A Földönkívüli Intelligencia Kutatása (SETI) célja, hogy a világegyetem más részein található technológiai civilizációk – szakszóval: technoszignatúrák – bizonyítékait észlelje. Az első, 1961-es, kifejezetten a technoszignatúrák keresésére irányuló rádiókutatás óta a SETI-kísérletek jelentősen kibővültek, és nagyobb frekvenciasávszélességet, nagyobb felbontást és további jeltípusokat fednek le.
A Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen működő Breakthrough Listen (BL) projekt az eddigi legátfogóbb SETI-kutatási program, amely nagy sávszélességgel figyeli a világűrt olyan létesítményekben, mint a nyugat-virginiai Green Bank Telescope (GBT) és az új-dél-walesi Parkes Murriyang Telescope.
A földi rádióteleszkópok használatával az a probléma, hogy hajlamosak a földi és műholdas rádiózavarokra. A mobiltelefonok, a mikrohullámok, az autómotorok és a SpaceX Starlink műholdjai mind olyan zavaró jeleket produkálhatnak, amelyek utánozzák a technoszignatúrák, és hamis riasztást adnak. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói most egy új technikát fejlesztettek ki az ilyen típusú interferencia csökkentésére.
A rádióhullámok természetes kozmikus forrásai szélessávú rádióhullámokat bocsátanak ki. Ezzel szemben a technológiai civilizációk, mint például a miénk, keskeny sávú jeleket produkálnak. Eddig még nem erősítették meg, hogy a Naprendszerünkön kívülről származó keskeny sávú rádiójelek léteznének. A 2019-ben a Parkes Teleszkóp által észlelt BLC1 (Breakthrough Listen Candidate 1) nevű rádiójelet eredetileg a Proxima Centauri rendszerből származó keskeny sávú jelnek gondolták, de kiderült, hogy valószínűleg az emberi technológia által okozott interferencia okozta.
A UC Berkeley kutatói rájöttek, hogy mivel a keskeny sávú jeleknek a csillagközi téren keresztül kell eljutniuk a Földre, olyan megfigyelhető tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek megkülönböztetik őket a földi jelektől. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a csillagközi közegben lévő hideg plazma befolyásolja az olyan forrásokból származó rádiójeleket, mint a pulzárok, aminek következtében azok amplitúdója idővel emelkedik és csökken. A Föld légköre is hasonló szcintillációt produkál; ez az, ami a csillagok optikai fényének pontját csillogásra készteti. A bolygók, amelyek nem pontszerű fényforrások, nem pislákolnak.
Ezért kifejlesztettek egy számítógépes algoritmust, amely elemzi a keskeny sávú jelek szcintillációját, és azokra összpontosít, amelyek egy percnél rövidebb időközönként halványodnak és fényesednek. A kutatók az új technikát a nyugat-virginiai GBT segítségével tesztelik, remélve, hogy így kiszűrhetik a földi eredetű rádiójelekből származó technoszignatúrákat.
Forrás: UC Berkeley
Borítókép: A Green Bank Teleszkóp a Breakthrough Listen egyik fő figyelőállomása. Fotó: Steve Croft, Breakthrough Listen
