A térbeli számítástechnika nem csupán új eszközöket jelent, hanem a generatív mesterséges intelligenciával és a nyelvi modellekkel (LLM) párosulva új interfészt hoz létre az ember és a digitális világ között. Szakértők szerint mindez jelentősen átalakíthatja az ipari tervezést, távoli karbantartást, egészségügyi kutatást és ellátást, hadiipari alkalmazásokat és fogyasztói élményeket egyaránt, hogy csak az ipari vagy ahhoz közeli alkalmazásokat említsük. A globális verseny azonban éles: az Egyesült Államok a platform- és ökoszisztéma-dominanciára épít, Kína államilag koordinált iparfejlesztéssel skáláz, miközben az Európai Unió elsősorban alkalmazásorientált és szabályozási megközelítést követ. A kérdés az: hogyan zárkózhat fel Európa technológiai, befektetési és innovációs szempontból?
A jelenlegi helyzet: erős kutatás, gyenge monetizáció
Az USA előnye részben abból fakad, hogy a legnagyobb globális XR-platformok – Meta, Apple, Microsoft, Google – amerikai kézben vannak. Ezek nem csupán hardvert gyártanak, hanem teljes fejlesztői ökoszisztémát, operációs rendszert, alkalmazásboltot és felhő-infrastruktúrát kínálnak. A kockázati tőke koncentrációja, a gyors piacra lépés és a méretgazdaságosság tovább erősíti ezt az előnyt. A globális XR-piac legnagyobb része is Észak-Amerikában koncentrálódik. A Mordor Intelligence jelentése szerint a régió AR/VR alkalmazások és eszközök bevételei a világpiac 36-41 százalékát teszik ki.
Kína ezzel szemben az állami iparpolitika eszközeivel épít kapacitást. Az AR-szemüvegek és ipari alkalmazások terén a kínai cégek egyre versenyképesebbek, mert az állam stratégiai ágazatként kezeli a térbeli számítástechnikát. Az állami támogatás, az ellátási lánc és a belföldi piac mérete lehetővé teszi az XR-eszközök gyors skálázását. A kínai piac óriási fogyasztói bázissal és növekvő gyártási kapacitással rendelkezik, különösen AR-technológiák, például okosszemüvegek területén. Kínában számos XR-hardver-gyártó és ipari partner működik, amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az ázsiai piacból, így ez a régió fejlődik a leggyorsabban a világon a szektoron belül.
Az Európai Unió erőssége, hogy kiváló egyetemi és kutatóintézeti háttérrel rendelkezik, számos Horizon Europe- és Digital Europe-program támogat XR-fejlesztéseket. Vállalati oldalról viszont hiányoznak a globális, platformszintű szereplői. Az európai piac fragmentált, a tőke volumenében elmarad az amerikai szinttől, és kevés az olyan „scale-up”, amely világszinten is meghatározóvá válna. Az európai XR-fejlesztések gyakran alkalmazásorientáltak (pl. ipari, oktatási, egészségügyi célokra), míg a globális platform- és hardverfejlesztésben nem ez a domináns szerep. Nem tesz jót az európai innovációs kapacitásnak a kockázati tőke hiánya és a szigorúbb szabályozás sem.
Tervek, programok
Az Európai Bizottság néhány éve kezdett fókuszálni az XR-szektorra. Az XR/VR/AR ipari koalíciót először 2020-ban jelentették be, még az Európai média- és audiovizuális cselekvési terv keretében. A bizottság legfrissebb dokumentuma (2023) már stratégiai szinten támogatja az XR-technológiák kutatását és ipari alkalmazását, különösen az interoperabilitást, 5G/6G-t, adatvédelmet. Ennek cselekvési terve három pillérre épül:
- Saját európai XR-platformok fejlesztése – nyílt, interoperábilis rendszerekre építve, amelyek csökkentik a külső platformfüggőséget
- AI- és XR-integráció – a generatív mesterséges intelligencia és a térbeli számítástechnika kombinációja új ipari és oktatási megoldásokat hoz
- Hardverinnováció támogatása – mikroelektronikai és optikai fejlesztések, energiatakarékos chiptechnológia, könnyű AR-szemüvegek
Ide tartoznak az EU félvezetőipari kezdeményezései (pl. Chips Act), amelyek saját kézbe vennék a chipgyártást, ami közvetve az XR-szektor számára is stratégiai jelentőségű, hiszen a hardverfejlesztés alapja a versenyképes chipgyártás.
Hazai szereplők
Az európai nehézségek ellenére néhány hazai társaság is láthatóvá tette magát az európai XR-piacon. A legismertebb, de mindenképpen legrégebben működő specialista az Appentum Kft., amely több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik AR/VR technológiák területén. 2020-óta a SAAB hivatalos hadiipari beszállítója. Feladatcentrikus profilja szerint tanácsadási, prototípus-készítési, fejlesztési és üzemeltetési szolgáltatásai egymásra épülnek, de önállóan is igénybe vehetők. Célja, hogy Magyarország eXtended Reality-tudásbázisát képviselve nemzetközi partnereket kutasson fel és leányvállalatokat építsen.
Az AerinX egy magyar technológiai vállalkozás, amely kevertvalóság- (MR) és kiterjesztettvalóság- (AR) alapú megoldásokat fejleszt, különösen a repülőgép-karbantartás és vizsgálat területére. A cég egyik fő terméke egy olyan MR-alapú rendszer, amely okosszemüvegek és 3D-adatok együttes felhasználásával támogatja a karbantartó mérnökök munkáját: a rendszer valós idejű vizuális információt vetít a repülőgép felületére, segíti a sérülések felismerését, mérését és regisztrációját, így gyorsítva és pontosabbá téve az ellenőrzési folyamatot. A megoldás jelentős ipari potenciállal bír, mivel a hagyományos, manuális ellenőrzési és mérési módszereket akár többszörös hatékonysággal képes helyettesíteni, csökkentve az időigényt és a hibák arányát. A cég piacán elsősorban repülési karbantartó szolgáltatók (MRO-k), légitársaságok és nagy ipari partnerek szerepelnek. Többéves kutatás-fejlesztést követően az AerinX idén kezdte meg a nemzetközi piacra lépést termékével, amelyet mostanra az Európai Unióban és az Arab-öbölben is több vállalat alkalmaz már. A cég már nemzetközi együttműködéseket kötött például a jelentős, észt gyökerű Magnetic MRO európai karbantartó vállalattal, és törekszik arra, hogy megoldását a globális repülőgép-karbantartási piacon is terjessze.
Ipari XR-nagyhatalom?
A tágabb európai piacon az AR/VR piac összesített értéke 2024-ben körülbelül 12 milliárd dollár volt, ami 2035-re 80 milliárd dollárra növekedhet. Európában Németország a domináns, ami erős autóipari és ipari gyártóbázisának tudható be. Őt követi az Egyesült Királyság és Franciaország. Érdekesség, hogy Spanyolország is gyorsan növekvő központtá válik, különösen a turizmusra optimalizált XR területén.
Szakértők szerint az EU számára nem feltétlenül a Meta vagy az Apple közvetlen kihívása a legcélszerűbb stratégia. Sokkal inkább az ipari, egészségügyi és oktatási XR-megoldások globális központjává válás jelentheti az áttörést. A „Made in Europe” ipari XR-platformok – amelyek integrálják a mesterséges intelligenciát, az IoT-t és a digital twin rendszereket – valódi exportképes versenyelőnyt teremthetnek.
Iparági szereplők szerint a következő öt-tíz év döntő lesz. Ha az EU képes összehangolni a technológiai fejlesztést, a finanszírozást és a szabályozást, akkor nem pusztán követő, hanem bizonyos szegmensekben vezető szereplővé válhat a térbeli számítástechnika korszakában. Így a kérdés nem az, hogy Európa képes-e innoválni – hanem az, hogy képes-e elég gyorsan és elég nagy léptékben innoválni.
A borítókép illusztráció, forrás : Adobe Stock
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin márciusi lapszámában jelent meg, amely ezen a cikken keresztül, a lap alján letölthető formában is olvasható.
