A német autógyártók javítottak európai piaci pozíciójukon
A német autógyártók tavaly több mint megvédték európai piaci részesedésüket. Az Európai Autógyártók Szövetsége (Acea) adatai szerint a Volkswagen, a BMW és a Mercedes együttesen 39,9 százalékos piaci részesedést ért el, ami 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Különösen a VW növelte jelentősen piaci részesedését, szerényebb mértékben a BMW is teret nyert, míg a Mercedes pozíciója stabil maradt.
Az Európai Unió tagországaiban 2025-ben 10,8 millió darab személyautót értékesítettek, 1,8 százalékkal, mint egy évvel korábban. Ez kétségkívül a legmagasabb mennyiség ebben az évtizedben, úgy, hogy az EU-ban az autóeladások száma az elmúlt évben 1,8 százalékkal, 10,8 millió járműre emelkedett. Ez kétségkívül a legmagasabb érték ebben az évtizedben, de még mindig jelentősen elmarad a koronavírus-járvány előtti, azaz 2019. évi 13 milliós szinttől. Megjegyezve, hogy akkor a német vállalatok európai piaci részesedése 37,1 százalék volt, 1,8 százalékponttal alacsonyabb, mint 2025-ben.
A német vállalatok versenytársait tekintve vegyes kép rajzolódik ki. A Tesla esetében visszaesés nem csak Németországban megfigyelhető, hanem Európa-szerte jellemző – ott a piaci részesedése 2,3 százalékról 1,4 százalékra esett vissza. A Stellantis-csoport, amelyhez többek között a Peugeot, az Opel és a Fiat tartozik, , 16,4 százalékról 15,3 százalékra szintén vesztett részesedéséből. Ezzel szemben a kínai SAIC és BYD csoportok jelentősen növelték piaci részesedésüket: előbbi egyharmadával, 1,9, míg a BYD több mint háromszorosára – de még mindig csak 1,2 százalékra.
Az elektromos autók márka szerinti értékesítése – darabszám és változás mértéke – Németországban, 2025-ben
Visszafogott várakozások 2026-ra, a múlt évinél alacsonyabb januári termelés és értékesítés
Constantin M. Gall, az EY tanácsadói szolgálat ágazati szakértője szerint „az elmúlt évben ugyan enyhe fellendülést tapasztaltunk az új autók piacán, de összességében csak lassú ütemben haladtunk előre”, ráadásul „a következő évben is csak kis mértékű fellendülés várható a piacon.”
Mivel a keretfeltételek továbbra is kedvezőtlenek, mind a magánügyfelek, mind a vállalatok nagyfokú vásárlási visszafogottságot tanúsítanak. A konjunktúra gyenge, sokan aggódnak jövedelmük alakulása vagy munkahelyük jövője miatt. „Az új autók magas árai, melyek okai nem utolsósorban a szabályozási előírásokban keresendők, szintén visszatartanak az új autó vásárlásától” – mondta az EY szakértője.
2026 januárban 305,9 ezer darab új személyautó hagyta el a németországi autógyárakat, 9 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2025 januárjában kibocsátottak. Tény, hogy az idén egy munkanappal kevesebb volt, mint az előző év januárban, ami nyilván mérséklően hozzájárult a csökkenéshez. A válság előttihez, azaz a 2019 januárihoz képest azonban a visszaesés eléri a 18 százalékot. Az export mennyisége – 225,3 ezer darab - 8 százalékkal szintén elmaradt az előző év első havitól, míg a 2019 januárihoz képest a visszaesés eléri a 22 százalékot.
A beérkező rendelések januári alakulása vegyes képet mutat. Összességében 5 százalékkal kevesebb megrendelés érkezett, mint az előző év azonos hónapjában, ezen belül a belföldi megrendelések 4 százalékkal meghaladták azt. Ezzel szemben a külföldi megrendelések 7 százalékkal elmaradtak a 2025 januáritól.
A Németországban újonnan értékesített autók száma – ugyancsak a 2025 januárihoz képest - 7 százalékkal, mintegy 194 ezerre esett vissza. E tekintetben a visszaesés a 2019 januárihoz képest mind a termelés, mind pedig az export tekintetében egészen drámai méreteket öltött, elérte a 27 százalékot.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet ágazati felmérése szerint januárban kismértékben úgy javult az autóipar üzleti légköre, hogy míg a felmérésben részt vevő vállalatok aktuális üzleti helyzetüket rosszabbnak ítélték meg, mint a korábbi felmérés során, a következő hónapokkal kapcsolatban már kevésbé pesszimisták. „Az euróövezetből érkező kereslet továbbra is támogató erőként szolgál a német autóipar számára” – fogalmazott Anita Wölfl, az intézet iparági szakértője.
A vállalatok - ellentmondva a beérkező rendelések januári alakulása irányának és ütemének - a korábbinál jóval kedvezőbb külföldi üzleti teljesítményre számítanak. „A hivatalos megrendelési adatok alapján az Európán belüli kereskedelem játssza a hajtóerőt” – mondta a szakértő. Aki szerint a német autóipari vállalatok piaci kilátásait az EU-n belül sokkal jobbnak tartják, ezzel szemben az Európán kívüli piacokon jóval kedvezőtlenebb a versenyhelyzetük. „A német autóipar 2024 óta veszített versenyképességéből az EU-n kívüli piacokon, amint azt a hivatalos kereskedelmi adatokon alapuló számítások is mutatják. Ez különösen Kínával kapcsolatban hangsúlyos, de az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokban is egyre nyilvánvalóbb” – mondta Anita Wölfl.
Erőteljesen emelkedik az elektromos autók száma, aránya
Januárban az elektromos meghajtású autók száma – 64,47 ezer darab – az egy évvel korábbihoz képest 23 százalékkal bővült, az összes forgalomba hozott autókon belüli arányuk pedig 33,2 százalékra emelkedett. Ezen belül nagyjából azonos mértékben, 23-24 százalékkal emelkedett a tisztán elektromos meghajtású - 42,68 ezer - és a plug-in-hibridek – 21,79 ezer darab értékesítési darabszáma.
Itt említjük meg, hogy Németországban korábban még sosem gyártottak annyi elektromos autót – 1,67 millió darab, 23 százalékos növekedés -, mint a múlt esztendőben. Ezzel Németország – Kína mögött és az Egyesült Államokat megelőzve – megőrizte második helyezését a világ elektromosautó-gyártási telephelyei sorában.
Az elektromos autóknak a teljes németországi személygépkocsi-gyártásban elért aránya szintén csúcsra jutott, eléri a 40 százalékot. Az erőteljes növekedési dinamika elsősorban a plug-in hibridek (PHEV) gyártásának köszönhető, amely 54 százalékkal, 0,45 millió darabra nőtt; miközben a Németországban gyártott elektromos személyautók többsége tisztán akkumulátoros elektromos meghajtású (BEV), melyek gyártása 2025-ben 15 százalékkal, 1,22 millió járműre bővült. A Német Autóipari Szövetség (VDA) 2026-ra a hazai elektromos személyautó-gyártás további 6 százalékos növekedését, 1,76 millió darab előállítását valószínűsíti.
Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint az a tény, hogy „a hazai elektromos autók gyártása rekordszintet ért el, lenyűgözően és egyértelműen mutatja: a német autóipar határozottan halad előre az e-mobilitás és a klímasemleges mobilitás terén. Most fontos, hogy a politika tovább javítsa a keretfeltételeket, hogy az olyan intézkedések, mint az új elektromosautó- vásárlások állami támogatása, ne csak pillanatnyi fellángolás legyenek. A mostaninál jóval több töltési lehetőségre van szükség az elektromos személygépkocsik és az elektromos haszonjárművek számára, amihez elengedhetetlen a villamosenergia-hálózat következetes bővítése, az olcsóbb töltési áram és a transzformáció szempontjából kritikus nyersanyagokhoz való jobb hozzáférés. Az e-mobilitás fenntartható felfutásához emellett nemzetközi összehasonlításban versenyképes telephelyi feltételekre van szükség a vállalatok számára.”
A VDA felmérése a beruházások és foglalkoztatás külföldi bővítését, illetve hazai mérséklését sejteti
Az autóipari szövetség február 10-i berlini évnyitó sajtótájékoztatóján hozták nyilvánosságra az ágazat 124, jellemzően közép- és kisvállalata megkérdezésén alapuló, január 11. és 25. között az autóipar helyzetéről és fejlődési kilátásairól készített felmérés eredményeit. A Dr. Manuel Kallweit, a szövetség vezető közgazdásza által bemutatott felmérés többek között azt mutatja, hogy az ágazat hazai beruházási szándékai továbbra is gyöngék. A beruházásaik külföldre helyezését, halasztását vagy teljes törlését tervező vállalatok aránya eléri a 72 százalékot, ezen belül a tevékenységük egy részét külföldre helyezését tervező vállalatok aránya 28, a beruházásaikat halasztóké 25, míg a beruházási szándékaikról teljesen lemondó vállalatoké 19 százalék.
A beruházások célrégiói tekintetében figyelemre méltó a földrajzi eltolódás: 18 százalék tervezi az Európai Unióban, 22 százalék Kínában, 28 százalék pedig az Egyesült Államokban tevékenysége kiterjesztését. Mindeközben minden harmadik vállalat (33 százalék) az EU-ba irányuló beruházásai csökkentését tervezi, míg az Egyesült Államokban ez az arány nem több 3, míg Kína esetében 5 százaléknál.
Az ágazat európai, ezen belül németországi helyzete a foglalkoztatás alakulására is számottevő hatást gyakorol. A felmérés során minden második vállalat (49 százalék) létszámcsökkenést jelzett, 46 százaléknál a foglalkoztatás változatlan szinten maradna, míg 5 százalékuk még bővülne is.
A felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy Németország, mint ipari telephely kihívásokkal teli helyzete a munkahelyek külföldre történő áthelyezésében is kifejezésre jut: a Németországban munkahelyeket megszüntető vállalatok közel fele (49 százalék) egyidejűleg külföldön teremt új munkahelyeket, 38 százaléka változatlanul szinten tartja azt, s csak a Németországban munkahelyeket megszüntető vállalatok 13 százaléka teszi ezt külföldön is. Azaz: a felmérésben megkérdezett vállalatok mindössze 6 százaléka szüntet meg munkahelyeket mind Németországban, mind külföldön, míg egynegyedük (24 százalék) miközben Németországban létszámleépítést, külföldön létszámbővítést tervez. Külföldről a szövetségi köztársaságba egyetlen vállalat sem tervezi munkahelyek át-, azaz hazahelyezését.
A VDA felmérése azt mutatja, hogy a beruházások után most már a munkahelyek is elvándorolnak. Ennek megfékezésére, tágabb értelemben a versenyképesség növelését szolgáló radikális reformprogramra, azaz a piaci feltételek erősítésére és kevesebb szabályozásra van szükség úgy, hogy a vitakultúra emelésével tudatos félreértelmezés ne akadályozza a szükséges reformokat.
„Nagyobb az ország potenciálja, mint a kihívások”
A VDA évnyitó sajtótájékoztatóján Hildegard Müller, a szövetség elnöke hangsúlyozta: „Ennek az országnak a potenciálja, az innovációs képessége, a teljesítménye és az itt élő sok ember elkötelezettsége egyedülálló, és abszolút képesek vagyunk világszintű mércét állítani. Döntő fontosságú, hogy megfelelő ösztönzőket teremtsünk, erősítsük és kihasználjuk erősségeinket, valamint megnevezzük és leküzdjük gyengeségeinket. Tény, hogy Német-ország egyedülálló erősségekkel rendelkezik: magasan képzett szakemberek, lenyűgöző innovációs képesség, magas ipari kompetencia, elismert kutatás, erős középvállalkozások és globális hálózatok. Most az a feladat, hogy ezeket az erősségeket újra felszabadítsuk. Ehhez elengedhetetlenül fontos az is, hogy új bizalmat építsünk ki a túlzott és bizalmatlansággal jellemzett szabályozás helyett. Ez különösen igaz az EU-ra nézve.”
Németország telephelyi vonzerejének növelése és a versenyképessége javítását célzó átfogó reformprogram a gazdasági fordulat elengedhetetlen feltétele. S míg Berlinben megtörténtek az első megfelelő lépések, egyre kevésbé érthető az Európai Bizottság megközelítése: a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez és érvényesítéséhez szükséges erő jelentőségét a brüsszeli testület még nem ismerte fel kellő mértékben.
„Németországnak most határozottan ki kell állnia amellett, hogy a Brüsszel által már kilátásba helyezett technológiai nyitás ne csak ígéret maradjon, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon. Az alapelv az kell, hogy legyen, el kell mozdulni a kötelezettségektől és a szankcióktól a piaci alapú ösztönzők felé. A jelenlegi javaslatokkal autóipari nemzetként egyáltalán nem lehetünk elégedettek.” Az ígéretek helyett konkrét tettek kellenek: „A CO₂-csökkentési célok állítólagos 90 százalékos csökkentése … nem jelent megkönnyebbülést, s semmiféle tervezési biztonságot sem nyújt.”
A VDA elnöke szerint „a szociális biztonság csak akkor fenntartható, ha finanszírozható és hatékony marad. Ezért reformokra van szükség, hogy megőrizzük a munkahelyeket és a jólétet, s biztosítsuk az ország jövőjét. A mentalitás megváltozása, egy másfajta vitakultúra és a döntéshozatalhoz szükséges bátorság a szükséges átfogó reformprogram elengedhetetlen feltételei.”
Az írásunkban idézett felmérés eredményeivel kapcsolatban Hildegard Müller hangsúlyozta: „Ezek az adatok szintén megmutatják, hogy … Németország hatalmas telephelyi válsággal küzd. A németországi és európai feltételek egyre romlanak. Ez nyomást gyakorol a vállalatokra, és különösen az autóipari kis- és középvállalkozásokra.
Az egyértelmű, hogy a beruházások és a munkahelyek elvándorlása nem maradhat következmények nélkül országunk jólétére, valamint társadalmi és politikai stabilitására nézve. Ez a felismerés fájdalmas – ezért még fontosabb, hogy a megfelelő következtetéseket vonjunk le. Ez azt jelenti, hogy minden, ami növekedést eredményez, elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen Brüsszelben és Berlinben. Ugyanakkor az is igaz, hogy az elszigetelődés bumerángként hat. Minden, a telephely helyszín elszigetelésére irányuló kísérlet károsítja az exportorientált német autóipar érdekeit és a németországi munkavállalókat.”
Mindent egybe vetve megállapítható, hogy a német autóipar helyzetét ugyanúgy sújtja a múlt év májusában, a CDU/CSU és az SPD alkotta koalíciós kormány megalakulásakor kilátásba helyezett markáns reformintézkedések meg nem valósulása, de legalábbis azok késedelmes elfogadása és hatályba lépése. Már pedig a mennyiségi és minőségi növekedési dinamika gyöngesége – a német gazdaság, s ezen belül a feldolgozóipar egyik volumenhordozó ágazatáról lévén szó – a német gazdaságnak a világ, s ezen belül egyes országok nemzetgazdaságaival szembeni lemaradása tartóssá válásához vezethet. S mindezt tovább súlyosbítja az a Németországban egyébként egyértelműen teret nyert vélemény, hogy az Európai Bizottság mind a mai napig nem ismerte fel a szükséges mértékben az ágazatnak a kontinens gazdaságában játszott kiemelkedő szerepét, nemzetközi versenyképessége jelentőségét.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
