A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint Németország elmúlt évi kivitele 16,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit, 1.574,5 milliárd euróra, behozatala pedig 24,2 százalékkal, 1.494,8 milliárd euróra emelkedett.
Annak következtében, hogy az import növekedési dinamikája közel 8 százalékponttal meghaladta az exportét, az éves kiviteli többlet a 2021. évi 175,3 milliárd euró kevesebb, mint felére, 79,7 milliárd euróra, a 2000 óta eltelt huszonkét év legalacsonyabb szintjére esett vissza.
A német export árszínvonala az elmúlt évben 14,3, az importé viszont 26,3, (ezen belül az energiahordozók árszínvonala több mint 100, míg az energiahordozókon kívüli más importtermékeké 13,5) százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Azaz Németország exportjának mennyisége 2022-ben alig emelkedett, behozatalának mennyisége pedig nem nőtt, hanem csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az importáraknak az exportét jelentős, csaknem 8 százalékponttal meghaladó mértékű emelkedése azt mutatja, hogy – Európa fejlett ipari nemzeteinek többségéhez hasonlóan – súlyos cserearányromlás keletkezett a német gazdaságban.
A gépjárművek és alkatrészek a legfontosabb export-, az adatfeldolgozó berendezések, elektromos és optikai termékek a legfőbb importáruk
A német autóipar 2022-ben 244,4 milliárd értékben exportált gépjárművet és járműalkatrészt, ami 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az exportban a második és harmadik legfontosabb termékcsoport a korábbi évekhez hasonlóan a gépek, berendezések (208,4 milliárd euró, 6,1 százalékos növekedés) és a vegyipari termékek (162,7 milliárd euró, 17,8 százalékos növekedés) voltak.
Importoldalon tavaly is az adatfeldolgozó berendezések, elektromos és optikai termékek voltak a legfontosabb kereskedelmi áruk Németország számára, (147,8 milliárdos érték, 13,9 százalékkal több az előző évinél). A második legfontosabb import termékcsoport a vegyipari termékek (137,3 milliárd euró, 44,6 százalékos növekedés), míg a harmadik helyre a hatalmas áremelkedés hatására a kőolaj- és földgázbehozatal került (131,1 milliárd euró, 79,1 százalékos növekedés).
Az egyes árucsoportok tekintetében Németország a legnagyobb exporttöbbletet a gépjárművek és járműalkatrészek külkereskedelmében érte el: az exportált áruk értéke 113,5 milliárd euróval haladta meg ezen áruk importértékét. A második helyen a gépek, berendezések kerültek 105,3 milliárd eurós exporttöbblettel, a harmadik helyre pedig a gyógyszeripari termékek, 39,0 milliárd eurós többlettel.
Ahhoz, hogy ugyanannyi árut vásároljon külföldön, Németországnak több árut kellett eladnia, mint egy évvel korábban. „Tehát ugyanez vonatkozik az ország egészére, mint sok háztartásra: Mivel többet kell fizetnünk az energiáért, kevesebb más dolgot engedhetünk meg magunknak”, írta Romanus Otte, a Business Insider Deutschland szakírója.
Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára szerint „az elmúlt évi exportmérleg kevésbé jó annál, mint amilyennek látszik. Tavaly a német export árkiigazítva két százalékponttal gyengébben alakult, mint a világkereskedelem, azaz Németország mint exportnemzet az elmúlt évben veszített világpiaci részesedéséből és a versenyképességéből”.
Az ipari ágazati szervezetek csúcsszerve szerint a szövetségi kormánynak további szabadkereskedelmi megállapodásokat kell szorgalmaznia uniós szinten. Ez olyan fontos partnerekkel kötendő megállapodásokat jelent, mint a latin-amerikai Mercosur-államok, Ausztrália, India vagy Indonézia. Ezek célja a német gazdaság nemzetközivé mozgásterének előmozdítása a globális piacok diverzifikációja által.
Kína továbbra is a legfontosabb kereskedelmi partner, az Egyesült Államok a legfőbb exportpiac
A német export országcsoportok szerinti összetételében 2022-ben nem történt markáns változás: az Európai Unió, s azon belül az euró-övezet országaiba irányuló kivitel az átlagot kis mértékben meghaladó mértékben, 14,5, illetve 15,5 míg az euró-övezeten kívüli uniós tagországokba irányuló szállítások értéke az átlagtól némileg elmaradó mértékben, 13,1 százalékkal bővült.
Az import országcsoportok szerinti szerkezete az energiabehozatal drágulása folytán annál nagyobb változáson ment keresztül. Miközben az Európai Unió tagországaiból származó behozatal csupán 15-16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a harmadik országokból származó import értéke több mint harmadával bővült a 2021. évihez képest, melynek következtében az EU-n kívüli országokból származó behozatal értéke és aránya (50,6 százalék) meghaladta az EU országaiból származó import értékét és arányát (49,4 százalék).
2022-ben Németországnak az elsőszámú exportpiacnak számító Egyesült Államokba irányuló exportja meghaladta a 156, az Egyesült Államokkal szembeni exporttöbblet pedig a 65 milliárd eurót.
A Kínával folytatott áruforgalomban ezzel szemben rekordméretű, 84,3 milliárd eurós kereskedelmi hiány keletkezett. Míg a népköztársaságból származó import 33,6 százalékkal 191,1 milliárd eurós rekordösszegre emelkedett, addig az oda irányuló német export mindössze 3,1 százalékkal 106,8 milliárd euróra nőtt. Ennek ellenére – az export- és az importforgalom összegzése alapján - Kína tavaly már megszakítás nélkül a hetedik éve Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, bár a kölcsönös áruszállítások egyenlege tavaly német szempontból kedvezőtlenül alakult.
Figyelemre méltó az Egyesült Királyság a német külkereskedelemben elfoglalt részarányának újabb csökkenése. A 73,4 milliárd eurós export- és 37,5 milliárd eurós importforgalommal a szigetország a 10. helyről – Csehország által megelőzve - a 11. helyre csúszott vissza a német gazdaság legfőbb partnerországai sorában. Emlékezetes, hogy 2017-ben, az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás utáni évben még az 5. helyet foglalta el.
A visegrádi csoport országai közül Lengyelország 88,9 milliárd eurós forgalommal Németország 5., Csehország pedig 54,4 milliárd eurós forgalommal a 11. legfontosabb exportpiaca. A német gazdaság import beszerzési forrásai sorában Lengyelország – Kína, Hollandia és az Egyesült Államok mögött, Olaszországot, Franciaországot és az onnan származó földgázbehozatal megugrása következtében a 7. helyre előlépett Norvégiát megelőzve – 77,4 milliárd eurós forgalommal a 4., míg Csehország 58,6 milliárd eurós forgalommal a 9. helyet foglalja el.
Magyarország a német kivitelben a 13., a behozatalban a 15. helyen
Hazánk Németországba irányuló kivitele 2022-ben 12,5 százalékkal, 33,3, onnan származó behozatala 11,0 százalékkal 32,2 milliárd euróra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mind az export, mind az import tekintetében sikerült túllépni a 30 milliárd eurós határt; a kölcsönös áruszállítások magyar exporttöbblete pedig a 2021. évi 620 millió euróról kerek félmilliárd euróval, 1,12 milliárd euróra emelkedett, s hogy Hazánk német exportpiacai sorában a 13., az import beszerzési források sorában pedig – az energiahordozó-árak erőteljes emelkedése hatására a 14. helyezett Orosz Föderáció mögött – a 15. helyet foglalja el.
Tekintettel arra, hogy mind a teljes német kivitel, mind a behozatal a magyar viszonylatban lebonyolított forgalmat meghaladó dinamikával emelkedett, hazánknak a teljes német külkereskedelemben elért részaránya az elmúlt évben mind a német exportban, mind a behozatalban kis mértékben mérséklődött.
A német statisztikai hivatal adatai szerint a Németországba irányuló magyar kivitel főbb termékcsoportjai a villamosipari termékek (10,8 milliárd euró), a gépjárművek és alkatrészeik (6,07 milliárd euró), a gépek, berendezések (5,88 milliárd euró) és az optikai és finommechanikai termékek (1,29 milliárd euró);
a behozatal legfőbb termékcsoportjai ugyancsak a villamosipari termékek (7,10 milliárd euró), melyeket a sorrendben a gépek, berendezések (5,39 milliárd euró), a gépjárművek és alkatrészeik (4,27 milliárd euró), a légiközlekedési járművek (1,93 milliárd euró), a műanyagtermékek (1,84 milliárd euró) és a gyógyszeripari termékek (1,08 milliárd euró) követnek.
2023-ban nagy lendülettel indult a német export…
2023 januárban – a naptári és szezonális hatásoktól megtisztítva – a múlt év decemberihez képest 2,1, míg a 2022 januárihoz képest 8,6 százalékkal bővült a német kivitel. „Az export jól indította az évet" - kommentálta a fejleményeket Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külgazdasági kapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. Mint fogalmazott, „mindenekelőtt az Egyesült Államokkal folytatott üzlet érezhetően élénkül, s Németország legfontosabb kereskedelmi partnerországában, Kínában is lassan kezd feloldódni a tavalyi koronavírus-járvány okozta merevség".
A januári exportnövekedés ugyanakkor „nem szabad, hogy elfedje azt a tényt, hogy még mindig sok a homok a német külkereskedelem fogaskerekében" – figyelmeztetett a főtitkár-helyettes. Hozzátéve, hogy „a még mindig lehűlőben lévő világgazdaság mellett a növekvő protekcionizmus is nehezíti a külföldi üzletkötéseket". Mindent egybe vetve a német export év eleji enyhe élénkülése ellenére a kamarai szövetség az idén nem számít a kivitel számottevő fellendülésére. A DIHK által ez évre prognosztizált 2,5 százalékos exportdinamika egy százalékponttal alacsonyabb annál, mint amennyi a 2010-es évtized évi 3,5 százalékos átlaga volt.
…de egyre több a nemzetközi árumozgást korlátozó akadály
Az ipari és kereskedelmi kamarák által az év elején, 2.400 exportőr vállalat megkérdezésével készített felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi térben működő német vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek újabb, tevékenységüket nagyban nehezítő kereskedelmi akadályokkal. A felmérésben részt vevő vállalatok minden korábbit meghaladó aránya, 56 százaléka jelezte azt, hogy az elmúlt tizenkét hónap során (tovább) nehezültek termékeik piacra jutási feltételei, ami 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. „Itt egyértelműen a protekcionizmus fokozódásának szomorú tendenciáját látjuk" - mondta Volker Treier, aki szerint ez a helyzet „különösen keményen sújtja a globálisan aktív német gazdaságot, s akadályozza az export fellendülését az idei évben."
Miután Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként egyre protekcionistább külkereskedelmi politikát indított el, az évente ismétlődő felmérés a nemzetközi üzletkötések előtt álló akadályok folyamatos súlyosbodását mutatja, ami alól az egyetlen kivételt 2021, a koronavírus-járvány éve jelentette. 2017 előtt a német vállalatok átlagosan 35 százaléka jelezte a kereskedelmi akadályok növekedését, azóta ez az arány előbb megközelítette az 50 százalékot, majd még magasabbra emelkedett.
A piacra jutás akadályai meglehetősen sokfélék:
a vállalatok közel fele (47 százalék) nevezi meg a helyi tanúsítási követelményeket a külföldi üzletkötés legfontosabb akadályaként, 42 százalék szerint a megnövekedett biztonsági követelmények nyomán megemelkedtek a nemzetközi üzleti tevékenység pénzügyi és időbeli ráfordításai. 30 százalék azon vállalatok aránya, amelyek a jogszabályok átláthatatlanságára, 22 százalékuk a magas vámokra panaszkodtak, míg a vállalatok közel egyötöde (19 százalék) úgy látja, hogy a helyi tartalomra vonatkozó előírások is diszkriminálják őket. (Ez esetben olyan, a saját országban történő termelés előírásáról van szó, amellyel hátrányos helyzetbe hozzák a külföldi beszállítókat, mint például az Egyesült Államokban 2022-ben elfogadott, a helyi vállalatokat előnyben részesítő ún. inflációcsökkentési törvény, az „Inflation Reduction Act” esetében történik.)
„A német vállalatoknak egyre növekvő protekcionizmussal, új és kemény szankciórendszerekkel, magas megfelelési költségekkel, valamint egy egyre inkább széttöredezett gazdasági világgal kell szembenézniük. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a külföldi piacokhoz való hozzáférés egyre nagyobb kihívást jelent számukra", figyelmeztetett a kamarai szövetség külgazdasági kapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese.
A szankciók és ellenszankciók hatásai
Az Oroszország és Fehéroroszország ellen az Európai Unió és más, az EU-n kívüli államok által bevezetett szankciók, valamint az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatos ellenszankciók különösen nagy kihívást jelentenek az érintett vállalatok számára. Több mint minden második vállalat (57 százalék) állítja azt, hogy az elmúlt évben különösen a szankciók miatt - elsősorban az Oroszországgal fenntartott üzleti kapcsolatokban – újabb akadályokat tapasztaltak a nemzetközi üzletmenetükben.
Az Egyesült Királysággal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatok is mind több kereskedelmi korlátozást jeleznek. Három évvel a brexit, azaz a szigetországnak az Unióból való távozás után egyértelművé váltak az integrált belső piacban rejlő előnyök megszűnésének a kereskedelmi kapcsolatokra nézve negatív következményei.
Mindent egybe vetve az erősödő protekcionizmus, a kereskedelmi korlátozások szélesedése tovább nehezíti a német vállalatok nemzetközi mozgásterét. A felmérésben részt vevő nagyjából minden negyedik vállalat (24 százalék) számít arra, hogy a külföldi üzletmenet az idei évben romlik, ezzel szemben javulásra mindössze 15 százalék számít. Az országokat és régiókat tekintve továbbra is az Egyesült Államok pozíciója a legkedvezőbb, ott a válaszadók 34 százaléka számít a korábbinál jobb üzletmenetre. Ezzel szemben az orosz kapcsolatokban érdekelt vállalatok mindössze 3, az Egyesült Királyságban 8, az ázsiai-csendes-óceáni térségben (Kína nélkül) 17, magában Kínában pedig 21 százalék jelzett optimista üzleti kilátásokat.
A negatív tendencia ellensúlyozása és a megváltozott geopolitikai körülményekhez való alkalmazkodás érdekében minden második vállalat (51 százalék) tervezi új piacok megnyitását úgy, hogy ebben elsősorban az Európai Unió integrált belső piacára összpontosítanak (euró-övezet 74, egyéb EU-országok, Svájccal és Norvégiával együtt 47 százalék). Annak érdekében, hogy csökkentse a Kínától való függőségét vagy diverzifikálja ellátási láncát, minden harmadik vállalat (29 százalék) az ázsiai és csendes-óceáni térségre összpontosít, de Észak-Amerika (43 százalék), s azon belül különösen az Egyesült Államok (35 százalék) piaca is vonzónak számít.
A megváltozott geopolitikai körülmények oda vezettek, hogy a német exportőrök a korábbinál jóval kritikusabban vizsgálják a maguk adott nemzetközi irányultságát. Így minden második vállalat tervezi új exportpiacok feltárását, keres új import beszerzési forrást vagy új külföldi termelési telephelyek létrehozásának lehetőségét. Ötből két vállalat inkább emeli a maga raktárkészletét, keresve a szállítói láncokkal kapcsolatban felmerült anomáliák enyhítésének lehetőségét; továbbá a vállalati tevékenység diverzifikálására irányuló törekvések politikai eszközökkel történő támogatását.
A felmérésben részt vevő vállalatok 70 százaléka követeli a kereskedelmi korlátozások leépítését, s több mint fele számára jelentene segítséget a fontosabb partnerekkel kötendő nemzetközi megállapodásoknak a kereskedelmi láncok szélesítésére gyakorolt pozitív hatása. A multilaterális szabályoknak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében történő megerősítését a német exportőr vállalatok szintén mintegy két ötöde nevezte „központi jelentőségű” célkitűzésnek. A felmérésben a vállalkozások által felvetett kereskedelempolitikai követelésekre hivatkozva Treier úgy fogalmazott: „…itt az ideje, hogy szabadkereskedelmi megállapodásokkal tervezési biztonságot nyújtsunk a vállalkozásoknak. Új menetrendre van szükség, amely a WTO feladatait is újrafogalmazza és megerősíti", mondta a DIHK főtitkárhelyettese.
