A gyakori hiedelmekkel ellentétben a fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot. Sőt, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, és még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik – ez derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből, amelyet az ENSZ hétvégén Glasgow-ban kezdődő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) előtt adtak ki. Az elemzés szerint a régió országai közül Magyarország profitálhat a legtöbbet, ha hamarabb és aktívan kezdi meg a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.

Elindult a kilábalás, de a két évvel ezelőtti teljesítményt még nem sikerült elérni.

2021 tavaszán tovább tart, sőt a gazdasági fejlődés alakulásáról szóló előrejelzésekben meg is erősödött az a kétarcúság, ami jó fél éve jellemzi a német gazdaságot. Ezek szerint az ipari termelés – többek között a külföldi kereslet élénkülésének hatására – emelkedik és ez az érintett vállalatok helyzetmegítélését is pozitívan érinti, miközben a járvány miatti lezárások által különösen érintett tevékenységekben – kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások – egyre több vállalkozás kerül az egzisztenciális ellehetetlenülés állapotába.

Még az is lehetséges, hogy a német gazdaság megerősödve kerül ki a válságból.

A világ autógyárai és beszállítói egyszerre szembesülnek a termékeik iránti nemzetközi kereslet csökkenéséből és a technológiai váltás kényszeréből adódó kihívásokkal, ezen belül a magas exportkvótával rendelkező német autóipart különösen érzékenyen érintik az ágazatot sújtó kihívások.

Rövidített munkaidős foglalkoztatásra kényszerülhet a német feldolgozóipar, amely érzékenyen érintheti a hajóépítő cégeket, a vasúti gépgyártókat, a  repülőgépipari vállalatokat és az autóipart is.