Ambiciózus, olajalapú, hidraulikus kialakítása Hydrát könnyen a mezőny fölé emelhette volna. A küzdelemben részt vevő hat Atlas nevű humanoid ugyancsak hidraulikus elven működött, ám míg ezekben egyetlen pumpa, és számos, az olajnyomást szabályozó szelep működött, Hydrában egyszerre több szivattyú tartotta a lelket.

Hiroshi Kaminaga, a Tokiói Egyetem robotspecialistája és a NEDO-Hydra nevű csapat tagja szerint a robot ízületeinél (a nyakát leszámítva) a hidraulikus rendszerek hatékonyan pótolják az áttételeket. Éppen ez a tulajdonság emelhette volna a szerkezetet a versenytársak fölé. Amint azt Kaminaga (aki egyébként egyben a gép vezető tervezője is) elmondta: „Az áttételek általában a robotok legtörékenyebb összetevői”. A maga körülbelül 90 kilójával Hydra valószínűleg a döntőbe jutott Atlasoknál is „jóval kevésbé fejnehéz” lett volna, és így nem is tanyázott volna a küzdőtéren annyit, mint a vetélytársak.

Kaminaga állítja, hogy az elosztott hidraulika az építkezéseknél válhatna előnyére a robotoknak. Hydra emberek közelében és velük együttműködésben is eredményesen együtt tudna dolgozni. Ennek oka, hogy az android az általa kifejtett, valamint a ráható erő mértékét is érzékelni tudja, és emiatt elméletileg „erélyes” és „engedékeny” viselkedésre is képes. (Mint egy jó férj.) Ezek a tulajdonságok egyébiránt a robotoknál általában kölcsönösen kizárják egymást.

Miután a fejlesztő csapat kicsúszott az időből, a gép a küzdelem döntőjén nem tudta megmutatni az erejét, és egyelőre a hodályban porosodik tovább. Remélhetőleg egy decemberben esedékes tokiói kiállításon azért még bizonyítani fog.