A viselhető elektronikai eszközök fejlődésének egyik fontos iránya, hogy az órákba és más kompakt készülékekbe épített szenzorok egyre több élettani paraméter mérésére alkalmasak. Az így keletkező adatmennyiség ugyanakkor nemcsak a felhasználók számára lehet értékes: megfelelő infrastruktúrával nagyszámú eszköz mérési eredményei kutatási célokra is felhasználhatók.
Erre épül a Münchenben, az Európai Kardiológiai Társaság 2026-os kongresszusán bemutatott Terve Research. A Huawei által finanszírozott, de a Thryve egészségtechnológiai vállalat által önállóan működtetett platform európai akadémiai és egészségügyi intézmények számára biztosít lehetőséget viselhető eszközökből származó adatok gyűjtésére és elemzésére.
A valós használatból származó adat lehet az érték
A rendszer egyik technológiai és gazdasági szempontból is érdekes tulajdonsága a kutatási adatgyűjtés részleges automatizálása. A résztvevők hozzájárulását követően a szükséges adatokat a kutatók által meghatározott időközönként automatikusan gyűjti a rendszer, majd elemzésre elérhetővé teszi azokat.
Ez a modell mérsékelheti a nagyszámú résztvevővel végzett kutatások egyik jelentős erőforrásigényét: a résztvevők toborzásával és a hosszabb időszakokon át tartó adatgyűjtéssel járó költségeket. Egyúttal olyan, valós élethelyzetekben keletkező adatsorok létrehozását teszi lehetővé, amelyek eltérnek a kontrollált laboratóriumi körülmények között felvett adatoktól.
A platform zárt és nyílt vizsgálatokat egyaránt támogat. Előbbinél a kutatók választják ki a résztvevőket és biztosítják számukra az eszközöket, míg a nyílt projektekhez az Európában élő, megfelelő viselhető eszközt használók önkéntesen csatlakozhatnak.
A megoldásnak ugyanakkor van egy lényeges technológiai korlátja: jelenleg kizárólag a Huawei viselhetőeszköz-ökoszisztémájával integrált. Ez elősegítheti az adatgyűjtés egységességét, ugyanakkor zárt technológiai környezetet is jelent, így a más gyártók eszközeivel való interoperabilitás egyelőre nem része a modellnek.
Az adatbiztonság is a rendszer része
Az egészségügyi adatok érzékenysége miatt az ilyen infrastruktúráknál nem választható el egymástól a szenzortechnológia, az adatkezelés és az információbiztonság. A Terve Research a közölt információk szerint ISO 27001 információbiztonsági és ISO 9001 minőségirányítási tanúsítással rendelkezik, az adatkezelést pedig az európai GDPR követelményeihez igazították.
A platform első két projektje 2026 szeptemberében indul. Az egyik a cirkadián ritmus felborulása és az egészségi állapot közötti összefüggéseket, a másik a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők kapcsolatát vizsgálja. Mindkét esetben a folyamatosan keletkező, valós használati környezetből származó adatok jelentik a kutatás egyik technológiai alapját.
A kapcsolódó hardverfejlesztések azt mutatják, hogy közben maguk a hordható mérőrendszerek is egyre közelebb kerülnek az egészségügyi alkalmazásokhoz. A kongresszuson bemutatott Watch D3 például nyugalmi és ambuláns vérnyomás-monitorozásra, valamint fizikai aktivitás előtti és utáni vérnyomáskövetésre is CE-tanúsítást kapott.
Ipari-technológiai szempontból azonban a fontosabb folyamat nem egyetlen eszköz megjelenése, hanem a szenzor, a hálózatba kapcsolt hardver és az adatplatform összekapcsolódása. A viselhető eszközök így a fogyasztói elektronika mellett egyre inkább elosztott adatgyűjtő infrastruktúraként is értelmezhetők – feltéve, hogy az adatminőség, az információbiztonság és az interoperabilitás követelményei is teljesülnek.
Forrás: Huawei
A borítóképen: bemutatják a viselhető egészségügyi eszközökből származó adatok kutatási célú felhasználását az ESC Congress 2026-on Münchenben. Fotó: Huawei
