A vezető gazdaságkutató intézetek és más, előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények a koronavírus-járvány enyhülése nyomán erős gazdasági fellendülést vártak, amit azonban – ma már jól látható – megakadályozta az orosz vezetés által február utolsó napjaiban Ukrajna ellen kirobbantott háború, meghiúsítva a háború kitörése előtti növekedési várakozásokat. 

A berlini DIW, a müncheni ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI gazdaságkutató intézet már a háború kitörése után nyilvánosságra hozott közös tavaszi előrejelzése szerint Németországban a bruttó hazai termék mennyisége az idén 2,7, jövőre pedig – az ez évihez képest – újabb 3,1 százalékkal növekszik. Mivel a járvány utáni fellendülést az ukrajnai háború nagyban lassítja, Európa legnagyobb nemzetgazdaságának teljesítménye csak ez év harmadik negyedévében fogja újra elérni a válság előtti szintet. 

A fogyasztói árak ugyanezen előrejelzés szerint 2022-ben 6,1 százalékkal emelkednek, azaz nagyobb mértékű, mint az elmúlt négy évtizedben bármikor; ráadásul a 2023-ra jelzett 2,8 százalékos inflációs ráta továbbra is jelentősen meghaladja a német újraegyesülés óta eltelt időszak átlagos inflációs rátáját. 

Az előrejelzés szempontjából az ukrajnai katonai konfliktus további alakulása és annak politikai következményei jelentik a legnagyobb kockázatot. Ezért a gazdaságkutató intézetek elemezték az Oroszországból az Európai Unióba irányuló kőolaj- és földgázszállítások azonnali embargójának alternatív forgatókönyvét és annak következményeként a német gazdaság súlyos recesszióba kerülését. Ebben az esetben a bruttó hazai termék mennyisége az idén már csak 1,9 százalékkal növekedne, jövőre pedig 2,2 százalékkal csökkenne. Az inflációs ráta az idén 7,3, jövőre pedig 6,5 százalék lenne – mindkét évben jelentősen meghaladva az alap-forgatókönyvben szereplő egyébként is magas értéket. 

A neves közgazdász professzorokból független szakértői tanács is jelentősen, 1,8 százalékra módosította az ez évre vonatkozó előrejelzését, szemben az ősszel jelzett 4,6 százalékos növekedési várakozással. A visszalépés okai: a világjárvány, a nyersanyag- és energiaárak meredek emelkedése, valamint az ukrajnai háború kitörése. Ugyanezen testület becslése szerint az inflációs ráta – a 2021 őszén jelzett 2,6 százalékkal szemben – az idén meg fogja haladni a 6 százalékot, s jövőre is a még mindig magasnak mondható 3,4 százalékra esik vissza. 

 „Az orosz vezetés által Ukrajna ellen február 24-én megindított háború hatásai kezdetben még behatároltak voltak”, olvasható a Német Szövetségi Bank legutóbbi havi jelentésében. „De a külkereskedelem és a szállítási láncok kedvezőtlen alakulása, a drasztikusan emelkedő energiaárak és a bizonytalanság fokozódása megterhelték a vállalatokat és a magánháztartásokat. A háború makrogazdasági következményeinek mértéke továbbra is nagy bizonytalanságokat mutat és nagyban függ azok további alakulásától.” 

Az Ifo felmérése szerint a márciusi zuhanás után áprilisban stabilizálódott az üzleti légkör

A müncheni gazdaságkutató intézet által több mint 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezése alapján számított, március utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott 

• a vállalatok üzleti légkörét jelző Ifo-index a februári 98,5 pontról 90,8 pontra, ezen belül
• az aktuális üzleti helyzet megítélését jelző mutató 98,6-ról 97,0 pontra csökkent,
• míg az üzleti várakozásokra vonatkozó jelzőszám 98,4-ről sosem látott mértékben, 13,3 ponttal, a negatív rekordot jelentő 85,1 pontra zuhant vissza.

Az egy hónappal későbbi felmérés április utolsó hetében nyilvánosságra hozott adatai a német gazdaság hangulatának szerény, némi meglepetést keltő stabilizálódását, sőt javulását mutatja:

• az üzleti légkört mutató index – mintegy igazolva a német gazdaság ellenálló-képességét az orosz támadás utáni első sokk után - a márciusi 90,8 pontról 91,8 százalékra emelkedett úgy, hogy ezen belül
• az aktuális helyzet megítélése minimális mértékben, 97,1 pontról 97,2 pontra javult,
• miközben a hosszabb távú várakozásokat mutató jelzőszám nagyobb mértékben, 84,9-ről 86,7 pontra emelkedett, ámbátor 12 ponttal még mindig elmarad a februári 98,7 ponttól.

„Az orosz támadás kezdeti sokkja után a német gazdaság megfelelő ellenálló-képességet mutatott" - mondta Clemens Fuest, az Ifo elnöke a legutóbbi konjunktúra-felmérés április végi nyilvánosságra hozatalakor. „A vállalati vezetők az egy hónappal korábbinál valamivel jobbnak értékelték aktuális üzleti helyzetüket és különösen a következő félévi kilátásokat, az e két tényező alapján kirajzolódó üzleti légkör azonban ezzel együtt alacsony szinten stabilizálódott.”

A vállalatok hangulatában az egyes ágazatok között nagy különbségek mutatkoznak. Az üzleti légkör mindenekelőtt az iparban és a szolgáltatók körében javult. A szolgáltatók lényegesen elégedettebbek a jelenlegi üzletmenettel, és kevésbé pesszimisták a következő hónapokat illetően. Különösen a közlekedési és logisztikai cégek tudtak kilábalni az előző havi visszaesésből. A korábbi korlátozó intézkedéseknek a koronahelyzet enyhülése nyomán bekövetkezett lazítása folytán a vendéglátóiparban is javult az üzleti környezet megítélése. 

A kereskedelemben és az építőiparban viszont romlott a hangulat. Ez utóbbiban 2010 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám úgy, hogy az ágazatnak a következő fél évre vonatkozó várakozásai a német újraegyesítés óta sosem voltak ilyen pesszimisták. Az anyagellátásban tapasztalható zavarok, elegánsabban fogalmazva „szűk keresztmetszetek” különösen megterhelik a cégek üzleti tevékenységét. 

Az ifo felmérése szerint a német exportőrök körében a márciusi visszaesés után, a nagyfokú bizonytalanság és a logisztikai problémák ellenére szintén némileg javult a hangulat.

A német ipari export szempontjából fontosabb ágazatok közül a villamos felszereléseket és berendezéseket exportálók körében javultak a külföldi üzleti lehetőségekkel kapcsolatos várakozások, sok vállalat exportbevétele növekedésére számít. Rajtuk kívül a gép- és berendezésgyártók és –exportőrök körében is visszatért a bizalom. A vegyipar ezzel szemben továbbra is szkeptikus, nem számít exportnövekedésre, s ugyanez vonatkozik a gumi- és műanyag-termékek gyártóira is. Az autóipari vállalatok pedig továbbra is csökkenő exportra számítanak és a bútorgyártók exportkilátásai is borúlátást mutatnak. 

A kölni gazdaságkutató intézet felmérése az egyes gazdasági tevékenységek, illetve térségek kilátásaiban számottevő különbségeket jelez 

A kölni IW gazdaságkutató intézet által a közelmúltban háromezer vállalat körében végrehajtott konjunktúra-felmérésének tapasztalatai szerint a korábbi, 2021 őszi hasonló felméréshez képest a németországi vállalatok üzleti várakozásai 2022-re jelentősen romlottak, ugyanakkor továbbra is az optimista cégek vannak többségben. 

A német gazdaság problémáinak listája hosszú: az árak, különösen az energiahordozók árai, tovább emelkednek. Emellett Kína egész metropoliszokat zár el a külvilágtól, s fontos szállítások továbbra is nagy késéssel vagy egyáltalán nem érkeznek meg. Ráadásul az ukrajnai háború további bizonytalanságokat szül. Míg az év elején még optimistábbak voltak a 2022-re vonatkozó növekedési várakozások, a háború jelentősen rontja e várakozásokat. 

Az IW felmérése sok bizonytalansággal terhelt, a 2021 késő őszi felméréshez képest a németországi vállalatok üzleti várakozásai 2022-re jelentősen romlottak. Ennek ellenére továbbra is az optimista cégek tábora dominál. Míg a megkérdezett vállalatok csaknem egynegyede a 2021-esnél alacsonyabb termelésre számít, ötből két vállalat növekedésre számít. A pozitív és negatív várakozások egyenlege azonban 15 százalékponttal több mint felére csökkent 2021 novembere óta. Az IW közgazdasági felmérés ezen eredményeinek értelmezésekor mindig emlékezni kell arra, hogy ez a várható kép a 2022. március végi/április eleji geopolitikai keretviszonyok hátterében készült. Ebben a geo-gazdasági környezetben bekövetkező változások - például az oroszországi gázszállítás teljes meghiúsulása miatt - újraértékelést igényelnének a vállalatok részéről.

A recesszió veszélye fenyegeti az ipart és az építőipart. A szállítási és ellátási láncok megszakadása, valamint az ezzel járó költségsokk az építőipar termelési kilátásait különösen elhomályosítja. A pesszimisták tábora majdnem akkora, mint az optimistáké. Az iparban is jelentősen csökkent a pozitív, s számottevő mértékben megnövekedett a negatív üzleti kilátásokat tápláló cégek aránya. A szolgáltatók körében, noha az üzleti légkör náluk is romlott, nagy különbséggel az optimisták dominálnak, így a szolgáltató szektor a dolgok jelenlegi állása szerint helyzet javulásában reménykedhet az előző évhez képest. 

Az IW kutatása felhívja a figyelmet a várakozásoknak a regionális szempontok alapján kialakult jelentős különbségeire, ezen belül arra, hogy Észak-Németországban a pesszimista cégek vannak többségben. Az ottani megítélések 2021 késő ősze óta különösen jelentősen romlottak, ami az Oroszországgal és a balti-tengeri térséggel való szorosabb gazdasági kapcsolatokkal magyarázható. Németország más térségeiben, különösen Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban a derűlátó cégek vannak többségben. 

A háború és a járvány okozta teher ellenére a vállalatok csaknem 40 százaléka a helyzet jobbra fordulását. A tavaly novemberi felméréshez képest ez tíz százalékpontos romlást jelent, de különösen a szolgáltató cégek számítanak arra, hogy az állampolgárok nekifognak elkölteni a világjárvány idején keletkezett megtakarításaikat. 

A 2021. novemberi várakozásokhoz képest a lefelé irányuló korrekció a vállalatok beruházási és mindenekelőtt foglalkoztatási terveit tekintve gyöngébb, mint a termelési várakozásoknál; sőt a beruházásoknál mindenképpen számolni kell az elmúlt két évben felgyülemlett kereslettel. Michael Grömling, az IW szakértője szerint „a németországi vállalatok optimista termelési várakozásai nem utalnak foglalkoztatási és befektetési válságra", bár el kell ismerni, hogy „a hirtelen változó geopolitikai környezetben a vállalati hangulat gyorsan megváltozhat."

A munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiánya az elmúlt években tovább nőtt. Egyre több szakmában folyamatosan emelkedik a be nem öltött állások száma. Míg például 2013-ban a hús- és pékáruk termelésében és értékesítésében még nem volt hiány, addig ezekben a szakmákban szakképzett munkaerőből mára egyértelműen hiány van. Egyes más szakmákat, mint a szaniter-, fűtés- és klímatechnika vagy az építőipari villanyszerelő, már bő tíz évvel ezelőtt is komoly szakemberhiánnyal küzdöttek. 

Különféle módokon törekednek a szakképzett munkaerő hiányának csökkentésére. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az idősek és a nők foglalkoztatottsága, ugyanakkor a nettó bevándorlás átmenetileg jelentősen csökkent a 2020-as koronajárvány idején. A szakképzett munkaerő biztosításának kulcsterülete mindazonáltal továbbra is a duális szakképzés, bár itt évek óta csökken mind a kínálat, mind a kereslet a képzőhelyek iránt. A duális képzési rendszer egyik nagy előnye, hogy könnyebb a leendő munkaadók és a belátható jövőben a szakmai pályafutásukat megkezdő fiatalok egymásra találása.

Emellett a demográfiai változások is egyre jelentősebbek azáltal, hogy a babyboom-generáció folyamatosan nyugdíjba vonul, növelve az utánpótlás, azaz a szakképzett munkaerő iránti keresletet. Ezért fontos a meglévő képzési potenciál teljes kiaknázása és lehetőség szerint növelése, a munkaerő iránti kereslet és az oktatás által teljesített kínálat összehangolása. 

Mint már utaltunk rá, egy, az orosz gázszállítások leállása nyomán kialakuló recesszió különbözőképp érintené Németország egyes térségeit. A hallei IWH gazdaságkutató intézet által készített tanulmány szerint a gazdasági teljesítmény visszaesésének ereje nagyban függ az iparnak az adott térség gazdaságában betöltött szerepétől. Azaz: a recesszió érzékenyebben érintené a nyugati tartományokat, ahol az iparnak az értékteremtésben elért részaránya eléri a 21 százalékot, szemben a keleti tartományokkal, ahol ez a mutató nem több 14 százaléknál. 

Szövetségi bank: az Oroszországból származó energiaimport leállása recesszióba döntheti a gazdaságot 

A Német Szövetségi Bank számításai szerint az Oroszországból származó energiaimport teljes betiltása már az idén recesszióba döntheti a német gazdaságot. „A vonatkozó válságforgatókönyv szerint” ebben az esetben „a bruttó hazai össztermék az idén csaknem 2 százalékkal csökkenne a 2021-hez képest" - áll a jegybank áprilisi havi jelentésében. Az oroszországi energiaimport-kiesést rövidtávon aligha lehetne más viszonylatokból származó behozatallal teljes mértékben kiváltani, különösen ha az a gázszállítást érintené, megjegyezve, hogy az ország gázimportjának egyelőre több mint fele Oroszországból származik.

A bank közgazdászai azt írják, hogy a szállítási leállás következményei a következő két évben jelentősen megterhelnék a német gazdaságot, a növekedési dinamika visszaesne, az infláció pedig az energiaárak emelkedése miatt valószínűleg az eddigit is jelentősen meghaladná.

A Bundesbank márciusi modellszámításai szerint Európa vezető nemzetgazdasága az idén mégsem zsugorodna olyan mértékben, mint a 2020-ban, a koronavírus-válság kitörése évében. Akkor a bruttó hazai termék mennyisége 4,6 százalékkal visszaesett, majd a múlt évben a német gazdaság ismét talpra állt és 2,9 százalékos növekedést produkált. 

Fritzi Köhler-Geib, az állami fejlesztési bank szerepét ellátó Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint a továbbra is dühöngő háború és a koronavírus teljes megfékezését célzó sanghaji zárlat miatti újabb zavarok, a globális ellátási láncokban és az 1949, a szövetségi köztársaság megalapítása óta eltelt évtizedek legmagasabb termelői áremelkedése nagyban rontja a gazdasági hangulatot. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor minden előrejelzés rendkívül bizonytalan. „Ehelyett jobb, ha mindannyian több forgatókönyvben gondolkodunk, s közbenr keményen dolgozunk azon, hogy a jó forgatókönyv váljon valósággá”, figyelmeztetett a KfW szakértője. Ehhez az orosz agressziót meg kell fékezni, enyhíteni kell a magas inflációból és a szankciókból adódó szociális terheket, s szükség van az energiaellátás gyors diverzifikálására. Emellett következetesen fel kell készülni egy újabb, esetleges őszi koronahullámra, amelyről a háború borzalmait látva hajlamosak vagyunk megfeledkezni. 

A kormány felgyorsította az orosz importfüggőség felszámolásának sebességét, s lefelé módosította gazdasági növekedési várakozásait

Noha a szövetségi kormány eredetileg csak az év végéig akarta leállítani az Oroszországból származó olajimportot, Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter egy április végén lengyel partnerével folytatott megbeszélést követően bejelentette, hogy már a közeli napokban sikerül az orosz olajszállításoktól való teljes függetlenség elérése.          

Az orosz szén esetében az uniós államok már korábban döntöttek egy négy hónapos átmeneti időszak utáni behozatali tilalomról. A legnehezebb az orosz földgáz pótlása, amely vezetékeken érkezik Németországba. Mivel a gazdasági teljesítmény visszaesésétől tartanak, a berlini kormány a térség számos más országához hasonlóan egyelőre nem akarja/nem tudja nélkülözni az Oroszországból származó gázimportot. 

Közben a szövetségi kormány ugyancsak április utolsó napjaiban, a gazdaságkutató intézetekkel azonos irányban, de az általuk jelzett 2,7 százaléknál szerényebb szintre, 2,2 százalékra mérsékelte januárban még 3,6 százalékban meghatározott idei gazdasági növekedési előrejelzését. 

A kormányzat tavaszi növekedési előrejelzésének nyilvánosságra hozatalával egy napon a berlini kabinet jóváhagyta a Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter által előterjesztett pótköltségvetést csaknem 40 milliárd eurós többletkiadással. A pénzt elsősorban az ukrajnai háború állampolgárokra és cégekre gyakorolt ​​következményeinek enyhítésére szánt segélycsomag finanszírozására szánják. Mindent egybe vetve a szövetségi kormány az idén 138,9 milliárd eurónyi új adósságot, (azaz költségvetési deficitet) kíván, (illetve kénytelen) felvállalni.

Joachim Lang, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára a szövetségi kormány tavaszi, a korábbiakhoz képest jóval visszafogottabb konjunktúra-előrejelzése kapcsán úgy fogalmazott: „logikus, hogy a kormányzat jelentősen csökkenti gazdasági előrejelzését. Az oroszországi háború és a koronajárvány komoly hatással van a gazdaságra.  Rövid időn belül élénkülés nem várható.

A német gazdaság jelenleg kettős válságot él át. A magas energiaárak és a Kínából érkező konténerszállítások újbóli megszakadása lassítják a gazdaságot. Az ipari tevékenység, a külkereskedelem és a beruházások gyöngélkednek”, tette hozzá az ipari szakszövetségek csúcsszervének vezető tisztségviselője. 

Mélypontra süllyedt a fogyasztói hangulat

A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet kutatási eredményei szerint a robbanásszerűen emelkedő energiaárak és a magas infláció már az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően rekordmélységbe nyomták a németországi fogyasztói hangulatot, amit a háború kitörése áprilisra – és vélhetően májusra is - tovább súlyosbított. 

Az általános helyzet borúsabb, mint 1991, a GfK vonatkozó kutatásainak megkezdése óta bármikor. A jelenséget Rolf Bürkl, az intézet szakértője azzal az egyszerű összefüggéssel indokolta, hogy „amennyiben  lényegesen többet kell költeni benzinre, fűtőolajra és gázra, akkor ennek megfelelően kevesebb anyagi forrás jut egyéb beszerzésekre. "

Jelenleg a fogyasztók tisztában vannak a recesszió reális kockázatával, ami egyebek között azokból az előrejelzésekből táplálkoznak, melyek során a gazdaság fejlődésére vonatkozó várakozásaikat a közelmúltban jelentősen csökkentették a kutatók. Sőt! - a Szövetségi Bank szakértői egyenesen a recesszió veszélyére figyelmeztettek az ukrajnai háború eszkalálódása esetére. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock.