A július 19-én nyilvánosságra hozott prognózis szerint – a 2020. évi 6,7 százalékos csökkenést és a múlt évi 4,8 százalékos növekedést követően – az idén a tavalyihoz képest 4,3 százalékkal bővül az alpesi köztársaság gazdasági teljesítménye, s ez a növekedési dinamika jövőre 1,6 százalékra mérséklődik. Ezt követően a következő két évre 1,5, 2026-ra pedig 1,4 százalékos növekedést feltételeznek a bécsi kutatók. 

Ugyanezen számítás szerint 2023-tól kezdődően a foglalkoztatottak száma évi átlagban 0,9 százalékkal emelkedik, miközben a munkanélküliségi ráta a jövő évi 6,3 százalékról 2026-ra alig, azaz 6,1 százalékra mérséklődik. 

Az, hogy az idén még 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatnak a Wifo kutatói, az idei dinamikus évkezdetnek és az ún. bázishatásnak köszönhető. Az orosz-ukrán háború és Covid-19 járvány következtében azonban a kilátások a második félévtől kezdődően markánsan romlanak, s ebből adódik, hogy a jövő évre már csak 1,6 százalékos, a márciusban készült rövidtávra szóló előrejelzéssel szemben 0,4 százalékkal alacsonyabb növekedési dinamikát valószínűsítenek. Ez követi a 2024 és 2026 közötti időszakra jelzett évi 1,5 százalék körüli növekedés. 

A Wifo kutatói emlékeztetnek arra, hogy az orosz-ukrán háború és a Covid-19 járvány megerősítik és meghosszabbítják a múlt év óta folyamatosan megfigyelhető erőteljes áremelési hullámot, ami mindenek előtt az energia-, a nyersanyag- és az előgyártmány-árak erőteljes emelkedéséből, valamint a szállítási költségeknek a kapacitáshiányból és az ebből fakadó szállítási késedelmek hatásából adódik. Ezen túlmenően az ukrajnai háború nyomán a világpiacon kialakult gabonahiány, továbbá az üzemanyagok és a műtrágya hiánya ugyancsak nagyban hozzájárult az élelmiszerek erőteljes áremelkedéséhez. Mindent egybe vetve 2022-re a fogyasztói árak csaknem 8, 2023-ra 5,3, a 2024 és 2026 közötti időszakra pedig évi 2,5 százalékos emelkedését várják a Wifo kutatói, ami meghaladja az Európai Központi Banknak a 2026-ig terjedő időszakra vonatkozó inflációs várakozását. 

A szokatlanul magas infláció hatására az egy főre jutó reálbérek az idén csaknem 4 százalékkal mérséklődnek, melyet a béremelkedések egy évvel elhalasztott növekedése és az infláció mérséklődése nyomán a 2023 és 2026 közötti időszakban előreláthatóan évi 1,3 és – az időszak utolsó évében – 0,5 százalékos növekedésnek kell követnie. Az viszont mindenképpen vigaszt jelenthet a pillanatnyi helyzet miatt kesergőknek, hogy a reálbéreknek a nyári előrejelzésben prognosztizált emelkedése meghaladja a két válság, a 2010 és a 2109 közötti időszak évi átlagban 0,2 százalékos emelkedését. 

A korábban feltételezettnél alacsonyabb bevételek és a magasabb közkiadások együttes hatására az idei költségvetési hiány a márciusban vártnál jó fél százalékponttal magasabb lesz, el fogja érni a GDP 3 százalékát. A deficit mértéke 2023-ban 1,2, majd 2024-ben 0.9 százalékra mérséklődik, majd az előrejelzés által érintett utolsó két évben 1,3-1,4 százalék körül alakul. 

Az államnak a GDP-hez viszonyított eladósodottsága az idén a múlt évi 83,0 százalékról várhatóan 78,2, a jövő évben pedig 71,9 százalékra mérséklődik, 2026-ban pedig már nem fogja elérni a 70 százalékot, az előrejelzés szerint nem lesz több az akkori GDP 6,9,1 százalékánál. 

Az előrejelzés feltételrendszere és kockázatai

A július 19-én nyilvánosságra hozott előrejelzés összeállításánál növekedésserkentő tényezőként vették figyelembe, hogy 2022 második felétől Ausztria és legfontosabb kereskedelmi partnerei (pl. Kína) számára már nem várhatóak számottevő korlátozások a gazdasági tevékenységben a Covid-19 világjárvány miatt; továbbá, hogy az Oroszországból és Kazahsztánból származó földgáz- és kőolajszállítások nem esnek korlátozások alá. 

A Wifo kutatói ugyanakkor felhívják a figyelmet a Covid-19 világjárvány, s különösen az ukrajnai háború elhúzódásában rejlő, az előrejelzés első éveire vonatkozó kockázatokra. A SARS-CoV-2 vírus új, a korábbinál veszélyesebb változatainak megjelenése, különösen azoké, amelyek ellen az eddig beadott vakcinák nem nyújtanak védelmet, 2022 őszén és 2023 elején újabb zárlatokhoz és ellátási szűk keresztmetszetekhez vezethet, ami jelentősen visszafoghatja az osztrák gazdaság fejlődését. 

Az ukrajnai háború további eszkalálódása az orosz energiahordozókra vonatkozó uniós szankciók kiterjesztéséhez vezethet. A földgázszállítások hosszabb időszakra vonatkozó befagyasztása esetén az európai gazdaság recesszióba süllyedne, ha pedig Oroszország tartósan akadályozná vagy teljesen leállítaná a Kazahsztánból Ausztriába irányuló nyersolajszállításokat, az drágítaná a nyersolajellátást, s magasabb szintre röpítené az inflációt az előrejelzésben feltételezettnél.

Oroszországnak a teljes földgázbehozatalban való részesedése Ausztria esetében lényegesen magasabb, (2021-ben 86 százalék volt), mint Németország esetében, (ahol ez alig 40 százalék). Már pedig egy tengerparttal nem rendelkező ország számára, amely jobban függ a csővezetékes szállításoktól, nehezebb az ellátási keresztmetszetekben keletkező szűkösséget más ellátási forrásokkal kompenzálni. Emellett Ausztriában a földgázt más energiaforrásokkal is nehezebb kiváltani, mivel a gázerőművekben termelt villamos energia aligha helyettesíthető az ország saját szénerőműveiben előállított árammal. Így viszont az ellátás leállása esetén az energiaigényes osztrák ipar, valamint a villamosenergia-termelés és a távfűtés arányaiban nagyobb gazdasági visszaesést okozna a németországinál. 

A háború folytatódásával, a pusztítás fokozódásával és a polgári lakosság elleni további atrocitásokkal az Ukrajnából az EU-ban védelmet kereső emberek száma is növekedni fog. Emellett a közel-keleti és/vagy a Törökország és az EU közötti feszültségek kiéleződése szintén erősítheti az Európába irányuló egyéb migrációs áramlásokat. 

Ha a fent említett, a gazdasági fejlődésre negatív hatást gyakorló kockázatok valósulnak meg, az osztrák export gyengébb, az inputköltségek pedig magasabbak lennének a július 19-i előrejelzésben feltételezettnél. A gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a jövedelem alakulása, valamint az adóbevételek Ausztriában nem érnék el, az állami kiadások ezzel szemben meghaladnák a Wifo kutatói által nyáron számított mértéket. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock