Tavasszal a Nemzeti Reform Programban a kormányzat 2020-ra vállalta az 1.8 százalékos GDP arányos k+f ráfordítás elérését, amely gyakorlatilag – a GDP növekedését feltételezve - a jelenlegi, évek óta 1 százalék körüli szinten mozgó hazai GDP arányos k+f ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul. Ezen terv szerint a GDP arányos K+F ráfordítás növekedésében jelentős szerep jutna a vállalati k+f ráfordítások növelésének is.

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a k+f adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként.

A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló (2004. évi CXXXIV.) törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált k+f szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például k+f-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett k+f-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett k+f tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a k+f tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységnek minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös k+f tevékenység keretében egymás között megosztva végzett k+f tevékenység is.

Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni azt, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak a gyakorlatban mekkora segítséget nyújtanak majd ténylegesen – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője. Pozitív irányba hathat, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek k+f jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek.

A minősítéssel összefüggő eljárás részletszabályai sajnos még nem ismertek, annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a k+f témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott – és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott - Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv k+f tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a k+f tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.