Frankó Gergely, az AUMOVIO ASC gyáregységének minőségbiztosítási mérnöke 22 évesen saját gyártástámogató rendszert épített, amivel elnyerte az Év Gyára Projektverseny 2026 – „Fiatal Ipari Tehetség” kategóriájának fődíját. Frankó Gergely az Internal Quality területen dolgozik, és közvetlenül a Lead QMPP mentorának jelent – de önálló projektfelelősként. Fő területe a gyártási és minőségügyi folyamatok digitalizálása, az adatok strukturált kezelése és skálázható megoldások létrehozása.
Már a munkája első időszakában világos diagnózist állított fel: a kritikus napi folyamatok széttagolt Excel-fájlokban éltek, egységes struktúra, megbízható jogosultságkezelés és visszakövethetőség nélkül. Ez lassú adatáramlást, nehéz visszakereshetőséget és magas adminisztrációs terhet jelentett a quality, a gyártás és a logisztika számára egyaránt.
Frankó Gergely válasza a kihívásra a JASPER volt, amely egy moduláris gyártástámogató és folyamatfigyelő rendszer. A rendszer koncepcióját, architektúráját és kulcsmoduljait Frankó Gergely döntően egyedül dolgozta ki, a társterületek igényeivel szorosan összehangolva. A rendszer React és Angular frontenddel, PHP és C#/.NET backenddel, Oracle adatbázissal és Python-alapú automatizmusokkal épül fel Linux szerveren.

Az eredmények mérhetők, a hatás azonnali. A műszakjelentő elkészítési ideje 30 percről 5 percre, a reggeli minőségügyi riporté 30 percről 15 percre csökkent. Minőségügyi probléma esetén az adatgyűjtés és feldolgozás korábban akár napokat vett igénybe – ma jellemzően 1 órán belül megtörténik. Napi 40 felhasználóval számolva ez összesen napi 1600 perc, azaz mintegy 26,7 munkaóra adminisztratív időmegtakarítást jelent.
A JASPER azonban több hatékonyabb riportálási eszköznél: a strukturált adatkezelés, a verziókövetés és a jogosultságkezelés csökkenti az információvesztés és a hibás adathasználat kockázatát, a minőségügy fókuszát pedig az adatvadászatról az elemzés és a megelőzés felé tolja el. A rendszer skálázható, és alapja lehet a gyár hosszú távú digitális fejlődésének.
Munkájának elismeréseként Frankó Gergely az „Év gyakornokaként” és „Példamutató munkatársként” is kitüntetésben részesült – most pedig az Év Gyára Projektverseny kategóriagyőzteseként mutatkozik be az iparágnak.
Negyven év digitalizálva, három nap nyereség az átfutásban
Kópis Bence 30 éves biomérnök, aki a gyógyszergyártási működés modernizálásán és digitális támogatásán dolgozik a Sanofi idén 40. születésnapját ünneplő hightech, Miskolc mellett működő telephelyén. A szakember a Sanofi miskolc-csanyikvölgyi, közel 400 helyi munkavállalót foglalkoztató gyógyszergyárában olyan integrált működési rendszert épített fel, amelynek hatása az géphatékonysági mutatószámoktól a karbantartói tudásmegosztásig minden szinten mérhető, és ezért Fiatal Tehetség különdíjat kapott az idei Év Gyára Projektversenyen.
Kópis Bence az SMS (Sanofi Manufacturing System) 2.0 működési modell bevezetésének vezetője a csanyikvölgyi telephelyen. Munkájának lényege: a gyártócsapatok naprakész adatok alapján, átlátható módon irányítsák a folyamatokat, és mindenki tisztában legyen a közös célokkal. Ehhez négy egymást kiegészítő digitális rendszert integrált a napi működésbe, támogatva a működési modell gyakorlati megvalósítását.

A FaCT (Factory Control Tower) valós idejű gyártáskövetést biztosít: minden tétel állapota, ciklusideje és a kapcsolódó minőségi adatok egy helyen láthatók. A rendszer köré rendszeres egyeztetések épültek a termelés, a minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés és a logisztika részvételével – közös adatbázison alapuló elemzéssel. Az eredmény 3 napos javulás a telephelyi ciklusidőben (PCT), stabilabb gyártás és folyamatosan biztosított vevőkiszolgálás.

A Power BI-alapú digitális teljesítménykövető rendszer naprakészen mutatja a berendezések hatékonyságát, a kihozatalt és a ciklusidőtrendeket. A láthatóvá vált szűk keresztmetszetek célzott fejlesztési projekteket indítottak el, amelyeket a DEC- (Digital Excellence Cockpit) rendszerben követnek nyomon – vállalati céloktól a gyártóterületi prioritásokig egyetlen felületen. A négy lezárt fejlesztési projekt összesen 2,3 százalékpontos géphatékonysági javulást eredményezett.
A negyedik elem a CSA-TRACE, egy PowerApps-alapú karbantartási tudásbázis, amely a telephely 40 évnyi karbantartási tudását digitálisan elérhetővé tette a gépek mellett dolgozó operátorok és műszerészek számára. A szükséges dokumentumok megkeresésére fordított idő 60 százalékkal csökkent.
Kópis Bence munkájának igazi értéke, hogy nem egymástól független eszközöket vezetett be, hanem egy összefüggő, adatvezérelt működési kultúrát épített fel – amelyben a döntések minden szinten tényeken alapulnak.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin nyári lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
Borítóképünk illusztráció, fotó: Adobe Stock

