Sokkoló hatás – sok bizonytalansággal
Bár a koronavírusnak mind az időbeni, mind a térbeli kiterjedése nehezen kiszámítható, annyi bizonyos, hogy a járvány gyöngíteni fogja a világtermelés és –kereskedelem az elkövetkező hónapokban várható alakulását. Ma már jól látható, hogy a járvány Kínában való megjelenése, majd a világ más térségeire történő áthúzódása mind a termékek és szolgáltatások előállítására, mind a beruházási javak és fogyasztási cikkek iránti keresletre mérséklő hatást gyakorolt.

Mind a küszöbországokban, mind a fejlett ipari országokban, különösen Európában, már 2019 végéhez közeledve alább hagyott a gazdasági teljesítmény korábban tapasztalt lendülete. Japánban az értéktöbblet-adó októberi bevezetése (és azt megelőzően az előre hozott beszerzések) nyomán torpant meg a gazdasági teljesítmény, az Egyesült Államokban ezzel szemben a korábbi időszakban tapasztalt növekedési dinamikát sikerült a negyedik negyedévre is átmenteni. 2020 elején még voltak a konjunktúra élénkülését sejtető jelek. Ezek közé tartozott a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita lezárását szolgáló megegyezés, valamint egyes nagy „küszöbországokban”, (mint India és Brazília) a pénzpolitikában a múlt év végén bejelentett néhány olyan könnyítés, melyek pozitívan befolyásolták a vállalatok kilátásait. A foglalkoztatási helyzet kedvező alakulása januárban a világ legtöbb országában fogyasztói kedv élénkülését sejtette.

Kínában az ipari termelés januárban és februárban 13,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest

Kína gazdasága kezd visszatérni a rendes kerékvágásba

A Kínában az év elején történtek nem sok jót sejtetnek azoknak az országoknak, amelyeket még napjainkban is a járvány sújt. A pekingi statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatok az ipari termelés és a beruházások drámai mértékű visszaesését mutatják; „évtizedek óta a legrosszabb gazdasági számokról” van szó. Ezek szerint az ipari termelés januárban és februárban 13,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a kiskereskedelmi forgalom több mint 20, a beruházásoknál pedig csaknem 25 százalék a visszaesés mértéke. A visszaesés elsődleges oka azon, a koronavírus, illetve a járvány leküzdését szolgáló, több mint hét hétig érvényben lévő korlátozásokban keresendő, melyek kis túlzással teljesen lebénították a kínai gazdaságot. Hupej tartomány vezetése március derekán bejelentette, hogy a belföldi és a globális ipari láncban részt vevő vállalatok a járvány kiindulási pontjának számító Vuhanban is újrakezdhetik tevékenységüket, (bár ez az engedély még nem vonatkozik a lakossági szolgáltatást végző mozikra, éttermekre, edzőtermekre, azok a járvány teljes elmúlásáig zárva maradnak).

Hosszú időbe telik, míg újra zavartalan lesz a termelés, mert vagy az ahhoz szükséges munkaerő vagy az alkatrészek vagy mindkettő még március végéhez közeledve is hiányzik, netalán az áruszállítás még mindig meglévő fogyatékosságai gátolják a normális tevékenységre való visszaállást. Az, hogy mit jelent a helyzet normalizálódása, definíció kérdése. Kínai kormányzati tényezők abból indulnak ki, hogy túljutottak a járvány csúcspontján. Az utóbbi napokban már csak olyanok betegedtek meg, akik külföldről utaztak be az országba és ami némely városban a karantén alkalmazásával kapcsolatos előírások újbóli szigorítását váltotta ki. Pekingben egyébként azok számára, akik karanténba kényszerültek, a hatóságok megtiltották az elzárás időszakának saját lakásában töltését, be kell költözniük egy speciális, erre a célba berendezett intézetbe, általában egy-egy karanténná átminősített szállodába.

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) március 21-én nyilvánosságra hozott értékelése szerint Kína gazdasága a még meglévő kockázatok ellenére a normalizálódás jeleit mutatja. Ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a belföldi és nemzetközi utasforgalom újbóli élénkülése következtében a fertőzések száma újra megnövekedhet. Mindazonáltal egyre inkább a vírus más országokban való megjelenése és kiszélesedése, valamint a pénzpiacokon tapasztalt zavarok lehetnek azok a tényezők, melyek megnehezítik a kínai exportőrök üzleti tevékenységét. A járvány súlyos, az egész év fejlődését illetően mély nyomokat hagyott a kínai gazdaságban. Kína még akkor is helyes gyakorlatot követett a betegség leküzdésében és annak kihatásai enyhítésében, ha az kemény gazdasági beavatkozásokkal járt, írják az IMF szakértői. „Peking vezetésének ezért késznek kell lennie arra, hogy szükség esetén, a nemzetközi partnerekkel egyeztetve tovább támogassa a növekedést és a pénzügyi stabilitás megteremtését”, hangzott a Valuta Alap figyelmeztetése a harmadik olyan napon, amikor már csak külföldről érkezettek körében tapasztaltak új megbetegedést, (melynek következtében Kínában a megbetegedések száma 81 ezer fölé, a halálos áldozatoké pedig 3.255-re emelkedett).

A DIW előrejelzése szerint a világ országainak a gazdasági teljesítménye a 2018-as évi 4,2 százalékról 2,5 százalékra mérséklődik.

Visszaeső fejlődési dinamika

A berlini DIW gazdaságkutató intézet március közepén megjelent előre-jelzése szerint a koronavírus-járvány többek közt Európára való átterjedése, a karanténok elrendelése, az utazási korlátozások és a munkaerőnek a munkától való távolmaradására vonatkozó, a járvány először csillapítását, majd megállapítását szolgáló intézkedések nyomán az idén egyértelműen csökken a globális termelés és a fennálló szállítási láncok teljesítménye mind az iparban, mind a szolgáltatásokban, (utóbbin belül különösen a szállításban, a turizmusban és a pénzügyi szektorban). Az ipari termelés már 2018-ban megjelent és tavaly súlyosabbá vált csökkenése az idén felgyorsul és tovább fékezi az elmúlt években már egyébként is lassuló dinamikát mutató beruházási tevékenységet. Emellett a társadalmi élet területén elrendelt korlátozások és a vírus elterjedése folytán fellépett bizonytalanságok hatására a magánfogyasztás gyöngülésével kell számolni. A kialakult helyzet egyetlen hangsúlyosan átmeneti nyertese a kiskereskedelem, melynek forgalma a lakossági felvásárlások nyomán, (ismételjük: átmenetileg) erőteljes növekedést mutat.

A DIW tehát március közepén megjelent előrejelzése szerint a világ országainak a gazdasági teljesítménye az előző évi 4,2 százalékról 2019-re 3,5 százalékra csökkent és 2020-ban – elsődlegesen a koronavírus-járvány hatására – újabb egy százalékponttal, 2,5 százalékra mérséklődik. Ugyanezen forrás szerint 2021-re újbóli gyorsulás és ismét 3,5 százalékos növekedési dinamika valószínűsíthető.

A világgazdaságban részt vevő nagyobb nemzetgazdaságok közül

  • az Egyesült Államokban a múlt évi 2,3 százalék után erre az évre 0,8, míg a jövő évre 1,7 százalékos,
  • Kínában a 2019. évi 6,2 százalék után az idén 4,6, jövőre 5,8 növekedést jeleznek a DIW kutatói.
  • Az euró-övezet gazdasági teljesítménye a 2018. évi 1,9 százalék után tavaly már csak 1,2 százalékkal bővült, az idén pedig – részint a Németországban és Franciaországban várható szerény, 0,1 százalékos és
  • az Olaszországban várható jelentékeny, 0,8 százalékos visszaesés hatására – 0,2 százalékkal elmarad az előző évitől, 1,5 százalékos növekedés csak 2021-re valószínűsíthető.
  • Az Egyesült Királyságban az országnak az EU-ból való kiválásával kapcsolatos majdani bizonytalanságok ellenére a tavalyi 1,4 százalékról az idén „csak” 0,8 százalékra esik vissza a gazdasági növekedés üteme, jövőre pedig visszaáll a múlt évire, míg
  • Közép- és Kelet-Európa országaiban a múlt évi 4,0 százalék után az idén csak 2,9, jövőre viszont 3,3 százalékos növekedést várnak a DIW kutatói.

Kétségtelen, a fenti növekedési mutatók meghatározásánál még nagyon korlátozottan számszerűsítették/számszerűsíthették a világ országainak túlnyomó többségére kiterjedt koronavírus-járvány gazdasági teljesítményre és keresletre gyakorolt hatásait. A DIW kutatói a koronaválság-járvány nemzetközi hatásairól készített első előrejelzésükben a „Covid-19”-nek a korábbi járványokhoz, (mint például a korábbi SARS-hoz) hasonló kiterjedésére és a megbetegedések számának egyértelmű emelkedésére számítanak. Ez alapján azonban nem kizárható, hogy a fentiekben felsorolt bemutatott előrejelzések túlságosan derűlátóak és – legalábbis az idén – nem fogják elérni a berlini kutatók várakozását.

Az őszi elnökválasztásra készülő Donald Trump – példának okáért – ezermilliárd dollár nagyságrendű konjunktúra-élénkítő csomagot hirdetett meg a koronavírus hatásainak mérséklésére; igaz, sokan kétségüket fejezték arról, hogy ez az elképesztő magas állami forrás elegendő lesz főként a kisvállalatok egzisztenciájának megőrzése és azok alkalmazottjai megtartásához. Michael Feroli, a JP Morgan vezető közgazdásza szerint a bruttó hazai termék mennyisége 2020 első negyedévében 4, a második negyedévben pedig 14 százalékkal mérséklődik, miközben a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 3,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedik. Feroli ugyanakkor nem zárja ki, hogy a második félévben gyorsan kilábal az amerikai gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból, ha ez így történik, nem reménytelen a korábban az év egészére prognosztizált 1,5 százalékos növekedési dinamika elérése.