A világ országai egyre több pénzt fektetnek a robotikába, hogy támogassák az ipar és a társadalom fejlődését. Egy friss tanulmány szerint azonban a legfejlettebb államok – Kína, Japán, USA, Dél-Korea és Németország, illetve az Európai Unió – egymástól eltérő módon fejlesztik gazdaságukat a robotikával. A Nemzetközi Robotikai Szövetség "World Robotics R&D Programs" című, 2023-as frissített kiadványában tette közzé eredményeit, most ezekből szemezgetünk.
Elöljáróban: az adatokból az derül ki, hogy a robotikát Japánban támogatják a legnagyobb állami pénzmennyiséggel, utána az Európai Unió következik. Az USA kiemelten kezeli az űrtechnikai fejlesztéseket, míg Korea célzott programokat indít a legfejlettebb drónok gyártására.
Kínában a pekingi Ipari és Informatikai Minisztérium által 2021. december 21-én Pekingben közzétett „14. ötéves terv” a robotipar fejlesztésére az innováció előmozdítására összpontosít. Céljuk, hogy Kína globális vezető szerepet töltsön be a robottechnológia és az ipari fejlődés terén. A robotika a következő 5 évre vonatkozó 8 kulcsfontosságú iparág között szerepel. Az új K+F terv keretében 43,5 millió dollár támogatással elindították az "Intelligens robotok" kiemelt speciális programot. A korábbi programok gyümölcseként Kína a feldolgozóiparban elérte a 10 ezer dolgozóra jutó 322 darabos robotsűrűséget. Az ország 2021-ben az 5. helyen áll a világon, szemben a 2018-as 20. hellyel.
Japán célja, hogy az országot a világ első számú robotinnovációs központjává tegye. A japán kormány 2022-ben több mint 930,5 millió dollár támogatást nyújtott robotikára. A kulcsfontosságú ágazatok a gyártás (77,8 millió dollár), az ápolás és az egészségügy (55 millió dollár), az infrastruktúra (643,2 millió dollár) és a mezőgazdaság (66,2 millió dollár). A cselekvési terv olyan projekteket tartalmaz, mint az autonóm vezetés, a fejlett légi mobilitás vagy a következő generációs mesterséges intelligencia és robotok alapját képező integrált technológiák fejlesztése. A "Moonshot kutatási és fejlesztési program" keretében 440 millió dollártkülönítettek el a robotikával kapcsolatos projektekre a 2020 és 2025 közötti 5 éves időszakra. A statisztikák szerint Japán a világ első számú ipari robotgyártója, és 2021-ben a globális kínálat 45 százalékát szállította.
A dél-koreai kormány kiemelt figyelmet fordít a robotikára, mint az ország egyik vezető iparágára. A kormány 172,2 millió dollár támogatást különített el 2022-ben az intelligens robotok fejlesztésére. A 2022 és 2024 közötti időszakra összesen 7,41 millió dollárt tervez elkölteni a „különleges célú, pilóta nélküli légi járművek” fejlesztésére. A „World Robotics” statisztikai évkönyv szerint 2021-ben Korea a világ legnagyobb robotsűrűségű országává vált: 10 ezer alkalmazottra 1000 ipari robot jutott.
A Horizon Europe az Európai Unió legfontosabb kutatási és innovációs keretprogramja, amelynek költségvetése hét évre (2021-2027) 94,30 milliárd dollár. Legfontosabb céljai: az EU tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, Európa innovációs kapacitásának, versenyképességének és munkahelyteremtésének fokozása, valamint a polgárok prioritásainak megvalósítása és a társadalmi-gazdasági modellek és értékek fenntartása. Az Európai Bizottság összesen 198,5 millió dollár támogatást biztosít a robotikával kapcsolatos 2021-2022-es munkaprogramhoz.
Németország 2025-ös csúcstechnológiai stratégiája (HTS) a német K+F és innovációs program negyedik kiadása. A német kormány 2026-ig évente mintegy 69 millió dollárt biztosít, ami öt évre összesen 345 millió dollár támogatást jelent. A HTS 2025 küldetés részeként elindították a "Technológia alakítása az emberekért" programot. A program célja, hogy a technológiai változásokat a társadalom egészében és a munka világában az emberek javára fordítsa. A kutatási témák a következők: digitális asszisztencia rendszerek, például adatszemüvegek, ember-robot együttműködés, exoskeletonok a munkavállalók fizikai munkájának támogatására, illetve a munkafolyamatok rugalmasabb megszervezésére vagy a mobil munkavégzés támogatására szolgáló megoldások. Az IFR "World Robotics" című jelentése szerint Németországé a legnagyobb robotpiac Európában: 10 ezer alkalmazottra 397 robot jut, amivel a világon a 4. helyen áll robotsűrűség tekintetében.
Az Egyesült Államokban a Nemzeti Robotikai Kezdeményezés (National Robotics Initiative, NRI) az USA kormánya által támogatott alapvető robotikai K+F-re indult. A 2021 februárjában bejelentett NRI 3.0 program az integrált robotrendszerek kutatására irányul, és a korábbi NRI-programokra épül. Az NRI 3.0 alapot az amerikai kormány 2021-ben 14 millió dollár összeggel támogatta. A program ösztönzi a tudományos, ipari, kormányzati, nonprofit és egyéb szervezetek közötti együttműködést. A NASA "Holdtól a Marsig" projektje például kiemeli a Hold közelében és a Holdon való hosszú távú jelenlét megteremtésére irányuló célkitűzéseket. A projektek olyan kutatásokat és technológiafejlesztést céloznak meg, amelyek jelentősen növelik a robotok teljesítményét, hogy együttműködve támogassák a mélyűri emberi felfedezéseket és tudományos küldetéseket. Az Artemis holdprogramra az amerikai kormányzat 2020 és 2024 között 35 milliárd dollár költségvetést tervez elkülöníteni. Az IFR "World Robotics" című statisztikai évkönyvéből kiderül, hogy az Egyesült Államokban a 2020-as 255 darabról 2021-re 274 darabra nőtt a robotok sűrűsége. Az ország a 9. helyen áll a világon. Az ipari robotok éves telepítését tekintve az USA a 3. helyen áll.
Forrás: Automation
A borítókép illusztráció, forrás: Automation
