Az okosóra ma már jóval többre képes annál, mint hogy megszámolja a napi lépéseket. A viselhető eszközök különböző szenzorok segítségével pulzust, testhőmérsékletet, légzést és más élettani paramétereket követhetnek, egyes orvostechnikai eszközök még a vércukorszint folyamatos monitorozására is alkalmasak. Az amerikai számvevőszék, a Government Accountability Office (GAO) által nemrég publikált technológiai értékelés szerint az így keletkező adatok a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a diagnózisban és a kezelésben.
A tanulmányból egyebek mellett az is kiderül, hogy a viselhető eszközök egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyetlen vizsgálat pillanatfelvételét adják a páciens állapotáról. Hosszabb időn keresztül gyűjthetnek adatokat, amelyekből kirajzolódhat az érintett ember egészségi alapállapota, illetve hamarabb felismerhetők bizonyos eltérések. Az információk eljuthatnak az orvoshoz is, támogatva a gyorsabb diagnózist, a személyre szabottabb kezelést és a távoli betegmonitorozást.
Az AI lehet a következő nagy ugrás
A mesterséges intelligencia az érzékelők által előállított hatalmas adatmennyiség elemzésében kaphat kulcsszerepet. Már ma is léteznek például olyan szívmonitorozó eszközök, amelyek képesek pitvarfibrillációra utaló jeleket felismerni és figyelmeztetni a felhasználót. A GAO szerint az AI fejlődésével a wearables egyre önállóbban értékelhetik az adatokat, ugyanakkor teljesen autonóm, önálló diagnózist felállító vagy kezelést előíró viselhető eszköz jelenleg nincs a piacon.

Az iparág mérete már most jelentős. A GAO által idézett piackutatás szerint a viselhető technológiák globális piaca 2025-ben megközelítette a 87 milliárd dollárt, 2032-re pedig akár 240 milliárd dollárra is nőhet. Fontos, hogy ez nem kizárólag egészségügyi eszközöket, hanem vállalati és ipari felhasználású wearables termékeket is magában foglal.
Új piac az orvostechnikai gyártóknak
A technológiai fejlődés azonban komoly mérnöki és üzleti kihívásokat is teremt. Az eszközök pontossága és megbízhatósága eltérő, miközben az egészségügyi rendszereknek meg kell oldaniuk a folyamatosan érkező adatok biztonságos kezelését és beillesztését a klinikai munkafolyamatokba. A gyártóknál pedig egyre fontosabbá válhat a független validáció, a szabályozási megfelelés, az adatbiztonság és a szenzorok teljesítményének igazolása.
Az amerikai FDA eközben már külön nyilvántartást vezet az engedélyezett, mesterséges intelligenciát alkalmazó orvostechnikai eszközökről, 2026-ban pedig a digitális egészségügyi eszközökre vonatkozó szabályozási keretek is tovább fejlődtek.
A jövő piaci versenye így már nem feltétlenül arról szól majd, melyik okosóra rendelkezik több funkcióval. Sokkal inkább arról, hogy mely gyártók képesek a testből folyamatosan érkező adatokat megbízható, klinikailag használható információvá alakítani.
Forrás: Government Accountability Office
A borítókép illusztráció, fotó: Adobe Stock

