Amint az az Advanced Functional Materials nevű folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, egy kutatócsoport nemrég kidolgozott egy módszert, melynek keretében 3D-nyomtatással létrehozott „állványokkal” segítenék az idegek regenerálódását.
Az idegek újjáépülésének huzamos időtartama miatt kezdtek új megoldások után nézni a kutatók.
Mindezidáig az egyik lehetséges eljárás az oltványok alkalmazása volt. Ebben az esetben a test egészséges részeiből vett idegekkel veszik körbe a sérült területet, hogy aztán a károsodás mentén a „jövevények” gyökeret verhessenek, és begyógyítsák a megrongálódott területet. Ez a művelet igazából nem a legjobb megoldás, mert ebben az esetben két műtéti beavatkozásra van szükség, az ép ideg kimetszésének helye érzékeny marad, és a beteg teste akár még el is utasíthatja az oltványokat.
Újabban a kutatók idegvezető csatornákkal kísérleteztek, amelyek tulajdonképpen biokompatibilis anyagokból készült és az idegek növekedését serkentő hengerek. Ezekkel eleinte az volt a gond, hogy csak egyenes vonalban segítették elő az idegek fejlődését, ami a „nagy, geometriailag összetett idegsérülések" esetében már kevésnek bizonyult – írják a tanulmány szerzői.
A kísérletek során a tudósok strukturált fény alapú 3D-szkennerrel leképezték a bemetszés révén feltárt ideget. A megszerzett információk alapján ezután geometriailag összetett idegvezető csatornákat hoztak létre, amelyek hídként összekapcsolták a regenerálódó idegek két végét, majd pedig a létrehozott „állványokat” 3D-printerrel kinyomtatták. A szakemberek a testben elágazódó (a lineáris társaiknál tehát komplexebb) idegekre koncentráltak. Az állványok a fizikai kialakításuk és az egyes ágak kémiai összetételének köszönhetően mozdítják elő az idegek megfelelő növekedését.
A szakemberek tehát leképezték az élő páciensek egyes idegeit, szilikonból és az anyagba vegyített fehérjéből az állványokat kinyomtatták, majd pedig Petri-csészében próbára tették az erősségüket. A csatornák jól tartották magukat (még ha nem is tökéletesen), és az idegnövekedés elősegítéséhez több mint három héten keresztül fokozatosan kibocsátották magukból a fehérjéket.
Az egerekkel folytatott kísérletek folyamán hasonló eredményekkel találkoztak az orvosok.
Amint azt a szerzők megjegyzik, a tanulmányt a koncepció igazolására készítették, a technológia egyelőre még nem áll készen az emberi alkalmazásra. Az elgondolás maga ugyanakkor ígéretes.
