Miután a bruttó hazai termék 2022 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal zsugorodott az előző három havihoz képest, a berlini DIW gazdaságkutató intézet február legvégén nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idei év első három hónapjára Németország gazdasági teljesítménye további enyhe csökkenését valószínűsítette. Ugyanezen előrejelzés szerint fordulatra, lassú, majd egyre erősödő növekedésre a második negyedévtől kezdődően lehet számítani; megjegyezve, hogy a 2022 őszi várakozásokhoz képest a növekedési kilátások egyértelműen javultak. Az enyhe tél és az energiaárak csökkenése gondoskodott arról, hogy a válságjegyek - legalábbis átmenetileg - némileg enyhüljenek.
„A német gazdaság a téli félévben a gazdasági lehűlés fázisán megy keresztül, sőt valószínűleg technikai recesszióba csúszik, azaz két egymást követő negyedévben csökken a gazdasági teljesítmény" - mondta Timm Bönke, a DIW gazdasági kutatási csoportjának társvezetője, az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor, hozzátéve, hogy „a német gazdaság még nem lépte át a mélypontot". Kolléganője, Geraldine Dany-Knedlik pedig úgy fogalmazott: „ha figyelembe vesszük a német gazdaság előtt álló kihívásokat és a tavaly ősszel rajzolt borús gazdasági forgatókönyveket, akkor a tél vége felé a kilátások ismét pozitívabbnak tűnnek."
Mindazonáltal a helyzet egyelőre borús marad. Az ipari termelés például 2022/2023 fordulóján visszaesett. Az energiaválság különösen az energiaigényes ágazatok teljesítményében továbbra is érezhető. A németországi vállalatoknak azonban még mindig rengeteg kielégítetlen megrendelésük van, amelyekből egy ideig még meríthetnek.
A szolgáltatásoktól jelenleg nem várhatóak pozitív impulzusok a gazdasági fejlődésre. A magas infláció miatt sokak reálbére csökken, amely már a karácsonyi szezonban is visszafogta a lakossági fogyasztási kiadásokat.
Kétségtelen, a fogyasztói hangulat az utóbbi időben némileg javult. A még mindig erős munkaerőpiaccal együtt a fogyasztók most már bizakodóbbak a jövőt illetően. „Összességében azonban a kilátások továbbra is visszafogottak" – mondta Guido Baldi, aki szintén a DIW szakértője. „Jelenleg nincs jele az infláció gyors csökkenésének és a világgazdaság érezhető fellendülésének – s mindkettő továbbra is terhet jelent a német gazdaságra.
A düsseldorfi székhelyű Handelsblatt Research Institute (HRI) legutóbbi, mintegy ezer háztartás körében végzett felmérésének március elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint „a növekvő jövedelmek reménye kicsit lazábbá teszi a fogyasztók pénztárcáját, a kemény gazdasági adatok azonban továbbra is a gazdaság visszaesésére utalnak”.
A HRI szakértői emlékeztettek arra, hogy a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak kétszer is lefelé kellett korrigálnia a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó adatait és – mint már utaltunk rá - az előző év harmadik negyedévéhez képest a GDP 0,4 százalékos csökkenésénél álltak meg. A düsseldorfi szakértők egyetértenek berlini kollégáikkal, mely szerint 2023 első negyedévében a gazdasági teljesítmény további csökkenése és a német gazdaság technikai recesszióba kerülése valószínűsíthető.
A legfrissebb adatok szerint az a remény is szertefoszlott, hogy az infláció a tavaly őszi csúcs után érezhetően mérséklődhet. Februárban az áremelkedés mértéke 8,7 százalék volt, ami alig alacsonyabb a 2022 októberi 8,8 százaléknál. A megemelkedett árak csökkentik a fogyasztók reálvásárlóerejét; a reálbérek – a két megelőző év csökkenése után - 2022-ben 3,1 százalékkal tovább csökkentek.
A németországi gazdasági stabilitás legfontosabb garanciája továbbra is a munkaerőpiac. A munkanélküliek száma februárban csak kismértékben nőtt. Ezzel szemben a tb-köteles munkavállalók száma szintén emelkedett, a foglalkoztatottak 45,5 milliós száma januárban új rekordot ért el.
Jobb volt az évkezdet az előzetes várakozásoknál
Az évkezdet termelési eredményei alapján kevésbé valószínű, hogy amitől sokan tartottak, megtörténik. A német gazdaság teljesítménye januárban gyorsabb ütemben bővült, mint két és fél éve bármikor, s ezzel megnőtt az esélye annak, hogy mégis csak sikerül elkerülni a recessziót. Az iparban, az építőiparban és az energiaszolgáltatásban közművek januárban összességében 3,5 százalékkal többet termeltek többet, mint az előző hónapban, s ez 2020 júliusa óta a legerőteljesebb növekedés.
Az ipar 1,9 százalékkal többet termelt januárban, mint az előző hónapban. Ehhez elsősorban az elektronikai berendezések (7,1 százalék) és a vegyipari termékek gyártói (9,8 százalék) járultak hozzá. A német ipar számára fontos autóipar és a gyógyszeripar teljesítménye viszont negatívan alakult, ott 5,2, illetve 12,9 százalékkal csökkent a termelés.
A dinamikus évkezdet „reményt ad arra, hogy a német gazdaság az első negyedévben nem fog tovább zsugorodni" - kommentálta a statisztikai hivatal előzetes adatait Ralph Solveen, a Commerzbank közgazdásza. Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője pedig úgy fogalmazott, hogy „a maihoz hasonló adatok megkérdőjelezhetik az eddig feltételezett téli recessziós forgatókönyvet".
A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) is reméli, hogy a vártnál jobban alakulnak a dolgok. „A legutóbbi felméréseket ismét kedvezőbb üzleti kilátások jellemezték, a szűk keresztmetszetekkel kapcsolatos problémák enyhülnek" - közölte a tárca a német gazdaság javuló üzleti klímájára utalva. „A még mindig jól feltöltött rendelésállományokkal együtt a gazdasági lassulás az év elején várhatóan enyhe lesz."
A kiskereskedelmi szektor adatai azonban azt mutatják, hogy a recesszió veszélye még nem került le a napirendről. Eladásai januárban meglepő módon 0,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, inflációval kiigazítva. Ezzel ellentétes irányban változott, januárban nem csökkent, hanem 3,1 százalékkal emelkedett az élelmiszerek kiskereskedelmének reálforgalma.
A fogyasztók aligha tudnak spórolni az olyan mindennapi cikkeken, mint az élelmiszerek. Más a helyzet a nem élelmiszer jellegű termékek esetében, ahol 0,8 százalékkal csökkent a forgalom. Az internetes és csomagküldő kereskedelemben, amely különösen a koronavírus-járvány idején dübörgött, az eladások 6,5 százalékkal gyöngébben alakultak az előző havinál.
Hosszú távra szóló stratégiára van szükség a versenyképesség megőrzéséhez
„Minden okunk megvan arra, hogy optimistábban tekintsünk a jövőbe, mint egy évvel ezelőtt, ami a saját országunkat illeti", mondta Olaf Scholz(SPD) szövetségi kancellár a március első felében Münchenben megrendezett IHW nemzetközi kézműves vásár hagyományos kísérőrendezvényén, a négy nagy gazdasági szervezet elnökével közösen tartott csúcstalálkozón.
Mint kifejtette: Németországnak sikerült nagyon rövid idő alatt függetlenné válnia az orosz energiaimporttól, és megakadályozni egy energia- és gazdasági válságot. Felkészültünk a következő télre is - hangsúlyozta, köszönetet mondva mindenkinek, aki az elmúlt hetekben, hónapokban energiát takarított meg.
A kancellár optimizmusa ennél is tovább ment: mint fogalmazott, a maga részéről azzal számol, hogy „Németország a nagy növekedés szakaszába lép" úgy, hogy 2045-re sikerül megteremteni az ország klímasemlegessé válását. A klímavédelmi törvény végrehajtása „több százmilliárdos, súlyos magán-beruházásokat" igényel, olyan nagyságrendben, „amihez sok évtizede nem voltunk hozzászokva". Példaként az új termelési eljárásokat, a szigetelést, továbbá az új házak és infrastruktúra építését említette.
A német gazdaság ezzel szemben állandó aggodalomban van: a háborútól, az energiaáraktól és a bürokráciától a szakképzett munkaerőhiányig terjedtek a panaszok a Német Ipari Szövetség (BDI), a munkaadói egyesülés (BDA), az ipari és kereskedelmi kamarák csúcsszerve (DIHK) és a kézműipari szövetség (ZDH) elnökei részvételével megtartott fórumon. S bár a német gazdaság vezető reprezentánsai meglehetősen pozitív bizonyítványt állítottak ki a „jelzőlámpás kormánykoalíció” válságpolitikájáról, a Handelsblatt c. gazdasági-üzleti napilap tudósítása szerint a négy elnök által előadott helyzetleírás sokkal negatívabb hatást gyakorolt.
Siegfried Russwurm, a BDI elnöke szerint a hátrányok egész sorával szembesülő német gazdaságnak „a jelenlegi válságok ellenére hosszú távú stratégiára van szüksége ahhoz, hogy világszerte sikeres maradjon”.
„Az energiaköltségek még mindig magasak. De egy olyan szabályozási őrülettel is meg kell küzdenünk, amely miatt gyakran több papírt kell kitöltenünk, mint amennyit valójában előre lépünk" - hangsúlyozta Russwurm.Németországban a legmagasabbak az adók a világon, ami rendkívül hátrányos az ipar globális versenyképessége szempontjából. „A magas infláció szintén fáj."
Peter Adrian, a kamarai szövetség elnöke kifejtette: „Az, hogy az energiaválságot gázhiány nélkül át tudtuk vészelni, megmentett minket a nagy összeomlástól". Szerinte a szövetségi kormány válságpolitikája bevált, de továbbra is mindent meg kell tenni a német gazdaság nemzetközi verseny-képességének biztosítása érdekében. Emellett meg kell keresni az ahhoz vezető utat, hogyan lehet széndioxid-mentessé tenni a gazdaságot, s megszüntetni a szakemberhiányt.
A csúcstalálkozón az elnökeik által képviselt gazdasági szervezetek a kancellárral való találkozásra készített közös állásfoglalásukban úgy fogalmaztak: „Az ipari értékteremtés elvesztése már nem elméleti veszély. Az már most is zajlik". Követelésük szerint a vállalatok számára 25 százalékos adócsökkentésre, a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására, rugalmasabb munkaidő-modellekre, korszerűbb pihenőidő-szabályozásra és a szakképzett munkaerő bevándorlásának felgyorsítására van szükség.
A gazdasági szervezetek követelései kapcsán Olaf Scholz szövetségi kancellár hangsúlyosan szólt a szakemberhiányról. Mint mondta, a gyermekellátás javításával biztosítani kell a nők foglalkoztatásának növelését, mint ahogy arra is szükség van, hogy a munka világa minél tovább vonzó maradjon. Emellett kétségkívül szükség van szakképzett munkaerő bevándorlására is, amit a kancellár ígérete szerint „az idén jelentősen fel fogunk gyorsítani".
Az évek óta ismétlődő pesszimista megfogalmazások ellenére a német nagyvállalatok némelyike eddig egész jól átvészelte a válságot. Sokan magas nyereségről számoltak be, egyesek rekordszintet értek el. „A szélesebb értelemben vett gazdaságban a fizetésképtelenségi számok némileg emelkedtek az elmúlt év során, de még mindig a hosszú távú szintek alatt maradtak. A szakértők egyelőre nem látták a csődhullám jeleit”, írta a müncheni gazdasági csúcstalálkozó kapcsán a Handelsblatt tudósítója.
Németország veszített vonzerejéből a külföldi szakemberek körében
Egy, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Bertelsmann Alapítvány együttműködésében készült tanulmány március elején nyilvánosságra hozott eredményei szerint Németország nemzetközi összehasonlításban ezzel szemben veszített vonzerejéből a szakképzett munkaerő és a külföldről induló vállalkozások körében. Ennek oka többek között a tétova honosítási gyakorlatban és a digitalizáció lassúságában keresendő.
Az Indicators of Talent Attractiveness című tanulmány új kiadása hét dimenzióban vizsgálta az egyes tagországok által biztosított feltételeket. Ezek: a karrierlehetőségek minősége, jövedelem és adók, jövőbeli kilátások, a családtagok lehetőségei, a képzettségi környezet, valamint a sokszínűség és az életminőség; emellett a vízumszerzés lehetséges akadályait is figyelembe vették.
„Németországnak szüksége van szakképzett munkaerőre, többek között külföldről is, hogy biztosítsa jólétét" – fogalmazott Ralph Heck, a Bertelsmann Alapítvány elnöke. Hozzátéve, hogy „a nemzetközi összehasonlítás világosan megmutatja, mit kell tennie Németországnak annak érdekében, hogy az ország számára oly fontos szakképzett munkaerő beáramlása még jobb legyen."
A tanulmány szerint Németország egy korábbi, 2019-es tanulmányhoz képest három helyet, azaz a 15. helyre esett vissza a külföldről érkező magasan képzett szakemberek tekintetében. Az OECD-országok közül Új-Zéland, Svédország, Svájc, Ausztrália és Norvégia a legvonzóbb. Németországban nem romlottak a feltételek, de közben más országok erősen felzárkóztak.
Németország pozíciója még inkább romlott a külföldről érkező vállalkozók körében: ebben a rangsorban az ország a 6. helyről a 13. helyre esett vissza.
A tanulmány szerzői szerint először vizsgálták az induló vállalkozások általános feltételeit. Ebben a kategóriában Németország a 12. helyen landolt. A legvonzóbb országok Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és Írország.
Európa vezető hatalma csak a nemzetközi hallgatóknak biztosított feltételek tekintetében áll közvetlenül az Egyesült Államok mögött a 2. helyen, megelőzve az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Ausztráliát. A Bertelsmann Alapítvány szerint ennél a pontnál döntő tényezők a kiváló egyetemek, a tanulmányi költségek alacsonyabb volta, valamint a kedvező munka- és tartózkodási feltételek a tanulmányok alatt és után.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
