A teljes első félévre vonatkozó adatok már jóval ellentmondásosabbak. Miközben a január és június között forgalomba hozott személyautók száma (1,48 millió darab) 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a német autógyárakban legyártott, (2,11 millió), illetve exportált (1,60 millió) járművek darabszáma 3-3 százalékkal elmaradt attól.
2026 első hat hónapjában figyelemre méltó módon megnövekedett a külföldi gyártású autók iránti érdeklődés. Míg ugyanis az újonnan forgalomba hozott autók darabszáma (1,00 millió) csupán 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a külföldi márkák értékesítési darabszáma (0,48 millió) esetében 12 százalékos növekedést regisztráltak.
A 2019. évi mutatókhoz képest még feltűnőbb, (ha úgy tetszik – fájóbb) a változás: a német autógyárak 2026 első félévi termelési darabszáma ugyanis 15, míg az újonnan kibocsátott autók száma 20 százalékkal elmaradt a hét évvel korábbitól. A Német Autóipari Szövetség (VDA) legutóbbi, a havi termelési és értékesítési adatokat ismertető összeállítása szerint „nehezek a telephelyi feltételek, amelyek elsősorban a bérekhez kötődő járulékos költségek, továbbá az energetikai és adminisztrációs költségek nemzetközi összehasonlításban különösen magas szintjében jutnak kifejezésre”, „továbbra is és fokozatosan erősödő nyomás alá helyezve Németországot, mint termelési telephelyet”.
A VDA szakértői elégedettségüknek adtak hangot amiatt, hogy – bár az első félévben külföldre szállított autók 1,60 milliós darabszáma 3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - „a fontosabb partnerországokkal szemben kialakult kereskedelmi nehézségek ellenére minden négy belföldön előállított személyautóval több, mint minden harmadikat külföldön értékesítik”.
Júniusban romlott az autóipar hangulati indexe, miközben az elektromos meghajtású autók térnyerése a fejlődés fő hajtóerejévé vált
A müncheni gazdaságkutató intézet által az üzleti hangulat alakulására vonatkozóan számított jelzőszám az autóipar esetében a májusi -20,7 pontról júniusa -21,4 pontra esett vissza, azaz romlott. Ezen belül az ágazat vállalatai júniusban az egy hónappal korábbihoz képest rosszabbnak értékelték aktuális üzleti helyzetüket, ugyanakkor jóval kevésbé pesszimisták a következő hónapok kilátásaival kapcsolatban. „Az autóipar 2025-ös évre vonatkozó hangulatában megfigyelt cikkcakk minta idén is folytatódott” – fogalmazott Anita Wölfl, az ifo ágazati szakértője; hangsúlyozva, hogy Németországban az elektromobilitás térnyerése továbbra is a növekedés fő hajtóerejének számít.
A német autóipar üzleti légköre, ezen belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése a müncheni gazdaságkutató intézet felmérései tükrében
Részint a gyártók által kínált modellek bővülő választékának, részint az elektromos meghajtású járművek értékesítési támogatása május 19-étől újból bevezetett támogatásának köszönhető, hogy 2026 első félévében összességében
- 37 százalékkal, 531,8 ezer darabra emelkedett az elektromos meghajtású, ezen belül
- 48 százalékkal, 368 ezer darabra emelkedett a tisztán elektromos meghajtású (BEV), s
- 18 százalékkal, 163,8 ezerre bővült a plug-in-hibrid (PHEV) üzemmódú autók
értékesítési darabszáma.
Az elektromos meghajtású autóknak a teljes értékesítési darabszámon belüli részaránya január és június között 35,8, ezen belül júniusban, az állami támogatás újbóli bevezetése utáni első hónapban csaknem 40 százalékra emelkedett. Az állami támogatás újbóli bevezetése hatására oda vezetett, hogy májusban – a környezetvédelmi bónusz 2023 év végi megszüntetése óta először - több akkumulátoros elektromos jármű magánszemélyek által történő vásárlását regisztrálták, mint amennyi új céges kocsi került kibocsátásra. A VDA ugyanakkor felhívta a politika figyelmét arra, hogy az elektromos autók által használt áram díjai továbbra is túlságosan magasak, s hogy azokat sürgősen mérsékelni kellene az elektromobilitás vonzerejének további növelése érdekében.
Az akkumulátoros elektromos járművek eladásai tavaly zuhantak, így az idei magas növekedési ütem különösen alacsony bázison alapul. Constantin Gall, az EY tanácsadó cég közlekedési szakértője szintén úgy véli, hogy a növekedés nem lesz fenntartható. „Elsősorban az elektromos járművek támogatása ösztönzi a további új autók vásárlását, élénkítve a piacot. A szűkös állami költségvetések miatt azonban a támogatás meghosszabbítása valószínűtlen”, ugyanakkor kormányzati támogatás nélkül a piac összeomlik – hangsúlyozta a szakértő.
Az elektromobilitás térnyerésével kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy a Szövetségi Gépjármű Hivatal (KBA) adatai szerint az amerikai érdekeltségű Tesla az év első felében a vállalat közel 29 ezer járművet adott el Németországban, ami 224,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a kínai versenytárs BYD több mint 26 ezer új autót adott el Németországban, ami körülbelül 315 százalékos növekedést jelent 2025 első félévéhez képest.
Közép- és kisvállalkozói konferencia – sok tanulsággal
Június közepén Bonnban megtartották a német autóipar 26., kétnapos közép- és kisvállalati konferenciáját, amely hagyományosan az ágazat évi rendszerességgel megtartott, egyik legrangosabb rendezvénye.
A több mint 200, az üzleti életből, a politikából és az akadémiai életből érkezett szakértő „Finanszírozás, innováció és ellenálló-képesség az autóipari értékláncban” címmel előadások és panelbeszélgetések formájában vitatta meg az ágazatot leginkább érdeklő, érintő, sőt sújtó kérdéseket.
A német autóipar helyzete rendkívüli mértékben megnehezedett. Az üzleti várakozások romlottak, a beruházásokat át-, (azaz külföldre) helyezik, a németországi K+F kiadások csökkennek, míg a közel-keleti háború a magas energia- és üzemanyagárak formájában jelent nagy terhet az ágazatra.
„Kétségtelenül kihívásokkal teli idők járnak az autóipar számára: fokozódó geopolitikai feszültségek, többszörös válságok, burjánzó protekcionizmus, a klímasemlegességre való áttérés, a digitális mobilitás, valamint az, hogy Németország, mint üzleti telephely egyre inkább elveszíti nemzetközi versenyképességét – mindez kihívások elé állítja globálisan pozicionált iparágunkat”, fogalmazott Hildegard Müller, a VDA elnöke a rendezvényen tartott nyitóbeszédében. „A helyzet csúcsteljesítményt követel a vállalatoktól, különösen az autóipari kkv-szektorban működőktől, s jelentős következményekkel jár a növekedésre és a foglalkoztatásra nézve Németország számos régiójában. Ezért minden nap újra lenyűgöz az az innovatív erő, beruházás és szenvedély, amellyel iparágunk kkv-i megfelelnek az újabb és újabb feladatoknak és elvárásoknak” – mondta a német autóipar vezető reprezentánsa.
Az elmúlt időszakban romlottak a telephelyi feltételek
A bonni rendezvényen bemutatásra került a felmérés, melyet a közelmúltban, azaz május 12. és 26. között a gépjármű-beszállítók (III. gyártói csoport) és a pótkocsik, karosszériák és buszok közepes méretű gyártói (II. gyártói csoport) körében végeztek.
Az évi rendszerességgel elkészített felmérés idei tapasztalatai azt mutatják, hogy Németország, mint ipari és gyártási telephely továbbra is jelentős nyomás alatt áll. A vállalatok aktuális üzleti helyzete jelentősen feszült, az üzleti várakozások romlottak, és a németországi beruházási aktivitás továbbra is gyenge.
A felmérés során a válaszadó 116 vállalat 41 százaléka a maga aktuális helyzetét nagyon rossznak vagy rossznak nevezte, miközben az azt jónak vagy nagyon jónak nevező vállalatok aránya nem volt több 22 százaléknál.
Emellett a következő tizenkét hónapra vonatkozó kilátások is nagyon kritikusak: minden harmadik vállalat (32 százalék) arra számít, hogy gazdasági teljesítménye romlik (26 százalék), vagy akár jelentősen romlik (6 százalék), míg javulást, (részben jelentős javulást) csak 25 százalékuk vár. Figyelemre méltó, hogy a korábbi, ez év januárban készült hasonló felmérés során a közeljövővel kapcsolatban optimizmust tápláló vállalatok aránya még meghaladta a romlást váró vállalatokét.
A felmérés során a megkérdezett vállalatok 67 százaléka azt nyilatkozta, hogy el kellett halasztania, át kellett helyeznie vagy teljesen le kellett mondania tervezett németországi beruházásait; ezzel szemben csupán 2 százalék jelezte azt, hogy a jelenlegi helyzet ellenére növelni kívánja németországi beruházásait. Mindeközben a létszámcsökkenést tervező vállalatok aránya eléri az 54 százalékot, (megjegyezve, hogy a munkahelyteremtést vállalatok aránya a felmérés történetének leggyöngébb mutatója, mindössze 3 százalék).
Mindeközben a németországi munkahelyek számát csökkentő vállalatok 44 százaléka külföldön munkahelyeket teremt, míg a külföldi telephelyeiken a vállalatok mindössze 17 százaléka létszámleépítést.
A létszámcsökkentések a betöltött pozíciók széles skáláját érintik: a létszámleépítést végző vállalatok 64 százaléka számolt be arról, hogy adminisztratív és rezsiköltségeket szüntet meg. 54 százalékuk a termeléssel kapcsolatos tevékenységeket csökkenti. Különösen aggasztó, hogy az érintett vállalatok 36 százaléka a fejlesztéssel és az innovációval kapcsolatos tevékenységeket is egyre inkább csökkenti. Ezzel összhangban a megkérdezett vállalatok alig egyharmada tervezi növelni németországi kutatás-fejlesztési beruházásait, míg kétharmaduk a kutatási kiadások csökkenését valószínűsíti. Mindeközben a vállalatok mintegy fele külföldön tervezi bővíteni K+F beruházásait.
Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „a felmérés eredményei egyértelműen illusztrálják Németország gazdasági válságát. Az országban uralkodó körülmények egyre nagyobb nyomás alá helyezik iparunkat, különösen az autóipar kis- és középvállalkozásait. Az ország nemzetközi versenyképessége egyre rosszabb. Ennek eredményeként a vállalatok sajnos kénytelenek nap mint nap Németország és Európa, mint termelési telephely elleni döntéseket hozni gazdasági okokból, beruházásokat és munkahelyeket áthelyezve.
A brüsszeli és berlini politikusoknak végre és sürgősen gyors és határozott lépéseket kell tenniük Németország pozíciójának megerősítése, valamint a jólét és a foglalkoztatás megőrzése érdekében. Csak versenyképes helyen lehet megőrizni a munkahelyeket és újakat létrehozni. Nemrégiben bebizonyítottuk, hogy a foglalkoztatás jövőbeli alakulása jelentősen függ a technológiai mixtől. A plug-in hibridek, a hatótávolság növelése és – egyre inkább a megújuló üzemanyagokkal működő – belső égésű motorok nagyobb aránya a jelenlegi CO₂-szabályozáshoz képest mintegy 50 ezer munkahely megőrzését szolgálná Németországban. Az átalakulás foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásai érezhetően enyhülnének, miközben a klímasemleges mobilitás felé vezető út továbbra is folytatódna. Ez azt jelenti, hogy a technológiai mix erősségeket és lehetőségeket rejt magában az éghajlatvédelem, valamint a jólét és a foglalkoztatás szempontjából.”
A kormányzattal szembeni legfőbb elvárás: A bürokrácia csökkentése
A felmérés eredményei szerint a bürokrácia továbbra is az első számú kihívás a kis- és középvállalkozások számára: a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erősen vagy akár nagyon erősen terhelik őket a bürokratikus követelmények. 71 százalékuk véleménye szerint a német kormánynak a bürokrácia csökkentését kellene a következő hónapok legfontosabb prioritásává tennie.
Isabelle Kirschbaum-Rupf, a VDA kkv-fórumának szóvívője szerint „a kis- és középvállalkozások beszállítói gyakorlatilag belefulladnak a bürokráciába, az egyre több szabályozásba és adminisztratív előírásba. Ez értékes erőforrásokat köt le, pénzbe és energiába kerül, amelyet a vállalkozók valójában befektetnének a vállalataikba és az alkalmazottaikba. Továbbá a viszonylag magas munkaerő-költségek és a munkajog rugalmatlansága komoly kihívást jelent Németország, mint ipari telephely számára. Németországnak és Európának végre valódi bürokráciacsökkentésre és a vállalkozásokba vetett nagyobb bizalomra van szüksége.”
A túlzott bürokrácia és a finanszírozási problémák mellett az adók és különféle járulékos költségek magas szintjét a felmérésben részt vevő vállalatok 63, a magas villamosenergia-árakat 53, míg a magas benzinárakat pedig 43 százalék említette teherként. Az energiaárak így ismét jelentősebb szerepet játszanak – különösen a közel-keleti háború következtében –, mint amilyen szerepet az év eleji felmérésben jelentettek.
A vállalatok közel fele (46 százalék) számolt be arról, hogy a közel-keleti háború érinti őket. A gazdasági hatás különösen az árak emelkedésében mutatkozik meg: az érintett vállalatok 65 százaléka az üzemanyagárak emelkedését, 64 százaléka a beépítésre kerülő termékek, illetve alkatrészek, 58 százaléka pedig általában az energiaköltségek emelkedését említette fő teherként.
Isabelle Kirschbaum-Rupf szerint „a hozzánk hasonló gyártók és beszállítók erős ipari hálózata továbbra is Németország, mint autóipari gyártási telephely egyik fő erőssége. Különösen az autóipari kkv-k mélyen gyökereznek az ország különböző régióiban. Helyben teremtik meg a jólétet és az identitást; gyakran egy család több generációja dolgozik egy-egy vállalatnál. Ezért senki sem költözik át könnyen; mi a telephelyeinken akarunk maradni. S emiatt is fontos, hogy politikailag is tegyünk valamit; az autóipari kkv-knak segítségre van szükségük a sikeres jövőhöz.”
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
