Európa rugalmasabb és versenyképesebb hozzáférést szerezzen a világűrhöz.
A három mostani megállapodás összértéke eléri az 543,6 millió eurót. A legnagyobb, 197,8 millió eurós szerződést a német Isar Aerospace kapta, a szintén német Rocket Factory Augsburg (RFA) 186,9 millió, a spanyol PLD Space pedig 158,9 millió euró értékű megállapodást kötött. A francia MaiaSpace szerződésének véglegesítése az ESA beszámolója szerint a következő hetekben folytatódik.
A pénzt azonban nem egyszerű támogatásként osztják ki: a vállalatok meghatározott mérföldkövek teljesítésével férhetnek hozzá a forrásokhoz. Az ESA a pályázatok értékelésekor az üzleti terv mellett a mérnöki minőséget, a rendelkezésre álló erőforrásokat, az ütemezést és a követelmények teljesítését is vizsgálta. A program egyik kulcsfeltétele, hogy a résztvevőknek 2028 előtt orbitális indítással kell igazolniuk képességeiket.
Mérnöki megoldások csatája az indítóállásokon
A versenyzők eltérő műszaki megközelítésekkel készülnek erre. Az Isar Aerospace 28 méter magas, kétfokozatú Spectrum hordozórakétája tíz hajtóművet használ jelenlegi konfigurációjában, és legfeljebb 1000 kilogrammos hasznos terhet céloz alacsony Föld körüli pályára. Első tesztrepülése 2025-ben mindössze 30 másodpercig tartott, a következő rakéta azonban már készül a norvégiai Andøya űrrepülőtéren végrehajtandó kvalifikációs repülésre, amelynek során hasznos terhet is pályára kívánnak állítani.
Az RFA One ezzel szemben háromfokozatú, mintegy 30 méter magas rakéta. Jelenlegi tervei szerint 500 kilogrammot tud majd 500 kilométer magas napszinkron pályára juttatni. Az indításokat a skóciai Shetland-szigeteken működő SaxaVord űrrepülőtérről tervezik.
A spanyol PLD Space már rendelkezik repülési tapasztalattal: Miura 1 technológiai demonstrátora 2023-ban repült. Ennek tapasztalataira épül a nagyobb Miura 5, amelyet a francia guyanai európai űrközpontból indítanának. A rakétát jelenleg legfeljebb 540 kilogrammos teher napszinkron pályára állítására tervezik, de a vállalat ennél nagyobb teljesítményű változatokat is fejlesztene.
A rakéták mögött komplett iparág épül
A European Launcher Challenge ipari jelentősége messze túlmutat a rakéták végső összeszerelésén. A program hajtóművek, üzemanyagrendszerek, könnyűszerkezetes komponensek, elektronika, avionika, precíziós alkatrészek, tesztberendezések és földi infrastruktúrák iránt is keresletet generálhat. Az ESA ráadásul nem csak fejlesztést finanszíroz: a 2026–2030 közötti időszakban indítási szolgáltatásokat is vásárolna a sikeres szereplőktől.
Európa ezzel részben új modellt követ. Az Ariane és Vega rakétacsaládok továbbra is az európai űrstratégia részei maradnak, mellettük azonban több, egymással versengő kereskedelmi szolgáltatót akarnak felépíteni. Az ESA várakozásai szerint a nagyobb választék és a piaci verseny hosszabb távon az űrbe jutás költségeit is mérsékelheti.
A tét ezért nem egyszerűen az, melyik új európai rakéta emelkedik először stabilan pályára. Az is eldőlhet, mely vállalatok és beszállítói hálózatok lesznek képesek az egyszeri demonstráció után megbízható, nagyobb indítási gyakoriságú ipari szolgáltatássá alakítani a rakétatechnológiát.
Forrás: ESA/Isar Aerospace
Borítókép: Isar Aerospace
