A Rice Egyetem tudósai rájöttek, miként lehetne az egyik hírhedten orrfacsaró, mérgező és gyúlékony ipari hulladékgázból potom áron kiszakítani a hidrogént. A kőolaj-finomítókban hatalmas mennyiségben megtermelődő hidrogén-szulfid mind azok számára ismerős lehet, akik egy rothadt tojásba egyszer már beleszagoltak.

Ezt a mellékterméket jelenleg úgy dolgozzák fel, hogy 800-1100 °C-ra felmelegítik, majd pedig egy sor kondenzátoron, utánhevítőn és katalitikus reaktoron áteresztik. E folyamat (Claus-eljárás) következtében a hidrogén-szulfid kénné és vízzé alakul. A kén ezt követően értékesíthető, maga a technológia azonban rendkívül energiaigényes.

Az amerikai szakemberek most azt állítják, kitalálták, miként lehetne úgy csökkenteni az energiafelhasználás és a hozzá kapcsolódó kibocsátások mértékét, hogy az eredmény hasonló maradjon, sőt, a víz helyett tiszta hidrogén legyen a beavatkozás gyümölcse.

Az új eljárás több tízmilliárdod méter átmérőjű arany nanorészecskékkel beborított, szilícium-dioxid-szemcséket alkalmaz.

Ezek az aranyrészecskék a látható fény meghatározott hullámhosszának hatására olyan, tiszavirágéletű elektronokat lövellnek ki magukból, amelyek elegendő energiát hordoznak a hidrogén-szulfid-molekulák szétpattintásához. Az így keletkező, hasznos elemi kén és hidrogén már könnyen elkülöníthető egymástól.

Az eljárást akár egyszerű napfénnyel is működtetni lehet, és így rendkívül alacsony költségek mellett is üzemeltethető.

A kutatócsoport szerint ugyanakkor mesterséges fénnyel szintén remekül muzsikál a technika. Mindez azt jelenti, hogy LED-lámpák segítségével a módszer akár a föld alatti csatornagáz feltakarításához is hasznosítható lehet, méghozzá úgy, hogy közben későbbi alkalmazásokhoz az anyag értékes komponenseit akár be is lehet gyűjteni.

(Forrás: New Atlas)