A konjunktúra alakulására vonatkozó kilátások gyöngültek, megjelent a stagfláció, azaz a növekedés gyöngülése és a magas infláció együttesének veszélye. A kamatemelések ugyan fékezhetik az inflációt, de a növekedést is tovább lassítják. Mindeközben felmerült az árak emelkedéséből eredő terhek eloszlásának dilemmája, azaz kit, mely társadalmi rétegeket és csoportokat milyen mértékben terhelhet és terheljen az infláció tartóssá válása.

Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzet elemzésében külön fejezetet érdemelnek az energiabeszerzés és -ellátás kihívásai. Egy, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által június közepén nyilvánosságra hozott elemzés szerint az energiaintenzív iparágakkal bőven ellátott Németországot különösen érzékenyen érinti a telephelyi adottságok romlása. Tágabb kitekintésben felmerül az európai pozícióvesztés veszélye, miközben az Egyesült Államok és Kína világgazdasági dominanciája erősödésével kell számolni. 

A háború nyomán romlik a társadalom jóléte

A müncheni kutatók megállapítása szerint a háború nyomán kialakult helyzet legfőbb vesztese Oroszország, ámbátor Németországban is visszaesik a jólét. Az ukrajnai háború nyomán kialakult helyzetben az energiaellátás új infrastruktúrájába való nagy beruházások növelése mellett a fegyverkezés és a menekülteknek nyújtott támogatások folytán a korábban feltételezettnél több állami kiadásra, ennek fedezetéül adóemelésekre, s az élet más területein az állami kiadások csökkentésére lesz szükség. 

A gazdasági előrejelzések készítői az Ukrajna elleni orosz invázióig arra számítottak, hogy a nyáron gyorsul a konjunktúra. A valóságban azonban az ukrajnai háború nyomán elhomályosultak a növekedés felgyorsulásával kapcsolatos remények. Az energiaárak gyors ütemben emelkedtek, s ez több szempontból is terhet jelent a gazdaságra. Többe kerül a fűtés és az üzemanyag, mialatt egyes más áruk is egyre ritkábban és drágábban érhetők el. A vállalatok egyre magasabb termelési és szállítási költséggel szembesülnek, melynek következtében kevesebbet termelnek és emelik az áraikat, s egyes termékek esetében hiányhelyzet keletkezett. 

Júniusban romlott az üzleti index

A gazdasági kilátásoknak az orosz-ukrán háború miatt kialakult romlása az Ifo intézet 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló havi felmérésében is kifejezésre jut. A legutóbbi felmérés június utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott eredményei szerint 

• az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám a májusi 93,0-ról 92,3, ezen belül
• az aktuális helyzetre vonatkozó viszonylag kis mértékben, 99,6-ról 99,3, ezzel szemben
• a jövőbeni üzleti várakozásokra vonatkozó figyelemre méltó mértékben, 86,9-ről 85,8 pontra csökkent, azaz romlott.

A felmérés készítői külön felhívják a figyelmet a fenyegető gázhiány miatt a német gazdaságot érintő (vagy inkább sújtó) „nagy gondok” veszélyeire. 

Az egyes gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóipar mutatója az átlagot meghaladó mértékben romlott. Ebben a vállalati/vállalkozói körben az aktuális helyzet megítélése is kedvezőtlen irányban változott, ráadásul a második félévre vonatkozó kilátások is borúlátóbbak. Ezen belül különösen a vegyipari vállalatok körében rendkívül nagy a nyugtalanság.  

A szolgáltatói szektorban az üzleti légkör nem romlott, hanem figyelemre méltó mértékben javult, ami – az aktuális helyzet korábbinál jobb megítélése mellett - az érintett vállalatok körében tapasztalható várakozások „kevéssé szkeptikus” jellegének köszönhető. A turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások – maguk mögött tudva a koronavírus-járvány okozta forgalomkiesést - sikeres nyárra számítanak, ezzel szemben a szállítási és logisztikai vállalatok kimondottan borúlátóan tekintenek a második félévre. 

A kereskedelmi vállalatok üzleti légkörére vonatkozó jelzőszám számottevő mértékben romlott az egy hónappal korábbihoz képest. A kereskedők nem csak az aktuális helyzetük megítélését tekintve váltak jóval elégedetlenebbé, hanem az üzleti várakozásaikra vonatkozó jelzőszám is 2020 áprilisa óta legalacsonyabb szintre süllyedt. „A nagy- és kiskereskedők egyaránt különösen gondterhelten tekintenek a következő hónapokra” – írják elemzésükben az Ifo szakértői. 

Az építőipari vállalatok körében folytatódott az üzleti légkör javulása, ami részint az aktuális helyzet, részint a közeljövőre vonatkozó várakozások viszonylag kedvező megítélésének köszönhető. Ez azonban érdemben nem változtat azon, hogy ez utóbbiak, azaz az ágazat vállalatai körében a közeli hónapokra vonatkozó várakozások összességében még mindig rendkívül borúlátóak.  

Fennáll a recesszió veszélye

A müncheni közgazdászok szerint Ukrajna orosz inváziója a nyersanyagárak emelkedését, az ellátási szűk keresztmetszetek növekedését, valamint a vállalatok és a fogyasztók körében megnövekedett bizonytalanságot okoz. Ezért az Ifo gazdaságkutató intézet 3,1-ről, 2,5 százalékra mérsékelte a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, a jövő évre pedig 3,7 százalékos növekedést valószínűsít. 

A közgazdászok mindemellett súlyos téli recessziótól tartanak, ha nem lesz orosz gázszállítás. „A gázpiac helyzete fenyegető" - mondta Jens Südekum, a kormány tanácsadója, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem nemzetközi gazdaságtudományi professzora. "Ezután a gázellátás racionalizálása fenyeget, s így leállhat a termelés az iparban. Súlyos recesszió lehet az eredmény."

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza számára borzasztóbb a helyzet, mint azt az Ifo index sugall: „Valójában a gazdasági helyzet instabil. Egyrészt az orosz gázszállítás további csökkentése az ipari felhasználás súlyos következményekkel járó racionalizálásához vezethet; másrészt az Egyesült Államok jegybankjának jelentős kamatemelései valószínűleg recessziót váltanak ki az Egyesült Államokban. Mindezekre a megnövekedett kockázatokra tekintettel a 2023. évi németországi növekedési előrejelzésünket 2,5-ről mindössze 1,0 százalékra csökkentettük.”

A berlini DIW gazdaságkutató intézet a hónap utolsó napján nyilvánosságra hozott júniusi gazdasági barométere nem volt több 94 pontnál, azaz jóval a 100 pontos küszöb alatt maradt, amely a német gazdaság átlagos növekedését jelentené. 

A tavaszi félelmekkel ellentétben a német gazdaságban nem következett be összeomlás, de a gazdasági tevékenységet továbbra is érezhetően terheli az ukrajnai háború és a kínai koronavírus-válság. Ezek a fejlemények is hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció továbbra is magas marad. A közelmúltban ismét érezhetően megnőttek a közelgő gázhiánnyal és különösen a még magasabb energiaárakkal kapcsolatos aggodalmak. Az euróövezet többi részén, valamint az Egyesült Államokban és Kínában is egyre több jel utal a visszafogott gazdasági fejlődésre. "Németország, mint exportorientált gazdaság, különösen érzi a világgazdaság gyengülésének hatásait" - fogalmazott Guido Baldi, a DIW gazdasági szakértője.

A német ipar – különösen külföldről - a korábbinál jóval kevesebb új megrendelést kap, de a felgyülemlett rendelésállomány még mindig magas. A feldolgozási folyamat, mert a globális ellátási láncok körében még mindig sok a zavar, ami egyes alapanyagokból és előgyártmányokból számottevő hiányt okoz. Még ha az ellátási láncok fokozatos enyhülésének jelei mutatkoznak is, a problémák vélhetően a belátható jövőben is fennmaradnak.

A gazdasági növekedést - legalábbis egyelőre - a szolgáltatások serkentik, melyek a koronavírus elleni intézkedések enyhítése óta újra fellendülésnek indultak. Ez a fellendülési folyamat, amelyből különösen a gasztronómia és az idegenforgalom profitált, most azonban fokozatosan véget ér. Emellett a háztartások vásárlóerejét érezhetően csökkenti a magas infláció. "A nyár kezdete borúsan alakul a német gazdaság szempontjából. A bruttó hazai termék valószínűleg nem fog érezhetően növekedni a nyár folyamán" – mondta a DIW szakértője.

Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet elnöke egy Bert Rüruppal, a Handelsblatt vezető közgazdászával, a szövetségi kormány melletti független szakértői tanácsadói testület egykori elnökével az Economic Challenges podcastban folytatott vita során – egyetértve Jens Südekum és Jörg Krämer véleményével – szintén a recesszió valószínűségére hívta fel partnere és a hallgatóság figyelmét. „A termelés kínálati szűk keresztmetszete nem igazán oldódott meg. A gázszolgáltatás pedig ingadozik, amire Németországnak nincs valódi válasza. Ha a politikusoknak le kell, hogy kapcsolják az ipar egy részét, akkor Németországnak óriási kihívással szembesül. És akkor nehéz idők elé nézünk", figyelmeztetett az IW elnöke.   

A kormányzat a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel együtt keresi a válságból való kiutat

Olaf Scholz szövetségi kancellár egy, a munkaadók és a szakszervezetek vezető tisztségviselőivel július elején folytatott megbeszélést követően igyekezett az ország polgárait az infláció elhúzódására felkészíteni. „A jelenlegi válság nem múlik el néhány hónap alatt" - mondta a kancellár, hangsúlyozva, hogy Oroszország ukrajnai háborúja és a világjárvány által megszakított ellátási láncok általános bizonytalanságot okoztak. „Fel kell készülnünk arra, hogy ez a helyzet belátható időn belül nem fog változni" - mondta Scholz, hozzátéve, hogy Németország „történelmi kihívás" előtt áll.

A kancellári hivatalban a szociális partnerekkel megkezdett, s konkrét eredményekkel várhatóan csak az ősszel járó tárgyalások célja, hogy közös megoldásokat találjanak az áremelkedések ellensúlyozására. A tervek szerint a folyamat hosszabb lesz, és több találkozót is magában foglal. Az eredmények csak ősszel várhatóak. „Ezt a válságot csak akkor tudjuk országként jól átvészelni, ha összefogunk, s közösen állapodunk meg a megoldásokban" - mondta Scholz. 

Rainer Dulger, a munkaadói szövetség elnöke is sötét felhőket lát a német gazdaság egén. „Az ország újraegyesítése óta a legkeményebb gazdasági és társadalmi-politikai válsággal kell szembe nézni. A válságot csak közösen lehet leküzdeni”, mondta, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése előtti stabil gazdasági növekedés „már nem tekinthető magától értetődőnek". "Nehéz évek állnak előttünk." A politikusok az adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével biztosíthatják, hogy a polgárok „a bruttóból több nettóhoz jussanak" - magyarázta Dulger.

Yasmin Fahimi, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke szerint minden meg kell tenni a „telephely stabilizálása, az értékláncok fenntartása és a foglalkoztatás biztosítása érdekében". A szakszervezetek elsőszámú reprezentánsa elmondta: a kerekasztal-beszélgetésen egyetértés volt abban, hogy eddig nem volt bér-ár-spirál, azaz az inflációt nem a magas bérek hajtották a magasba. A kormány által már elfogadott intézkedések ezer euróval csökkentenék egy átlagos munkavállaló háztartásának terheit, de a magánháztartások terhei „ezt egyértelműen meghaladják”. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock