Varga Mihály kiemelte: az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. Rámutatott: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, és ezáltal nő majd a magyar gazdaság válságálló képessége is.

Mint arró korábbi cikkünkben írtunk, a stratégia megalkotásakor hét ágazatot azonosítottak, amelyek a fejlődés motorjai lesznek a következő években.

Az egyik járműgyártás, amely nemcsak termelési növekedéssel járul hozzá az ipari fejlődéshez, hanem azzal is, hogy nagyon sok kutatás-fejlesztési lehetőséget biztosít.

A speciális gépgyártás egy másik kiemelt terület, amely azért fontos, mert a trend a jövőben ezen a területen is a sorozatgyártás lesz.     

Világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egészségipar, ebben Magyarországnak kiemelten nagy lehetőségei vannak. A gyógyszergyártás adja a kutatás-fejlesztési kiadások mintegy felét, egyre korszerűbbek az orvosi berendezések, egyre több szoftverrel rendelkeznek, valamint a gyógynövényipar is további fejlődési lehetőséget biztosít.    

Az élelmiszeriparban fontos, hogy egyre jobb minőségű, egyre magasabban feldolgozott termékeket állítsanak elő.

A zöldgazdaság rendkívül sok tevékenységet foglal magába, ide tartozik a megújuló energia, az elektromobilitás is.     

Az egyik legnagyobb fejlődő szektor az infokommunikáció, amely a hatékony és dinamikus növekedést biztosít.

A védelmi ipar fejlesztésével pedig az importfüggőség számottevő csökkentését szeretnék elérni a következő években, a honvédség és a rendvédelmi szervek ellátásának biztosítására.