Lars Feld közgazdász professzor, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács (SVR) korábbi elnöke, Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter tanácsadója szerint a német gazdaság jobban megbirkózik az ukrajnai háború következményeivel, mint azt korábban feltételezték. „Nem olyan rossz a helyzet, mint amitől tavaly nyáron féltünk. A gazdaság nem látszik összeomlani" - mondta a neves szakértő a CSU-s képviselők a felső-bajorországi Seeon kolostorában tartott évnyitó ülésén. Igaz, az infláció azonban továbbra is szorongatni fogja a német polgárokat, „akik számára elkerülhetetlen lesz az inflációval járó jóléti veszteség”.

Ebben a helyzetben a monetáris politika szempontjából további kamatemelésre és a restriktív kurzus fenntartására van szükség - mondta Feld. Emellett nagyon fontosak az adóterhek csökkentésére irányuló intézkedések. 

Ulrike Malmendier, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács a testületnek a múlt év nyarán megválasztott tagja két egymást követő negyedévben csökkenő gazdasági teljesítményre számít; de – mint egy, a Handelsblattnak adott hosszabb interjúban fogalmazott – „elég optimista vagyok ahhoz, hogy kimondjam: nem tapasztalunk megarecessziót, és semmiképpen sem látjuk Németország de-indusztralizációját”. Joachim Nagel, a Német Szövetségi Bank elnöke egy, a „Zeitschrift das gesamte Kreditwesen” című szakmai folyóiratnak adott interjúban is azon reményének adott hangot, hogy Németország a legnehezebb időszakot is megússza egy enyhe visszaeséssel. 

Azaz: az ukrajnai háború elhúzódása, a továbbra is fenyegető infláció és a kínai koronavírus-hullám újbóli támadása ellenére sem a szövetségi pénzügyminiszter tanácsadója, sem a jegybank elnöke, sem pedig a független szakértői tanács tagja nem számít 2023-ban olyan mély gazdasági visszaesésre, mint amilyent néhány héttel korábban néhány kutatói műhely, de leginkább a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) feltételezett.  

Az októberi csúcsról indulva fokozatosan mérséklődik az infláció 

Az inflációs ráta 2023-ban várhatóan csökken, bár a csökkenés mértéke nem lesz elegendő ahhoz, hogy elérje az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos referenciaértéket. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (destatis) által nyilvánosságra hozott első, véglegesnek még nem tekinthető számítás szerint 2022 végére az inflációs ráta figyelemre méltóan mérséklődött az energiaárak csökkenése miatt. Ezek szerint az októberi 10,4 százalék (az elmúlt hét évtized legmagasabb értéke) után novemberben 10,0, decemberben pedig már csak 8,6 százalék; míg éves átlagban az infláció mértéke 7,9 százalékban valószínűsíthető. (A Szövetségi Statisztikai Hivatal az inflációra vonatkozó, a korábbi előrejelzésnél megbízhatóbb számítását, a német gazdaság elmúlt évi fejlődésére jellemző számos más adathoz hasonlóan január közepén hozza nyilvánosságra.)  

„Ha az infláció valóban ilyen meredeken csökkent, annak kevésbé az energiaár-fékhez, sokkal inkább az olaj- és így a benzinárak jelentős csökkenéséhez van köze" - mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. „Az infláció ugyanakkor az elkövetkező hónapokban ismét emelkedhet" – tette hozzá. Sok fogyasztó például csak januárban kapja meg a megemelt árakat tartalmazó gáz- és áramszámlákat. Az élelmiszerek is drágulhatnak, mivel a mezőgazdasági árakat gyakran januárban tárgyalják újra. "Másfelől a gyengülő kereslet miatt a kereskedők alacsony áron akarnak megszabadulni árujuktól" - mondta az ING szakértője, aki 2023 első negyedévére év/év összevetésben 8,5 százalékos inflációt vár.

Lejtmenetben az exportőrök

A Szövetségi Statisztikai Hivatal által január első hetében nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint a német export novemberben 0,3 százalékkal 135,1 milliárd euróra zsugorodott az előző hónaphoz képest, az import pedig már a harmadik egymást követő hónapban csökkent; ennek mértéke elérte a 3,3 százalékot, ami a legnagyobb visszaesés 2022 eleje óta.

Január és november között Németország áruexportja – 1.435,3 milliárd euró - a 2021 első tizenegy havihoz képest 15,0, míg a behozatal – 1.369,5 milliárd euró – 26,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első tizenegy havi 65,8 milliárd eurós exporttöbblet alapján nyilvánvaló, hogy az egész éves kiviteli többlet mintegy 100 milliárd euróval el fog maradni a 2021. évi 175,3 milliárdtól, a minden idők 2018-ban elért 228,7 milliárd eurós rekordjától pedig az elmaradás el fogja érni a 150 milliárd eurót.   

„A kereskedelem már nem a növekedés motorja" – fogalmazott Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza. A külföldi megrendelések jelentősen gyengültek az utóbbi időben, mivel a világgazdaság lassulása, a magas infláció és a globális válságok, például az Ukrajna elleni orosz háború miatt kialakult nagyfokú bizonytalanság nyomot hagyott rajtuk - mondta. Dirk Jandura, a Nagy- és Külkereskedők, Szolgáltatók Szövetségének (BGA) elnöke a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint „nem lesz visszaesés az exportban 2023-ban, de nem is számíthatunk szárnyalásra. Már az is siker lenne, ha reálértéken sikerülne egy fekete nullát elérnünk."

„A német export lejtmenete folytatódik" - kommentálta a fejleményeket Volker Treier, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese. „A gazdaság erős lehűlése - különösen … az EU-ban és Kínában, ahová együttesen a német exportáruk mintegy 60 százaléka megy - az enyhe téllel párhuzamosan az exportértékesítések olvadását okozza."

Treier szerint bizakodásra leginkább az Egyesült Államokban, Németország elsőszámú exportpiacán végbemenő változások kínálnak alkalmat. Ugyanakkor „fennáll annak veszélye, hogy a magas fertőzési számok és a kapcsolódó termelési veszteségek Kínában ismét felborítják a globális ellátási láncok alakulását”, figyelmeztetett a kamarai szövetség vezető tisztségviselője.

Aggasztó a kínai helyzet

Ulrike Malmendier szerint a magas energiaárak hatalmas terhet jelentenek a gazdaság számára, „a vállalatok azonban rendkívül alkalmazkodóképesek, közben az árak máris újra csökkennek." 

Az amerikai Berkeley Egyetem közgazdász professzorának, (aki – mint említettük - szeptember óta a kormányzat mellett működő független szakértői tanács tagja), másik nagy aggodalma a kínai helyzet. Tekintettel a népköztársaságban a szigorú nulla Covid-iránytól való hirtelen eltérést követő újabb koronavírus-hullámra és az ebből fakadó gazdasági következményekre, Németország számára fontos, hogy vészhelyzeti tervet dolgozzon ki: „Ha a kínai kikötők és gyárak bezárnak, mert szinte minden alkalmazott megbetegszik, annak drámai gazdasági következményei lesznek" - figyelmeztetett a közgazdász. Véleménye szerint az ellátási láncok ezután ismét összeomlanának, ami a nyersanyagok és a köztes termékek árát óriási mértékben felhajtaná. "Nagyon remélem, hogy a német kormány már kidolgozta a készenléti terveket erre az esetre." 

„Hszi Csin-pingnek rá kellett döbbennie arra, hogy a nulla covid-politikája kudarcot vallott” – mondta Ulrike Maldendier. "De ha Kína túl messzire megy a lazításokkal, a fertőzések száma robbanásszerűen megemelkedik" és a halálesetek száma akár a több milliót is elérheti, mert a népköztársaságnak nincs hatásos vakcinája.

Néhány nappal a Maldendier-interjú megjelenése után – követve más uniós országok példáját – Karl Lauterbach (SPD) szövetségi egészségügyi miniszter bejelentette: Németország is bevezeti a Kínából érkező utasok számára a koronatesztet. Korábban több más uniós ország is bevezette ezt a kötelező vizsgálatot - miután az egész EU-ban való kötelezővé tételére tett kísérlet kudarcot vallott. Más országokban, például Olaszországban vagy Franciaországban már korábban meghozták ezt a döntést. Németország után Ausztria, Svédország és Belgium is követi a kötelező koronavizsgálatra vonatkozó uniós ajánlást.

Novemberben csökkent az ipar rendelésállománya

A Szövetségi Statisztikai Hivatal január első hetében nyilvánosságra hozott adatai szerint novemberben a német feldolgozóipar több mint egy év a legjelentősebb megrendeléscsökkenést szenvedte el. A beérkező rendelések 5,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző hónapban, ami jóval meghaladja a közgazdászok mínusz fél százalékos várakozását. A visszaesés még szembe tűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy az októberben beérkező rendelések 0,6 százalékkal még meghaladták az egy hónappal korábbit. 

Éves összehasonlításban az új megrendelések novemberben 11,0 százalékkal csökkentek, s ezzel 2020 júliusa óta a legalacsonyabb szintet érték el. A belföldi megrendelések novemberben viszonylag kis mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, a külföldről érkező megrendelések viszont 8,1 százalékkal zuhantak; ezen belül az euróövezetből 10,3, míg a világ euró-övezeten kívüli térségeiből csupán 6,8 százalékkal csökkent a kereslet.  

A beruházási javakra, például gépekre, járművekre és berendezésekre vonatkozó megrendelések 8,5 százalékkal csökkentek, a félkész termékek gyártói 0,9 százalékos csökkenést tapasztaltak, míg a fogyasztási cikkek iránti kereslet 0,7 százalékkal mérséklődött. 

Az előzetes adatok szerint a feldolgozóipar forgalma a szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva 2022 novemberében 2,1  százalékkal volt magasabb, mint az előző hónapban, míg 2022 októberére vonatkozóan az előzetes eredmények felülvizsgálata 0,4 százalékos csökkenést mutatott 2022 szeptemberéhez képest. 2022 novemberében a feldolgozóipar forgalma naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal haladta meg a 2021. novemberit. 

Egyelőre (?) enyhülnek a globális ellátási láncok zavarai

A globális ellátási láncoknak a koronavírus-járvány hatására megsokasodott zavarai hosszú időn keresztül súlyosan érintette a német gazdaságot. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint ez a helyzet az utóbbi időben figyelemre méltó mértékben enyhült.

A német iparban decemberben már a harmadik egymást követő hónapban enyhültek a kínálati szűk keresztmetszetek. Kétségtelen: a vállalatok 50,7 százaléka az év végéhez közeledve is attól szenvedett, hogy gondok vannak a megrendelt alapanyagok és előgyártmányok beszerzésénél, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a novemberi 59,3 százaléknál. 

„A szűk keresztmetszetek okozta helyzet számos ágazatban javul” - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője. „Ez támogatni fogja a gazdaságot az elkövetkező hónapokban." A kínai koronahelyzet alakulásától függően azonban ismét előfordulhatnak visszaesések – figyelmeztetett a szakértő. Kínában a szigorú korlátozások megszűnése után rendkívül megemelkedett a megbetegedettek száma és aránya. A német gazdaság több árut importál Kínából, mint a világ bármely más országából.

Az Ifo felmérése szerint szinte minden ágazatban csökkent a szállítási problémákkal küzdő vállalatok száma. Néhány ágazat mutatója ugyanakkor még mindig jóval a hosszú távú átlag felett van. A nyers- és alapanyagok, valamint az előgyártmányok beszerzésének nehézségei leginkább a két legfontosabb ipari ágazatot, nevezetesen a gép- és berendezésgyártást, valamint az autóipar sújtja leginkább. E két ágazatban a vállalatok mintegy háromnegyede számolt be ellátási problémákról. A villamosiparban ez az arány jóval kedvezőbb, de szintén meghaladja a feldolgozóipari átlagot, 63 százalék körül mozog. Más iparágakban, például a papírgyártásban viszonylag kevés vállalat panaszkodott. 

A munkanélküliek száma alig emelkedett

A németországi foglalkoztatási helyzet 2022 végén a válságjegyek erősödése ellenére stabilnak mutatkozott. A munkanélküliek száma 2022 decemberében szezonális tényezők miatt 2.454 ezerre emelkedett, ami 20 ezerrel több a novemberinél, s 124 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, közölte a nürnbergi székhelyű Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA). A munkanélküliségi ráta a novemberihez képest 0,1 százalékponttal 5,4 százalékra emelkedett. 

Andrea Nahles, az ügynökség elnöke szerint az elmúlt évben az Ukrajna elleni orosz háború következményei az áremelkedésekkel, a piaci bizonytalanságokkal és a menekültek beáramlásával együtt mindenképpen nyomot hagytak a munkaerőpiacon. A terhek nagyságát tekintve ezek azonban mérsékelt hatások.” 

Tavaly az év átlagában a BA 195 ezerrel kevesebb munkanélkülit regisztrált a 2021. évihez képest, ami azt jelenti, hogy éves átlagban 2.418 ezer fő keresett munkát. A munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 5,3 százalékra mérséklődött. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma a még a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején számított 1,85 millióról tavaly az előzetes számítások szerint 430 ezer főre esett vissza.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock