Így a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet – felfelé módosítva 2023-ra vonatkozó őszi előrejelzését – a GDP még mindig 0,1 százalékos, míg a kölni IW intézet ¾ százalékos csökkenésével számol. A szövetségi kormány, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD is a gazdasági teljesítmény csökkenését valószínűsíti. A legborúlátóbb Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) a vállalati visszajelzések tükrében 3 százalékos visszaesést vár. Ezzel szemben a kieli IfW világgazdasági intézet a többiek várakozásával ellentétben nem teljesítménycsökkenést, hanem a GDP szolid növekedését valószínűsíti és az újév napján nyilvánosságra hozott előrejelzésében a Handelsblatt kutatóintézete (HRE) sem csökkenést, hanem szolid növekedést jelzett.
A múlt év végéhez közeledve a 2023. évi kilátásokra vonatkozó, korábban egészen borúlátó várakozások egyre derűlátóbbá váltak, sőt – a többi más, gazdasági előjelzések készítésével foglalkozó intézményekkel szemben a kieli IfW világgazdasági intézet a szeptemberben jelzett 0,7 százalékos visszaeséssel szemben december közepén már 0,3 százalékos növekedést jelzett. „A gazdasági kilátások némileg felpezsdültek, bár továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi azokat”, írják előrejelzésükben a kieli kutatók. Véleményük szerint döntő tényező az, hogy a magánfogyasztás sokkal kevésbé fog szenvedni az energiaválságtól, mint azt korábban feltételezték. „Emellett a magas energiaköltségekből adódó, a magánháztartásokra és cégekre nehezedő terheket ún. árfékekkel kell tompítani."
x x x
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szintén december közepén nyilvánosságra hozott konjunktúra-jelentése visszafogott reménykedést táplál a német gazdaság aktuális helyzetét és a 2023. évi fejlődési kilátásait illetően. A korábbi mély pesszimizmushoz képest kismértékben javuló hangulatváltozást az intézet által készített, 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított Ifo-index is alátámasztja.
Az év folyamán hat hónapon keresztül az üzleti légkör folyamatos romlását mutató jelzőszám szeptemberben érte el a mélypontját, majd októberben szerény mértékben, 84,5 pontra, novemberben 86,4, decemberben pedig 88,6 pontra emelkedett. Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélésére vonatkozó mutató novemberben volt a legalacsonyabb, majd decemberben az egy hónappal korábbi 93,2-ről 94,4 pontra növekedett. Az üzleti várakozásokra vonatkozó jelzőszám – 75,2 ponttal – szeptemberben a mélyponton, ami novemberre 80,2, decemberre pedig 83,2 pontra emelkedett.
A felmérés során a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében mind az aktuális üzleti helyzet, mind a közeljövőre vonatkozó várakozások tekintetében kedvezőbb kép alakult ki az egy hónappal korábbinál. A kereskedelmi vállalatok aktuális helyzetmegítélése augusztus óta folyamatosan javul, s ez a javulás decemberben is folytatódott, miközben az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus gyöngült az egy hónappal korábbihoz képest. Az építőiparban az üzleti légkör kismértékben romlott, ami folyó üzletek kevésbé kielégítő és a várakozások továbbra is rendkívül borúlátó megítéléséből adódik.
A müncheni gazdaságkutató intézet a 2022. évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozását – különösen a harmadik negyedévben elért magas, az előző háromhavihoz képest 0,4 százalékos növekedésnek köszönhetően – a korábbi 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelte. Ezzel szemben a gazdasági teljesítmény két téli, azaz a 2022 negyedik és a 2023 első negyedévi csökkenését nem lehet megúszni; ámbátor a visszaesés mértéke várhatóan enyhébb lesz az ősszel feltételezettnél. Mindent egybe vetve az Ifo legfrissebb előrejelzése szerint az éves gazdasági teljesítmény 2023-ban csupán 0,1 százalékkal fog csökkenni, szemben az ősszel várt 0,3 százalékkal.
Timo Wollmershäuser, az intézet gazdasági előrejelzésekért felelős vezetője azzal számol, hogy a 2022/23-as téli félév két negyedév zsugorodása után „a dolgok ismét felpörögnek”, s 2024-ben a gazdasági teljesítmény bővülése felfut 1,6 százalékra.
Az inflációs ráta a 2022. évi 7,8 százalékról 2023-ban 6,4 százalékra mérséklődik. Mindkét adat jóval alacsonyabb az ősszel feltételezettnél, mivel az aktuális előrejelzésben már figyelembe vették a villamosenergia- és gázár-féket. A pénzromlás mértéke 2024-ben 2,8 százalékra tovább mérséklődik, ami azonban még mindig magasabb a korábbi években megszokottnál.
Az áremelkedések magas szintje miatt a magánháztartások rendelkezésre álló reáljövedelem különösen a téli félévben csökken, s ezáltal hűti a gazdaságot. Csak az év második felében várható, hogy a jövedelmek az áraknál erőteljesebben emelkednek, s akkor a magánfogyasztás is élénkülhet.
Az Ifo intézet előrejelzése szerint a gazdasági teljesítménynek a téli félévben várható visszaesése folytán átmenetileg ismét emelkedik a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma, ami – értelemszerűen – a foglalkoztatás bővülésének megtorpanásával párosul. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma a 2022. évi 554 ezerrel szemben 2023-ban várhatóan csupán 77, 2024-ben viszont már 80 ezer fővel emelkedik.
A munkanélküliek száma 2023-ban várhatóan 84 ezer fővel emelkedik, 2024-ben viszont 117 ezer fővel csökken. A munkanélküliségi ráta így a 2022. évi 5,3 százalékról 2023-ban 5,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben visszaszáll a 2022. évi 5,3 százalékra. Mindezen előrejelzés feltétele, hogy a következő két évben nem fogja gázhiány terhelni a német gazdaságot.
A szakképzett munkaerő hiánya Németországban az ukrán válság ellenére tovább nőtt. „Majdnem minden második vállalat a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodik" - közölte az állami fejlesztési bank szerepét betöltő Újjáépítési Hitelintézet (KfW). Amely a müncheni Ifo-intézettel közösen összeállított szakember-barométere szerint a probléma a borús gazdasági várakozások ellenére várhatóan tovább súlyosbodik.
A felmérés szerint a németországi vállalatok 45,7 százaléka tapasztalja jelenleg, hogy a szakképzett munkaerő hiánya akadályozza üzleti tevékenységét. A probléma a gazdaság minden ágazatát, de különösen a szolgáltatási szektort érinti. Itt a cégek 48,2 százaléka panaszkodott a szakképzett munkaerő hiányára, míg a feldolgozóiparban ez az arány 42,1, a kereskedelemben 37,6, az építőiparban pedig 37,0 százalék.
„A német gazdaság jelenleg a recesszió szélén áll. Ennek ellenére sok vállalat továbbra is alkalmazza a munkavállalókat" – írták a KfW szakértői, megjegyezve, hogy a Szövetségi Munkaügyi Ügynökségnél a múlt év novemberében több üres álláshelyet regisztráltak, mint a koronavírus-válság kezdete előtt. Az átlagos idő, amíg egy üres álláshelyet betöltenek, 2010 óta kettőről öt hónapra nőtt.
A munkanélküliek megfelelő képzettség hiányában általában nem alkalmasak a hiányszakmák betöltésére: „A munkanélküliek fele csak segítői képesítéssel rendelkezik, és a bejelentett üres álláshelyek 80 százalékához először szakképzésre lenne szükségük" - magyarázta a KfW.
„Németország történelmi méretű demográfiai struktúraváltás előtt áll" – mondta Fritzi Köhler-Geib, az intézet vezető közgazdásza. „Gyors és megfelelő ellenintézkedések nélkül a szakképzett munkaerő hiánya tovább fog nőni." Növelni kell a nők, az idősek és a munkanélküliek munkaerő-piaci részvételét, valamint célzott bevándorlásra van szükség a munkaerőpiacra.
x x x
A kölni IW gazdaságkutató intézet a müncheni Ifo-val egyazon napon nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetért azzal, hogy a német gazdaság recesszióba csúszik. Ráadásul mind a 2022-re valószínűsített 1 ½ százalékos növekedés, mind a 2023-ra prognosztizált ¾ százalékos csökkenés a müncheni kutatóknál borúlátóbb feltételezéseken alapul.
Az IW kutatói emlékeztetnek arra, hogy a német gazdaságnak az elmúlt hónapokban számos kihívással kellett megküzdenie. Az emelkedő árak, a fenyegető gázhiány és Oroszország ukrajnai háborúja megterheli mind a fogyasztókat, mind a vállalatokat. Röviden ennyiben összegezhetők a jövő évre valószínűsített ¾ százalékos visszaesés okai.
Továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy 2023 elején Németország recesszióval szembesül, bár a visszaesés mértéke nem fogja elérni a 2008. évi pénzpiaci válság vagy a közelmúlt koronavírus-járványa miatt megélt szintet.
A magánfogyasztás eddig a gazdaság egyik húzóerejének számított, de az IW kutatói 2023-ban ebben is csökkenést várnak a 2022. évihez képest, melynek mértéke eléri az 1 ½ százalékot.
Az IW 2022 november második és december első felében készített, a gazdaság részét képező valamennyi ágazatra kiterjedő felmérése szerint az abban részt vevő 48 szakmai szervezet közül 39 rosszabbnak ítéli a gazdasági helyzetet, mint egy évvel ezelőtt, 4 szerint a múlt évihez képest nem romlott, 5 szerint pedig még javult is a gazdaság általános helyzete.
Ez utóbbiban talán szerepet játszott, hogy egyes negatív tényezők - a gázhiány veszélye, az energia- és nyersanyagárak alakulása, nyersanyagok és előgyártmányok hiánya - az utóbbi időben enyhültek. Emellett az állam jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy enyhítse az energiaár-válság hatásait. A geopolitikai helyzet azonban egyáltalán nemigen enyhült, ami a globális termelési és ellátási hálózatok esetleges zavaraiban ölthet testet. Ez különösen igaz lehet a 2023/2024-es téli félév energiaellátására.
Saját tevékenysége, azaz termelése és forgalma emelkedésére 13 ágazat, (köztük az autóipar), a 2022. évivel megegyező nagyságú forgalomra 5 ágazat, csökkenő forgalomra 22, (köztük a gép- és berendezésgyártók, a villamosipari vállalatok, az élelmiszer-feldolgozók, továbbá a kohászati vállalatok és a kutató gyógyszergyárak), a 2022. évinél sokkal szerényebb forgalomra pedig 8 ágazat számít, (köztük az energetikai és a vegyipari vállalatok).
A felmérés során 8 szakmai szövetség (köztük a gép- és berendezésgyártók és az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok) jelzett a múlt évit meghaladó volumenre, 22 szövetség, (köztük az autógyártók és a villamosipari vállalatok köre) arra számít, hogy a beruházások volumene a múlt évivel azonos szinten marad, míg 17, (köztük a vegyipar, a gyógyszeripar és a fémfeldolgozók) a beruházások csökkenését prognosztizálja.
A korábbinál jóval borúsabb várakozások nem tükröződnek vissza a foglalkoztatási tervekben. Mindössze 16 szövetség, (köztük a gyógyszergyárak, a fém- és a műanyagfeldolgozók) számít létszám-csökkenésre, 23 területen (például a gép- és berendezésgyártásban, az autóiparban, a vegyiparban, és az élelmiszeriparban) a foglalkoztatottak száma várhatóan stabil marad, míg 9 ágazatban, (például a légi- és űrtechnikában, továbbá a vendéglátásban és az idegenforgalomban) növekvő létszámmal számolnak.
A foglalkoztatási helyzet megítélésében a kölni IW valamivel derűlátóbb a müncheni Ifo-nál. A kölni kutatók december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésük szerint a munkanélküliségi ráta a 2022. évi 5,3 százalékról egészen kis mértékben, 5,4 százalékra emelkedik.
x x x
A berlini DIW gazdaságkutató intézet által röviddel a karácsonyi ünnepek előtt nyilvánosságra hozott gazdasági barométer – a novemberi nagy ugrást követően, azzal megegyező szinten – változatlanul 82,8 ponton állt, ami azonban továbbra is messze van attól a 100 pontos határtól, amely 0,3 százalékos negyedéves növekedést jelent.
A DIW előrejelzése nagy vonalakban megegyezik más, többek között a müncheni és kölni kutatóintézeti szakértők véleményével, mely szerint a 2022 utolsó és 2023 első negyedévét magában foglaló téli félévben Németország gazdasági teljesítménye némileg visszaesik, de egy súlyos recesszió egyre valószínűtlenebbé válik. Ezt alá látszik támasztani az energiaárak a közelmúltban tapasztalt csökkenése, s az a tény, hogy a tél eleji hetek hideg időjárása ellenére a gáztárolók továbbra is jól feltöltöttek, és a gázkészletek stabilak.
„Sokkal kevésbé vagyunk pesszimisták az új évet illetően, mint amire nyár végén számítottunk" – fogalmazott Guido Baldi, a DIW gazdasági szakértője. „Mindazonáltal még túl korai lenne túlságosan optimistának lenni. Különösen a globális kockázatok maradnak magasak - nem csak az ukrajnai háború további alakulása tekintetében."
A német gazdaságot valószínűleg egyre inkább megterheli a világgazdaság lehűlése. Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke egy, a DPA hírügynökségnek adott és a karácsonyi ünnepek alatt nyilvánosságra hozott interjúban egy, az Egyesült Államokkal, a német termékek elsőszámú exportpiacával kialakuló kereskedelmi konfliktus veszélyére figyelmeztetett, mert – mint fogalmazott – „az aktuális világhelyzetben a transzatlanti együttműködés fontosabb, mint valaha”.
A jelenlegi helyzetben az EU-nak intelligens iparpolitikai választ kell adnia a hazai termékeket használó vagy az Egyesült Államokban termelő vállalatokat előnyben részesítő amerikai inflációcsökkentési törvényre, amelyet kétségkívül sok kritika ért Európában, fogalmazott Peter Adrian, az ipari és kereskedelmi kamarai szövetség (DIHK) elnöke. A törvény részben sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, ezért Európának és Németországnak sürgősen tárgyalnia kell az USA-val. "Egy hasonló protekcionista reakció azonban nem áll a német gazdaság érdekében."
Az EU nem tudna megnyerni egy kereskedelmi vitát az USA-val szemben, mert – ahogy a BDI elnöke fogalmazott – „egyszerűen nincs elég ereje hozzá". Ezért a két félnek tárgyalnia kellene egy európai-amerikai részleges kereskedelmi megállapodás feltételeiről. „Ezt valószínűleg gyorsabban elérhetjük, mint korábban hittük, ha mindkét fél közeledik egymáshoz ebben a világpolitikai helyzetben. Az átfogó megállapodások csak sokáig tartanak."
A kínai járványhelyzet jelenleg szintén zavaros. A szigorú korlátozó intézkedések hirtelen elhagyása után hatalmas fertőzési és megbetegedési hullám indulhat el az országban, ami valószínűleg ismét súlyosbíthatja az ellátási lánc problémáit is. Emellett az Európai Központi Bank által a magas infláció miatt végrehajtott monetáris szigorítás 2023-ban valószínűleg némileg visszafogja a gazdasági tevékenységet.
A berlini gazdaságkutató intézet egyetért más kutatói műhelyek azon megállapításával, mely szerint a német iparban az enyhülés jelei mutatkoznak. Laura Pagenhardt, a DIW szakértője szerint kétségtelen, hogy „az ipari vállalatok körében érezhető egy enyhe megkönnyebbülés, de a válságot még nem sikerült véglegesen leküzdeni, mivel az elmúlt hónapok kockázatai nagyrészt továbbra is fennállnak."
Egyebek között a szövetségi kormány segélycsomagjai, valamint a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét stabilizálását szolgáló energiaár-fékek támogatásával a magánfogyasztás egészen a közelmúltig stabilan tartotta magát, és ezzel a szolgáltatási szektort is erősítette. Az idő előre haladtával a magas infláció hatásai azonban egyre inkább a szolgáltatók forgalmában is megmutatkoznak. Emellett a munkaerőpiac enyhe hűlésének jelei is mutatkoznak, bár a legtöbb embernek a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem kell jelenleg attól tartania, hogy elveszíti a munkáját.
x x x
A Német Szövetségi Bank decemberi havi jelentése szerint Európa vezető gazdasági hatalmát egy hosszabb, tartósan magas inflációval járó alacsony gazdasági növekedés, az úgynevezett stagfláció veszélye fenyeget.
„A gazdasági teljesítmény kezdetben valószínűleg zsugorodni fog, de 2023 második felétől fokozatos fellendülésre számítunk" – mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke.
Amely – a müncheni Ifo intézettel egyetértve 2022-re 1,8 százalékos növekedést valószínűsít, de 2023-ra 0,5 százalékos csökkenést, majd 2024-re 1,7 százalékos növekedést vár. (Ez utóbbi alacsonyabb az ideinél, mivel „a teljes gazdasági termelési kapacitásokat csak 2025 lehet majd újra normálisan kihasználni”.) A visszafogottság okai nyilvánvalók: a magas energiaköltségek terhet jelentenek a vállalatok és a fogyasztók számára, a megemelkedett árak miatt a háztartások visszafogják a fogyasztást.
„Az infláció magas, s csak fokozatosan fog mérséklődni" – mondta a bankelnök. Novemberben az inflációs ráta a hazai mérési metódusok szerint 10,0, az Európai Központi Bank által számított harmonizált árindex (HICP) ugyanakkor elérte a 11,3 százalékot. A Bundesbank a következő évre átlagosan 7,2 százalékos inflációval számol, amihez mérséklő hatásával a kormányzat által kidolgozott villamosenergia- és gázárfék is hozzájárul. 2024-ben az inflációs ráta 4,1 százalékra csökken, ami azonban még mindig jóval meghaladja a központi bankok 2,0 százalékos referenciaértékét.
x x x
A németországi családi vállalkozások pesszimistábbak az új évre vonatkozó kilátásokat illetően annál, mint a 2020-as és 2021-es pandémiás évek végén voltak. A cégeknek csak mintegy 40 százaléka számít arra, hogy 2023-ban bővülni fog a működő üzletága, míg a cégek 30 százaléka számít az üzletmenet visszaesésére, szemben a 2021. évi 12 százalékkal - derül ki a családi vállalkozások és a fiatal vállalkozók szövetsége 1136 tagvállalat körében végzett felméréséből. Ehhez képest a bővülésre számítók aránya 2020-ban még 46, 2021-ben pedig 56 százalék volt.
„A kkv-szektorban nyomott a hangulat" - mondta Reinhold von Eben-Worlée, a Családi Vállalkozások Szövetségének elnöke. Ennek oka azonban nem kizárólag az Oroszország Ukrajna elleni háborújában keresendő. A felmérés szerint a vállalkozásokat különösen aggasztja a jelentéstételi kötelezettségek okozta növekvő bürokrácia. Ez a felmérésben részt vevő vállalatok 79 százalékát aggasztja, ami így az első helyen áll az aggodalmak rangsorában.
A második és a harmadik helyen a „munkajog bonyolítása" és a társadalombiztosítási járulékok emelése „végzett” Az infláció és az energiaköltségek emelkedése csak a negyedik és ötödik helyen szerepel, éppen csak megelőzve az adóemeléstől való félelmet és a szakképzett munkaerő hiányát. Mindez arra utal, hogy „Németország belebonyolódott a bürokráciába és a merev struktúrákba, s ezzel megbéklyózta magát" - mondta a szövetség elnöke, aki szerint a szövetségi kormánynak végre gondoskodnia kell arról, hogy a bejelentett fordulatot az optimizmus szellemévé alakítsa át.
x x x
A Handelsblatt Research Institute (HRI) újév napján nyilvánosságra hozott és a gazdasági fejlődés irányának meghatározásában a kieli IfW-vel megegyező irányú fejlődést jelző előrejelzése szerint a német gazdaság megspórolhatja a konjunktúra pár hónappal ezelőtt még biztosra vett visszaesését.
A Bert Rürup, a Handelsblatt vezető közgazdásza nevével fémjelzett szakértői kör szerint a 2022-re feltételezett 1,8 százalék után 2023-ban nem csökken, hanem az egy évvel korábbihoz képest 0,2, 2024-ben pedig 0,9 százalékkal növekszik a német GDP. A HRI várakozásai ezek szerint figyelemre méltóan kedvezőbbek a gazdaságkutató intézetek többségénél, amelyek az új évre kisebb-nagyobb mértékű visszaesést valószínűsítenek. Ezek szerint a válság nem lenne olyan súlyos, mint azt a kutatói műhelyek többsége feltételezi, ugyanakkor az a reméltnél várhatóan tovább fog tartani. Ha az árak tovább emelkednek, a gazdasági teljesítmény pedig stagnál, Németország a stagfláció állapotába kerül.
A Handelsblatt kutatói elsősorban az energiaellátás folyamatos problémáival indokolják, hogy 2024 egészére nem egészen 1 százalékos növekedést feltételeznek. Ennek egyik fő oka, hogy a kormánynak még mindig nincs stratégiája az atomenergia és az orosz vezetékes gáz tartós kiváltására. A cseppfolyósított gáz rendkívül drága a világpiacon, a szén különösen káros az éghajlatra, és a megújuló energiák tervezett bővítése csak pedig lassan halad előre, s még messze nem elégségesek a villamosenergia-igények kielégítésére.
A szövetségi kormány eddig három segélycsomaggal, valamint az áram- és gázárfék finanszírozására létrehozott válságalappal próbálta/próbálja tompítani az energiaárak meredek emelkedését. Bert Rürup, a HRI elnöke szerint „ezeknek a támogatásoknak hasonló hatásuk van, mint az adósság-finanszírozású gazdaságélénkítő programoknak". A makrogazdasági kereslet stabilizálódik, de az inflációt elősegítik, és az áremelkedés és a makrogazdasági veszteségek teljes mértékét eltitkolják a fogyasztók elől. „Az eredmény az általános gazdasági fejlődés egyenletesebbé válása, az államadósság gyors növekedésének árán" - magyarázta Rürup.
Az árak tekintetében a HRI ezért 2023-ban átlagosan 5, 2024-ben pedig 3 százalékos éves inflációval számol. Ez négy év alatt az árszínvonal csaknem 23 százalékos emelkedését jelentené. Korábban 2005 és 2020 között 16 évbe tellett, hogy az árszint hasonló mértékben emelkedjen.
A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztási barométere azt mutatja, hogy tovább csökken a téli megtakarítási hajlandóság. Az intézet szakértői ezért arra számítanak, hogy a magánfogyasztás az idén 0,5, jövőre pedig 0,8 százalékkal nő, s 2024-ben először fogja meghaladni a koronavírus-járvány előtti szintet.
A munkaerőpiac összességében továbbra is erős. A munkanélküliek számának 2022-ben bekövetkezett kb. 120 ezer fős növekedése nagyrészt abból adódik, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek nyár óta munka-nélküliként kell regisztráltatniuk magukat ahhoz, hogy szociális ellátásban részesülhessenek.
x x x
Robert Habeck (Zöldek) szövetségi gazdasági és technológiai miniszter – a müncheni Ifo gazdaságkutató intézethez hasonlóan - az ősszel számítottnál szintén jobb gazdasági fejlődésre számít az új esztendőben. Még ha lesz is „technikai recesszió", az a félelmekkel ellentétben inkább gyengébb lehet - vélik a szövetségi gazdasági minisztérium szakértő, amiben nagy szerepet játszhatnak a kormány segélycsomagjai, valamint a gáz- és áram-árfék alkalmazása. Emlékezetes, hogy október közepén a szövetségi kormány - elsősorban az energiaár-válság miatt – a korábbi várakozásokhoz képest jelentősen csökkentette gazdasági előrejelzését. 2022-re akkor csak csekély, 1,4 százalékos gazdasági növekedésre, 2023-ra pedig 0,4 százalékos csökkenésre számított.
A gazdasági minisztérium szerint a szövetségi kormány által hozott intézkedések és döntések nagy szerepet játszottak abban, hogy a gáz- és villamosenergia-ellátás továbbra is biztonságos, s hogy az általános gazdasági fejlődés az Oroszországból importált energiahordozók kiesése ellenére stabilnak mondható.
Monika Schnitzer, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács elnöke egy, a karácsonyi ünnepek előtt adott sajtóinterjúban a még meglévő atomerőművek üzemidejének további meghosszabbítása mellett foglalt állást. Mint fogalmazott, a szövetségi kormánynak sürgősen meg kellene fontolnia, hogy a három, 2023. április közepéig működő atomerőművet „két-három évvel" tovább működtesse. „A megoldatlan tárolási probléma nem lesz nagyobb, ha az üzemidőt egy kicsit meghosszabbítjuk", mondta. Indoklásaként a professzor asszony rámutatott arra, hogy az áramárak azért ilyen magasak, mert a kínálat szűkös, s ezért gyakran a különösen drága gázerőműveket használják.
Schnitzer megismételte a "gazdasági szakértők" azon javaslatát is, hogy az energiaválság terheinek igazságosabb elosztása érdekében növeljék a magasabb jövedelműek terhelését. Novemberben az általa vezetett testület, az „öt bölcs” már javasolta egy ideiglenes energiaszolidaritási felár bevezetését vagy a felső adókulcs emelését, de Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter kizárta az adóemelés lehetőségét. "Az energiaszolit még 2023-ban is be lehet vezetni" - mondta Schnitzer, aki szerint az „kifejezésre juttatná, hogy … az erős vállaknak többet kell viselniük a terhekből, mint a gyengéknek”.
A BDEW adatai szerint 2022-ben Németországban összesen 574 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termeltek - két százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ebből 256 milliárd kWh származott megújuló energiaforrásokból, melynek legnagyobb részét a szárazföldi szélerőművek adták, közel 100 milliárd kWh-t termelve. A fotovoltaikus rendszerek 62, a biomassza pedig valamivel kevesebb, mint 47 milliárd kWh-val járult hozzá a német villamosenergia-termeléshez.
A megújuló energiák 2022-ben a németországi bruttó villamosenergia-fogyasztás közel felét, mintegy 47 százalékát fedezték. Ez mintegy öt százalékponttal magasabb, mint az előző évben volt - közölte Német Energetikai és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW). „A növekedés elsősorban a szárazföldi szélenergiából származó villamosenergia-termelés rekord-értékeivel járó szeles évkezdetnek és a napsütéses nyári hónapoknak köszönhető”, hangzik a közlemény.
x x x
Ulrike Malmendier közgazdász professzor, aki a nyár óta a független szakértői tanács tagja, egy, a Handelsblattnak január elején adott interjúban megerősítette a Monika Schnitzer, a testület elnöke a még működő atomerőművek élettartamának meghosszabbításával kapcsolatos korábbi véleményét – mondván, hogy „a 2023/2024-es tél nem lesz feltétlenül könnyebb”.
A gazdasági kilátások befolyásoló tényezőket tekintve Malmendier különösen aggódik a Kínában rohamosan emelkedő koronavírus-megbetegedések miatt. „Hszi Csin-ping kínai államfő rájött, hogy a koronavírus teljes kizárására irányuló politika kudarcot vallott. Most az inga a másik oldalra lendül, … de ha Kína túl messzire megy a lazításokkal, a fertőzések száma robbanásszerűen megnő. Már most attól tartanak, hogy a járvány újbóli támadása több millió halálos áldozatot követelhet.
Jó lenne, ha Kína jóváhagyná és megvásárolná az Európában használt oltóanyagot, hogy megvédje a lakosságát. Ez rendkívül fontos lenne mind Kína számára, mind számunkra és más kereskedelmi partnereink számára. A kereskedelmi blokádok még csak most kezdenek némileg oldódni. De ha a kínai kikötők és gyárak bezárnak, mert szinte minden munkás beteg, annak drámai gazdasági következményei lesznek.
Az ellátási láncok ismét összeomlanak. Ez valószínűleg ismét hatalmas mértékben felhajtja a nyersanyagok és a köztes termékek árát. … Ha a megbetegedések száma gyorsan nő, hatalmas gazdasági visszaesésre kell számítanunk, mert a német vállalatok nagymértékben függenek a Kínából érkező szállításoktól.” A professzor asszony véleménye szerint a német gazdaság függősége Kínától sokkal nagyobb, mint az orosz energiaszállításoktól való függőség.
x x x
A vásárlóerő alakításával kapcsolatos becslésekhez érdekes adalékul szolgál a ZDF legfrissebb, a mannheimi székhelyű Forschungsgruppe Wahlen által december közepén 1365 véletlenszerűen kiválasztott választásra jogosult személy megkérdezésén alapuló "Politbarometer”-e, amely szerint 2023-ban a sokéves átlagnál lényegesen többen, Németország lakóinak 35 százaléka számít a jövő évben pénzügyi helyzete romlására, mindössze 13 százalékuk vár javulást, mintegy fele pedig nem vár jelentős változást. A felmérés szerint az infláció/költségek/árak területe most a második legfontosabb közérdeklődésre számot tartó kérdés az országban (31 százalék), az energia/klíma után (45 százalék) után.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
