hero
Gáspár Gergely
Becsült olvasási idő: 1 perc
Repülés közben újratanítható szonárrendszert tesztelt a Lockheed Martin

Sikeresen tesztelte a SensorMAX nevű, mesterséges intelligenciára épülő szonáradat-feldolgozó rendszert az amerikai haditengerészet és a Lockheed Martin. Az MH-60R Seahawk helikoptereken kipróbált technológia megduplázza a víz alatti bóják adatfeldolgozási kapacitását, miközben a gyűjtött jelek alapján repülés közben, kevesebb mint öt perc alatt képes újratanulni a potenciális fenyegetések hatékonyabb kiszűrésére.

Az amerikai haditengerészet és a Lockheed Martin július végén, a RIMPAC 2026 hadgyakorlaton tesztelte a SensorMAX nevű, mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülő szonáradat-feldolgozó rendszert. A technológiát két átalakított Sikorsky MH-60R Seahawk helikopteren próbálták ki a Hawaii-szigetek térségében, illetve a Csendes-óceánon.

A tengeralattjárók felderítésében a helikopterek általában nagy területen telepített szonárbóják adatait dolgozzák fel, ami jelentős terhet ró a kezelőszemélyzetre. A szonárszakértőknek gyakorlatilag órákon át kell hallgatniuk a hangokat, miközben a helikopterek szonárbójákat (lehajtható érzékelőket) engednek a vízbe a hatalmas óceáni területeken.

A SensorMAX ezt a folyamatot támogatja és gyorsítja: egyszerre akár nyolc víz alatti szonárbójából érkező adatokat és spektrális energia­profilokat képes folyamatosan feldolgozni, így megduplázza a korábbi rendszerek adatfeldolgozási kapacitását.

Az új technológia folyamatosan rögzíti és egyben rendszerezi is a jeleket, majd jelzi a kezelőknek a potenciális fenyegetéseket, például a közelben lévő tengeralattjárót. Az ismeretlen vagy nem osztályozható, nem beazonosítható jeleket a személyzet egy földi állomásra továbbíthatja további elemzésre. A Lockheed Martin tájékoztatása szerint az elemzés alapján a SensorMAX modelljei kevesebb mint öt perc alatt újrataníthatók, az új modellek pedig titkosított adatkapcsolaton keresztül még repülés közben eljuttathatók a helikopterre.
 

A fejlesztés jelenleg elsősorban úgynevezett fedélzeti másodpilótaként támogatja a személyzetet, hosszabb távon azonban az a cél, hogy a technológia az ilyen feladatok egy részét önállóan is elvégezhesse.

A gépi tanulási rendszer ráadásul az új érzékelési adatok felhasználásával folyamatosan fejleszthető. A Lockheed Martin szerint a július végi demonstráció azt mutatta meg, hogyan integrálható a kereskedelmi technológiából származó mesterséges intelligencia a katonai rendszerekbe. Mivel tanuló platformról van szó, minél több adatot gyűjt, annál pontosabbá válhat a jövőben.

Forrás: New Atlas

Borítókép: Lockheed Martin