A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni.

Németországban évről évre többet fordít kutatásra, fejlesztésre és innovációra az állam, a felsőoktatási intézmények és persze a gazdaság szereplői is.

Közel 100 magyar fizikus, kutató, mérnök és informatikus dolgozik folyamatosan a CERN-ben, ahol elfogadták az Európai Részecskefizikai Stratégiai Terv megújított változatát.

Testre szabott, mesterséges intelligenciával tanított művégtagot fejlesztettek a PTE-n, amely elsajátítja a viselője mozdulatait és folyamatosan figyeli izomműködését.

Átadták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Z-épülétének 10. emeletén a startup inkubációs központot. Az ilyen egyetemi startupoktól azt várja a kormány, hogy növekedjen az ország innovációs teljesítménye.

„Verejtékezéssel” akadályozza meg saját túlmelegedését a Cornell Egyetem tudósainak puha robotja.

11 milló dolláros befektetést kapott az a magyar cég, amelynél járművek és az azokat körülvevő infrastruktúra közötti kommunikációt lehetővé tevő szoftveres és hardveres megoldások fejlesztésével foglalkoznak.

Várhatóan júliusra elkészül a zalaegerszegi járműipari tesztpálya szomszédságában az a magánberuházásként, 700 millió forintos költséggel épülő kutatóközpont, ahol 135 embernek adnak majd munkát.