A felmérésnek február második hetében nyilvánosságra hozott, a kamarai szövetség www.dihk.de honlapján elérhető eredményei az aktuális üzleti helyzet megítélése tekintetében a stabilizálódás jeleit mutatják. A válság eddigi enyhe lefolyásának és a kormányzat által nyújtott támogatási intézkedéseknek köszönhetően szerencsére nem következett be az, amitől az ősszel még nagy volt a félelem: egy, a válság miatti súlyos visszaesés. 

A felmérés során a válaszadók mintegy harmada, 34 százaléka ítélte meg jónak a maga év eleji üzleti helyzetét, ami 2 százalékponttal magasabb a korábbi, múlt év őszi felmérésnél. Ezzel szemben a rossz üzleti helyzetről számot adó vállalatok aránya a korábbi 19-ről 15 százalékra csökkent, így az üzleti helyzet jó és rossz megítélését jelző vállalatok különbsége az októberi 13-ról 19 pontra javult. 

Az ipari vállalatok különösen sokat profitálhatnak a szállítási láncok körüli problémák enyhüléséből, ami hozzájárul a még mindig magas rendelésállomány ledolgozásához. Ebből adódóan az ipari cégek 36 százaléka nevezte jónak, 15 százaléka pedig rossznak a maga aktuális üzleti helyzetét, szemben az őszi felmérés 33, illetve 19 százalékos eredményével. 

Üzleti kilátások: még mindig a borúlátók vannak többségben 

Martin Wansleben, a kamarai szövetség főtitkára a felmérés eredményeit összegző tanulmány bemutatóján elmondta: míg tavaly ősszel a következő egy év távlatában a válaszadók mindössze 8 százaléka volt optimista, (ami az üzleti várakozások terén valaha mért legalacsonyabb szint), addig az év elején már kétszer annyi vállalat, 16 százalék számított jobb üzletmenetre a következő tizenkét hónapban. Ezzel szemben a pesszimisták aránya, akik a következő tizenkét hónapban romló üzletmenetre számítanak, a bizakodókénál továbbra is jóval magasabb, eléri a 30 százalékot, (bár ez kétségkívül kedvezőbb az ősszel mért 52 százaléknál). Így az üzleti várakozások tekintetében a derűlátók és a borúlátók összehasonlításából adódó mínusz 14 pontos különbség még mindig kedvezőtlen képet mutat, s messze elmarad a plusz 5 pontos sokéves átlagtól. 

Kiegyenlítődött a beruházásaikat növelő és csökkenő vállalatok aránya

Az őszi felméréshez képest a beruházási szándékok vonatkozásában is van némi javulás: a következő tizenkét hónapban beruházásai növelését a vállalatok mindössze 27 százaléka tervezi, de ez kedvezőbb az őszi 24 százaléknál. Beruházásai csökkentését a korábbi 34 százalék helyett a vállalatok már csak 26 százaléka tervezi, ami továbbra is azt látszik igazolni, hogy az üzleti kilátásoknál tapasztalható gyöngeségek és bizonytalanságok a beruházási terveket is nagyban befolyásolják. A beruházási terveiket növelő és visszaesésre számító vállalatok aránya így nagyjából kiegyenlítődött, szemben a múlt év őszi felméréssel, amikor a beruházásaik csökkentésével számolók aránya 10 százalékponttal még meghaladta a beruházásaik bővítését tervezőkét. 

Az érintett vállalatok túlnyomó többsége, csaknem kétharmada (65 százalék) tervez pótló jellegű, csaknem egy harmada (31 százalék) a tevékenység ésszerűsítését szolgáló beruházást. Ennél szerényebb (28 százalék) az innovációs céllal, továbbá (23 százalék) a kapacitásbővítést szolgáló beruházást tervező vállalatok aránya. 

2023 (is) nehéz évnek ígérkezik az exportőrök számára

A Szövetségi Statisztikai Hivatal február elején nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint 2022-ben Németország 1.564 milliárd eurós áruexport 14,3, míg az 1.488 milliárd eurós behozatal 24,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel azonban – ugyancsak a wiesbadeni székhelyű statisztikai hivatal számítása szerint - az exportárak 14,6, ezzel szemben az importárak – elsődlegesen az energiaárak rendkívüli emelkedésének hatására - átlagosan 26 százalékkal drágultak, 2022-ben sem a német kivitel, sem pedig a behozatal volumene sem emelkedett, hanem éppenséggel csökkent, ráadásul hatalmas cserearányromlás sújtotta a német gazdaságot. A német exporttöbblet a 2021. évi 175,3 milliárd eurós aktívum kevesebb, mint a felére, 79,7 milliárd euróra, a 2000 óta eltelt 22 év legalacsonyabb értékére esett vissza. 

„A kivitel masszív visszaesése a német külkereskedelem számára összességében kihívásokkal teli év tünete" – mondta Melanie Vogelbach, a kamarai szövetség szakértője, aki szerint „az ellátási lánc problémái, a hatalmas áremelkedések és a geopolitikai kockázatok jelentős terhet jelentenek az exportáló vállalatok számára”.

A DIHK szakértője arra figyelmeztetett, hogy a globális bizonytalanságok 2023-ban is számottevők maradnak: „A továbbra is magas inflációs ráták, az Egyesült Államok és az euróövezet restriktív monetáris politikája, valamint a koronavírus-járvány okozta esetleges kínai termeléskiesés visszafogja a vállalatok világgazdasággal kapcsolatos várakozásait. Emellett a világviszonylatban magas energiaárak is megterhelik a német vállalatok nemzetközi versenyképességét."

A kamarai felmérés eredményei szerint a felmérésben részt vevő vállalatok körében az exportjuk bővítését váró vállalatok aránya az őszi 16-ról 23 százalékra emelkedett, a csökkenést váróké 40-ről 24-re csökkent, így az utóbbiaknak az őszi felmérésnél mért 24 pontos többsége szinte teljesen eltűnt.

Foglalkoztatás: emelkedett a létszámbővítést vállalatok aránya

Az őszi felmérésnél a létszámbővítést tervező vállalatok 13 százalékos aránya 2023 elejére 17 százalékra emelkedett, míg a létszámcsökkenést tervezőké 20-ról 15 százalékra csökkent. Így a két csoport összehasonlításából adódó különbség -7-ről a pozitív tartományba került, s eléri 2 pontot.  

Regionális összehasonlítás: a legkedvezőbb helyzetben a délnémet térségben tapasztalható

Németországot négy földrajzi térségre osztva a felmérés szerkesztői által meghatározott feltételek szerint, a pozitív és negatív válaszok arányából adódó különbségek alapján 

• mind az aktuális üzleti helyzetet, mind a közeljövőre vonatkozó várakozások tekintetében a két délnémet tartomány, azaz Bajorország és Baden-Württemberg van a legkedvezőbb helyzetben. 
• Az egykori NDK helyén létrejött tartományokban az aktuális üzleti helyzet megítélése kedvezőbb, mint az Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Rajna-Pfalz és Saar-vidék alkotta nyugati térségben, az üzleti várakozások tekintetében azonban a négy nyugati tartomány összességében kevésbé borúlátó, mint a keletiek. 
• A legrosszabb helyzetben mind az aktuális helyzet megítélése, mind az üzleti várakozások tekintetében az Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, továbbá Hamburg és Bréma által alkotott északi térség van.   

A nagyvállalatok jóval kedvezőbben látják a jelent és a közeljövőt, mint a közép- és kisvállalatok 

A kamarai felmérés hagyományosan öt elemből álló szempontrendszere szerint kimutatott eredmények egyöntetűen azt mutatják, hogy az ezer főnél magasabb létszámot foglalkoztató vállalatok helyzete minden tekintetben stabilabb és bizakodóbb, mint a 200 és 1000 főt foglalkoztatóké, a 20 és 200, illetve a maximum 20 főt foglalkoztatók kisvállalatokról nem is beszélve. 

Ezen írás keretei meghaladják az adott vállalatnagyságok közti különbségek részletes bemutatását, ezért csak példaszerűen teszünk néhány kiemelést:

• az üzleti helyzet megítélésében a nagyvállalatok körében az elégedett és elégedetlen vállalatok arányának különbsége 30, a 200 és 1000, illetve a 20 és 200 főt foglalkoztatók körében egyaránt 25, ezzel szemben a kisvállalatok körében csupán 12 pont;
• az üzleti kilátások tekintetében a derűlátók és a borúlátók arányának különbsége csak a nagyvállalatok körében van a pozitív tartományban (2 pont), a további három vállalati csoportban még mindig a borúlátók vannak többségében, (a kisvállalatok körében ez a különbség 18 százalék a borúlátók „javára”), 
• míg az exportkilátások tekintetében a nagyvállalatok körében a forgalom bővülését váró vállalatok aránya 30 ponttal meghaladja a forgalom csökkenését várókét, miközben a kisvállalatok között a forgalom csökkenését várók arányának különbsége 15 ponttal meghaladja a forgalom növekedését várókét.   

Az energia- és nyersanyagárak továbbra is a fő kockázatot jelentik

„Jó hír, hogy a német gazdaság el tudta kerülni a fenyegető összeomlást”, mondta a kamarai felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor a DIHK főtitkára. „Ami minden bizonnyal az őszi felmérés után bejelentett és 2022/2023 fordulóján életbe léptetett energiaár-féknek is köszönhető. Ez néhány dologban megnyugtatott, de fel még semmit sem élesztett. Mély recesszió helyett az idén inkább oldalazó mozgásra számítunk” úgy, hogy a német gazdaság teljesítménye az ősszel jelzett drámai léptékű, 3,5 százalékos visszaeséssel szemben stagnálás körül fog alakulni. Ami jóval kedvezőbb az őszi felmérés alapján kimutatott nagyfokú visszaesésnél, de még mindig alacsonyabb – példának okáért – a szövetségi kormány éves gazdasági jelentésében megfogalmazott 0,2 százalékos növekedési várakozásnál.  

A felmérésben részt vevő minden négy vállalatból három továbbra is üzleti kockázatként értékeli az energia- és nyersanyagárak magas szintjét. Ez különösen magas az iparban, ahol ez az arány eléri a 85 százalékot. „Az árak múlt évben végbement ugrásszerű emelkedése sok vállalat számára a túlélésért vívott harchoz vezetett”, mondta a főtitkár, „akik most ismét jobban tudnak tervezni, még ha ez jóval magasabb költségszinten is történik, nyomás alá helyezve az árrések és beruházási lehetőségek alakulását”. 

Már pedig – mint Wansleben fogalmazott – „önfenntartó fellendülést csak akkor lehet elérni, ha a beruházások erőteljesebben élénkülnek. Ehhez pedig megfelelő keretfeltételekre van szükség, különösen Németországban és egész Európában. Jelenleg a gépekbe és berendezésekbe történő beruházások még a válság előtti szintet sem érik el, már pedig a beruházások hiánya nagy aggodalomra ad okot.” A vállalatok nagy része a status quo fenntartására törekszenek, „sajnos, fékezniük kell a bővítő jellegű beruházásokat”. 

Az energiapiaci árak megnyugvása, a gáztárolók kihasználásának magas szintje és a gázhiány veszélyének csökkenése nyomán a vállalatok az őszi 82 százaléknál 10 ponttal alacsonyabb, 72 százaléka nevezte fontosnak az energia- és nyersanyagköltségek szintjéből adódó kockázatot, ami azonban továbbra is minden egyéb kockázati tényezőt megelőz. 

A munkaerőhiány mellett a bürokrácia is nagyban fékezi a fejlődést 

A szakképzett munkaerőhiánya még a jelenlegi válságban is a második legnagyobb üzleti kockázat. Ötből három vállalat munkaerőhiánytól tart, míg az iparban a szakképzett munkaerő hiánya, illetve az attól tartó vállalatok 61 százalékos aránya új csúcsot jelent. Ezek mellett más kockázatokat – munkaerőköltségek (49 százalék), belföldi kereslet (48 százalék), gazdaságpolitikai keretfeltételek (41 százalék) – szintén sokkal gyakrabban neveztek meg a vállalatok tevékenységük kockázataként, mint a koronavírus-járvány előtt. „A foglalkoztatási szándékok az általános helyzethez képest is meglehetősen expanzívak, ugyanakkor a vállalatok nem tudják kiiktatni a demográfiai fejlődés hatását. Ezért nagyobb politikai hátszélre van szükség a szakképzett munkaerő toborzásában”, figyelmeztetett a kamarai szövetség főtitkára.

A felmérés során a kamarák által összeállított kérdőív kitöltésén túlmenően feltűnően sok, több ezer vállalat tett szöveges kiegészítést. Ezekben az energia, az infláció, a háború, a szakmunkáshiány vagy az ellátási lánc kifejezéseknél is gyakrabban szerepelt a „bürokrácia” szó. „Az üzenet világos: Németországnak és Európának végre gyorsabbá kell válnia. Ezért is jó, hogy az LNG-terminálokkal kapcsolatban ilyen gyorsan haladnak a dolgok. Ennek mostantól <német normává> kell válnia, akár az infrastruktúra, akár a közigazgatás, akár a megújuló energiák bővítése terén - és ha a vállalatok beruházni akarnak."

Csökkent a létezésükben fenyegetett vállalkozások aránya

A témához tartozik a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése, mely szerint ez év januárban a németországi vállalatok 4,8 százaléka érezte a maga létét veszélyeztetve, ami másfél százalékponttal alacsonyabb a decemberi 6,3 százaléknál és töredéke a 2020 júniusában, a koronavírus-járvány kitörése után számított 21,8 százaléknak. „A gazdaság lassulása így valószínűleg nem hagy jelentős nyomokat a vállalati csődök formájában" - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo felméréseinek vezetője.

A helyzet enyhülése minden ágazaton végigvonul, bár az egyes ágazatok figyelemre méltó mértékben eltér egymástól:

• A kiskereskedelmi ágazat továbbra is a leginkább érintett - ott a vállalkozások 8,3 százaléka számolt be létét fenyegető helyzetről (a decemberi 9,7 százalék után). „Sok kiskereskedő küzd a magas inflációs rátákkal és a fogyasztói visszafogottsággal" - mondta a kutatásvezető. 
• A szolgáltatók körében ez az arány 6,4 százalékról 5,2 százalékra csökkent, úgy, hogy főleg a vendéglátás és az utazási ágazat érintett.
• A feldolgozóiparban a vállalatok 4,0 százalék látja veszélyeztetve a létét (ez december: 6,5 százalék volt); ugyanakkor számos energiaigényes ágazat, mint például a vegyipar helyzete jóval bizonytalanabb, ott ez az arány még mindig meghaladja a 10 százalékot.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock