Számokban kifejezve: a német áruexport értéke az elmúlt évben 1.375,5 milliárd eurót tett ki, ami 14 százalékkal nem csak a 2020. évi 1.205 milliárd hanem – 3,6 százalékkal – a 2019. évi 1.328,2 milliárd eurós forgalmat, az eddigi éves rekordot is meghaladja. 

Az importban – az alapanyag- és előgyártmány-ellátottságban tapasztalható nehézségek ellenére, nem utolsósorban az importált földgáz árának emelkedése hatására - még erőteljesebb volt a növekedés: az 1.202,2 milliárd eurós forgalom 17,1 százalékkal haladja meg a 2020. évi 1.026,5 és 8,9 százalékkal a 2019. évi 1.104,1 milliárd eurót, eddigi rekordot.

A német gazdaság (külföldi partnerek, főként vezető politikusok által gyakran bírált) éves exporttöbblete 173,3 milliárd eurót tett ki – azaz „nem követte“ az export és az import bővülését, hanem az importnak az exportot meghaladó ütemű növekedése hatására elmaradt a 2020. évi 179,5 milliárd eurótól, sőt – tágabb visszatekintésben - a 2016. évi csaknem 250 milliárd eurós rekord óta évről évre folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Egy más megközelítésben a múlt évi 173,3 milliárd eurós aktívum a 2020. évi csupán 96, míg a 2019. évinek mindössze 77 százaléka.       

A válság előtti exportszint elérése, sőt meghaladása különösen figyelemre méltó, mert az alapanyag- és előgyártmány-hiánynak a termelésre és az értékteremtésre gyakorolt fékező hatása ellenére az ipar, továbbá az építőipar és az energiaszolgáltatók a múlt évben együttesen 3,0 százalékkal többet termeltek ugyan, mint 2020-ban, de az 5,5 százalékkal elmaradt a válság előttitől, azaz a 2019. évitől. A kieli IfW gazdaságkutató intézet számítása szerint önmagában az ipari termelés mintegy 12 százalékkal maradt el attól a szinttől, amely a beérkező megrendelések magas szintjét figyelembe véve ténylegesen lehetséges lett volna. „Ez mintegy 70 milliárd euró hozzáadott érték elvesztésének felel meg" - mondta Nils Jannsen, az IfW szakértője

Az EU-tagországaiba irányuló értékesítés átlag feletti ütemben bővült

A főbb partnerországok sorában nem történt érdemi változás: Németország legfontosabb exportpiaca továbbra is az Egyesült Államok (122,1 milliárd euró, 18 százalékos növekedés), megelőzve Kínát (103,6 milliárd euró, + 8,1 százalék) és Franciaországot (102,3 milliárd euró, + 12,6 százalék).

A legfontosabb beszerzési források sorában a tízes évtized közepe óta Kína áll az élen (2021-ben 141,7 milliárd euró, az átlag feletti 20,8 százalékos növekedési dinamika), megelőzve Hollandiát (105,6 milliárd euró, még erőteljesebb, 21,4 százalékos növekedés) és az Egyesült Államokat (72,1 milliárd euró, +6,5 százalék). Ezek szerint az Egyesült Államokkal szembeni exporttöbblet a múlt évben elérte az 50, miközben a Kínával szemben kialakult behozatali többlet – az előző évire csaknem ráduplázva – megközelítette a 40 milliárd eurót.  

2021-ben – miután az uniós partnerországokba irányuló kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 17,8 százalékkal, 747,3 milliárd euróra bővült – az EU-tagországoknak a teljes német kivitelen belüli részaránya 54,3 százalékra emelkedett. Ezen belül az euróövezethez tartozó (519,1 milliárd euró, 37,7 százalékos részarány) és az euróövezethez nem tartozó országokba (228,3 milliárd euró, 16,6 százalékos részesedés) az országcsoportba irányuló átlagával nagyjából azonos ütemben bővült. Az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel (628,1 milliárd euró) az átlagnál 4 százalékponttal szerényebb ütemben, mindössze 10 százalékkal bővült, így ezen országcsoportnak a teljes német kivitelben elért részaránya kis mértékben, 46,7 százalékra mérséklődött.

Az importoldalon az EU-partnerországokból származó behozatal – az exporttal ellentétben – az átlagnál valamivel szerényebb mértékben, 16,5 százalékkal, 638,4 milliárd euróra emelkedett, így az országcsoportnak a teljes német behozatalon belüli részaránya 53,1 százalékra mérséklődött. Ezen belül az euróövezet országaiból származó behozatal az átlagot meghaladó ütemben, (17,6 százalékkal, 438,4 milliárd euróra), az euróövezeten kívüli EU-országokból származó behozatal viszont annál szerényebben, (14,4 százalékkal, 200,1 milliárd euróra) emelkedett, így az előbbieknek a teljes német behozatalban elért részaránya 36,5 százalékra emelkedett, utóbbiaké 16,6 százalékra mérséklődött. Az EU-n kívüli országokból származó behozatalnak (563,7 milliárd euró, 17,9 százalékos emelkedés) a teljes forgalomban elért részaránya kis mértékben, 46,9 százalékra nőtt.

Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyágnak az EU-ból történt távozása után mind az oda irányuló német kivitel (64,4 milliárd euró, -2,6 százalék), mind az onnan származó behozatal (32,1 milliárd euró, -8,5 százalék) az általános tendenciával ellentétes irányba mozogva egyaránt csökkent, így a szigetországnak a német kivitelben elért részesedése 4,8, a behozatalban pedig 2,7 százalékra esett vissza.

„A német vállalatok egyik erőssége, hogy rugalmasan tudnak reagálni a nemzetközi kihívásokra

„A tavalyi pénzügyi és gazdasági válság óta a legnagyobb visszaesés után a külkereskedelem az elmúlt évtizedek legjobb eredményével zárta 2021-et“, mivel „a német cégek egyik erőssége, hogy rugalmasan tudnak reagálni a nemzetközi kihívásokra“, fogalmazott Dirk Jandura, a Nagy- és Külkereskedők, Szolgáltatók Szövetségének (BGA) elnöke.

„A 2021-es év pozitív kezdetét követően a magas energia- és logisztikai árak, az ellátási láncokban uralkodó káosz, valamint a beszállítói termékek és nyersanyagok hiánya súlyosan érintette a vállalatokat. Különösen a geopolitikai helyzet változott az év vége felé, s továbbra is nagy bizonytalanságokat hordoz magában. Ennek fényében a jelenlegi számok remek eredménynek számítanak! A kockázatok azonban továbbra is elkísérnek bennünket”, mondta a nagy- és külkereskedők első számú reprezentánsa.

Jandura üdvözölte az orosz-ukrán viszonylatban felmerült feszültségek feloldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, s jó jelnek ítélte meg az Iránnal szembeni amerikai szankciók csökkentését a nukleáris tárgyalások előrehaladása érdekében. „A mai adatok alátámasztják a külkereskedelmi vállalatok fontosságát Németország jóléte szempontjából. Megnyugtató jelzés lenne tehát a gazdaság számára, ha a szövetségi kormány, de mindenekelőtt a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium ennek megfelelően állítaná fel munkatársait, és végre külkereskedelmi stratégiával állna elő” – tette hozzá a nagy- és külkereskedők szövetségének elnöke.

Idei kilátások

A német export idei kilátásai nem kedvezőtlenek, sőt annak tartós felfutása sem kizárható. Az exportra termelő ipari vállalatok rendelés-állománya rekordmagasságokba emelkedett, ugyanakkor nagy kérdés, az omikron variáns okozta újabb hullám meddig tart és a munkavállalók milyen széles körét érinti, továbbá, hogy mennyiben sikerül kiiktatni az alapanyagokkal és előgyártmányokkal, példának okáért a félvezetővel való ellátottságban még mindig meglévő szűk keresztmetszeteket.

Kérdés továbbá az energiahordozók árának alakulása. „Ha a világpiaci energiaárak hamarosan nem mérséklődnek, akkor az elkövetkező hónapokban további infláció ugrás veszélye áll fenn" – idézi a Handelsblatt Sebastian Dullien, a szakszervezetekhez közel álló IMK gazdaságkutató intézet igazgatójának figyelmeztetését. „Ez – mármint az energiaárak emelkedése – megterhelheti a német háztartásokat és a vállalatokat, és így a fellendülést is visszafoghatja."

Sok függ a geopolitikai konfliktusoktól, elsősorban az Ukrajna keleti határán felmerült feszültségtől. „Oroszország nem top kereskedelmi nemzet Németország számára" – fogalmazott Thomas Gitzel, a vaduzi székhelyű VP Bank vezető közgazdásza, Németország azonban Oroszországból importál kulcsfontosságú nyersanyagokat, mindenekelőtt gázt, olajat és fémeket. „Ezen alapanyagok nélkül a német exportgépezet csak korlátozottan működik” – mondta Gitzel, hozzátéve: „az, hogy 2022 jó exportév lesz-e Németország számára, attól is függ, hogyan haladnak a dolgok Kelet-Ukrajnában."

Németország exportja*

Németország importja*

* kerekítve, 0,1 milliárd €-s eltérések a kerekítésből adódnak

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, saját számítások