Mottó: „A dolgok jelenlegi állása szerint csak találgatni lehet, hogy mennyi időbe fog telni, amíg a jólétben bekövetkezett hatalmas veszteségeket vissza tudjuk pótolni.” (Bert Rürup)
Az aktuális üzleti helyzet megítélését jelző mutató, amely májusban még megközelítette a 100 pontot, az augusztusi 97,5-ről 94,5 pontra, míg az üzleti várakozások jelzőszáma a februári 98,6-ról és az augusztusi 80,5-ről 75,2 pontra esett vissza. Mindez egyértelmű jelzés arra, hogy a német vállalatok egyértelműen rosszabbnak ítélik meg jelenlegi üzleti helyzetüket az utóbbi hónapokban tapasztaltaknál és a következő hónapokkal kapcsolatos pesszimizmus is tovább erősödött.
Az Ifo-index romlása a gazdaság valamennyi területén végigvonul. Igaz ez a feldolgozóipari vállalatokra, amelyek nem csak jelenlegi üzletmenetükkel elégedetlenek, hanem a következő hat hónapra is nagy aggodalommal tekintenek. A szolgáltatások esetében az üzletiklíma-index egyenesen összeomlott úgy, hogy azon belül különösen a szálloda- és vendéglátóipar tart a következő félév kihívásaitól. De nem jobb a helyzet a kereskedelemben és az építőiparban sem.
Egyes szakértői vélemények szerint Németországot a hiánygazdasággá válás veszélye fenyegeti. Miközben egyre nagyobb az aggodalom a téli energiahiány miatt, a nyersanyagok, anyagok és munkaerő akut hiánya már az ősz derekán is veszélyesen lassítja a gazdaságot. A Szövetségi Statisztikai Hivatal új adatai szerint a németországi feldolgozóiparban jelenleg több megrendelés van, mint az adatgyűjtés óta bármikor. Sok vállalat azonban nem tudja ledolgozni a megrendeléseit. Ez a másik ok, amiért Németország a recesszió szélére került.
Mindeközben a német iparban súlyosbodni látszik az anyaghiány. Szeptemberben az Ifo által megkérdezett vállalatok 65,8 százaléka panaszkodott egyes alapanyagok és/vagy előgyártmányok hiányára, ami csaknem 4 százalékponttal magasabb az augusztusi 62,0 százaléknál.
Néhány, a teljesítményük és az exportból való részesedésük alapján volumenhordozónak számító ipari ágazatban az átlagosnál továbbra is súlyosabb problémát jelentenek az ellátási láncok szűk keresztmetszetei. A gépgyártás területén a vállalatok 86,2, az adatfeldolgozó gépek, berendezések gyártásában 86,0, az autóiparban 82 százaléka jelezte azt, hogy nem kapja meg az összes, a tevékenységéhez szükséges anyagot és előgyártmányt. Ezzel szemben olyan energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar, az üveg- és kerámiaipar, a műanyagipar és a papírgyártás, ezek az arányok 45 százalék alatt vannak, tehát viszonylag alacsonyak. Ebben azonban az energiaárak hirtelen emelkedése nyomán kialakult termeléscsökkenés is meghatározó szerepet játszik.
A nyers- és alapanyagok, valamint az előgyártmányok beszerzésénél jelentkező problémák mellett a szakképzett munkaerő hiánya is hátráltatja a német gazdaságot. 2022 második negyedévében a vállalatok 1,93 millió üres állást nem tudtak betölteni, ami szintén rekordmagasságúnak számít.
A közgazdászok magas inflációt várnak, melynek nyomán nagyot zuhan a vásárlóerő
Az őszi hónapokban megjelenő recesszió egyik fő kiváltó oka az energiaellátás szűkössége és az ebből fakadó drágulás. Az Ukrajna ellen februárban indított orosz támadás óta a januárban még „csak” 4,9 százalékos infláció augusztusra 7,9, szeptemberre – 1951 decembere óta a legmagasabb szintre - 10 százalékra emelkedett, az év végére pedig 12 százalékra történő emelkedés valószínűsíthető. Az infláció ez évre számított átlagos mértéke így el fogja érni a 8,4 százalékot, a jövő évben pedig újabb, átlagosan 8,8 százalékos pénzromlás várható. Ami azt jelenti, hogy három év alatt a németországi árszínvonal összességében 18 százalékkal emelkedik, miközben korábban 2006 és 2020 között tizennégy évig tartott, hogy az árszínvonal növekedése hasonló méretet öltsön.
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint "az infláció Németországban ismét kendőzetlen valósággá válik”. Mértéke még az 1970-es években sem volt ilyen magas, láthatóvá válik", ráadásul az árak nem csak az energiahordozók, hanem más termékek esetében is gyorsabban emelkednek.
Az energiaárak jelenleg messze a legerősebb inflációs hajtóerőt jelentik: szeptemberben 43,9 százalékkal voltak magasabbak a múlt év IX. havinál, s ez jóval erőteljesebb az augusztusinál, amikor az energiahordozók árszínvonala még csak” 35,6 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az energia mellett az élelmiszerárak is rendkívül erőteljesen, szeptemberben, 18,7 százalékkal emelkedtek.
Martin Wansleben, az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének főtitkára szerint „különösen az energiaárak robbanásszerű emelkedése sok vállalatot mélyen érint".
Ennek következményei a termelés leállítása, a hozzáadott érték csökkenése, a termelés áthelyezése és a vállalatok bezárása. „Gazdasági szerkezetünk és németországi jólétünk is egyre nagyobb veszélyben van" – figyelmeztetett a kamarai tisztségviselő, hangsúlyozva, hogy a drasztikus áremelkedések egyre súlyosabb politikai és gazdasági problémát jelentenek.
Számos szakértő szerint az infláció még mindig nem érte el a tetőpontját. A Szövetségi Bank szakértői a pénzintézet szeptemberi havi jelentésében - Torsten Schmidttel, az esseni RWI gazdaságkutató intézet kutatásvezetőjével egyetértésben – a következő hónapokra az inflációs ráta százalékban kifejezve kétszámjegyű mértéken való stabilizálódásával számolnak, s annak mérséklődését leghamarabb a jövő év tavaszán valószínűsítik.
Az árak gyors és erőteljes emelkedése alaposan megrövidíti a lakossági vásárlóerőt. Megjegyezve, hogy a minimálbérek őszi emelkedése, a bértarifa-megállapodások és a munkaadók által végrehajtott béremelkedések, továbbá a szövetségi kormány által nyújtott támogatások a vásárlóerőben elszenvedett veszteségek legfeljebb egy részét tudják kompenzálni, melynek következtében – mint Bert Rürup, a szövetségi kormány mellett működő, „öt bölcs” néven ismert független szakértői tanács korábbi és a Handelsblatt Research Institut (HRI), a gazdasági-üzleti napilap kutatói műhelyének jelenlegi elnöke fogalmazott – „ez a válság a lakosság nagy többségét teszi szegényebbé”.
„Sok háztartás jelenleg arra kényszerül, hogy jelentősen több pénzt fordítson energiára vagy tegyen félre a jelentősen magasabb fűtésszámlákra" - magyarázta Rolf Bürkl, a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet szakértője a mintegy 2000 fogyasztó körében végzett havi felmérés eredményét. „Ennek megfelelően más kiadásokon, például új termékek vásárlásain kell spórolniuk." A gazdasági barométer 1991-es, az újraegyesült Németországra számított felmérés óta még sosem mértek olyan rossz értéket, mint amilyenre 2022 szeptemberében volt példa. „Mivel jelenleg nem látható, hogy mikor száll ismét alább érezhetően az infláció, a fogyasztói légkörre nehéz idők várnak a következő hónapokban" - figyelmeztetett a GfK szakértője.
Az írásunk bevezetőjében idézett mondat a HRI által szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzés drámai fejlődési irányt és arányokat sejtető tömör összefoglalása.
Az idei szerény emelkedés után jövőre csökken a gazdaság teljesítménye
Négy vezető gazdaságkutató intézet az Ifo-indexhez hasonlóan szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzésében 2022-re 1,4 százalékos gazdasági növekedést, 2023-ra pedig 0,4 százalékos csökkenést prognosztizál. Ez jóval szerényebb a tavaszi előrejelzésnél, amikor ez évre még 2,7, a jövő évre pedig 3,1 százalékos növekedést feltételeztek az esseni RWI, a müncheni Ifo, a kieli IfW és a hallei IWF kutatói. A prognózis készítői szerint a német gazdaság egy nem is két, hanem legalább három negyedévig tartó recesszió küszöbére érkezett, ami a magyar gazdaságnak elsősorban német partnerekkel szorosan együttműködő résztvevői körében is komoly figyelmeztető jelzésnek számít.
A közelmúltban a Handelsblatt Research Institute (HRI) a négy vezető gazdaságkutató intézettel azonos irányú és arányú változást prognosztizált. A Bert Rürup köré tömörült közgazdászok az esseni, hallei, kieli és a müncheni kollégáikhoz hasonlóan a jövő évre a GDP 0,4 százalékos csökkenésére számítanak úgy, hogy a gazdaság teljesítménye nem is két, hanem legalább három egymást követő negyedévben csökken. „Ez a válság a lakosság túlnyomó többségét szegényebbé teszi" - jelentette ki Rürup.
Az idestova több mint három évtizede végbement újraegyesülés óta a német gazdaság eddig összesen nyolc recessziót élt meg, azaz nyolc olyan időszakot, amikor a gazdasági teljesítmény legalább két egymást követő negyedévben csökkent. „Ezeket a fázisokat mindig az aggregált kereslet csökkenése jellemezte, ami a túlórák csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével, a beruházások elmaradásával, valamint a bérek, árak és kamatlábak stagnálásával vagy akár csökkenésével járt együtt”, olvasható a HRI jelentésében. Amely szerint a gazdaság teljesítmény már 2022 harmadik negyedévében enyhén visszaesik, ez a visszaesés késő ősszel és a télen felgyorsul, melynek következtében az ország gazdasági teljesítménye 2023 első negyedéve végére a 2017 őszi szintre esik vissza.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott előrejelzéseik azon a feltételezésen alapulnak, hogy a téli hónapokban elkerülhető a gázhiány. Ellenkező esetben súlyos következményekkel kell számolni a gazdasági tevékenységre nézve. Kockázati forgatókönyvükben, amely többek között nagyon hideg telet, alacsony gázmegtakarítást és ebből eredő gázhiányt feltételez, a kutatók 2023-ra 7,9 százalékos gazdasági visszaesést becsülnek. Ez lényegesen több lenne, mint a pénzügyi válság és a 2020-as első Corona-évben. Ilyen körülmények között a GDP 2024-ben 4,2 százalékkal még mindig tovább zsugorodhat.
A foglalkoztatás alakulása
Eközben a munkaerőpiac stabilizáló hatást fejt ki Európa vezető gazdasági hatalma kilátásaira. Bár a gazdasági visszaesés miatt az új munkavállalók iránti kereslet valószínűleg csökkenni fog, az őszi jelentés szerint a jelenlegi gazdasági válság miatt a vállalatok valószínűleg képesek lesznek szakképzett munkaerőt felvenni. A szakképzett munkaerő sok területen tapasztalható hiánya miatt azonban a vállalatok valószínűleg arra fognak törekedni, hogy megtartsák a meglévő személyzetet, így a foglalkoztatás valószínűleg csak átmenetileg fog kissé csökkenni.
A közgazdászok a munkanélküliségi rátát az előző évi 5,7 százalékkal szemben az idén 5,3 százalékosnak látják, 2023-ban enyhén 5,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben 5,3 százalékra esik vissza.
A munkaerő iránti kereslet a nyár végén is nagyon magas szinten maradt. A szövetségi munkaügyi hatóság augusztusban 887 ezer be nem töltött álláshelyet tartott nyilván, 108 ezerrel többet, mint egy évvel ezelőtt. Tekintettel a munkaerőhiányra, a vállalatok túlnyomó többsége valószínűleg megpróbálja megtartani alkalmazottait a közelgő nehéz télen, s így nem várható a ciklikus munkanélküliség érezhető növekedése.
A magas energiaköltségek és a gazdaság általános gyöngesége következtében a vállalati csődök száma növekedni fog, de – legalábbis a HRI kutatói szerint - nem lesz jelentősebb fizetésképtelenségi hullám. Ezért a munkaerőpiac 2022/23 telén is a gazdaság legfontosabb pillére marad. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) által közölt munkanélküliségi adatokat ugyanakkor felfelé torzítja az a tény, hogy az utóbbi hónapokban az Ukrajnából érkező menekülteknek munkanélküliként kellett regisztrálniuk magukat ahhoz, hogy szociális ellátásban részesülhessenek. E hatás nélkül a munkanélküliség a koronavírus megjelenése miatti első, 2020 nyarán bekövetkezett sokk óta szinte folyamatosan csökkent, míg a foglalkoztatás pedig emelkedő tendenciát mutatott.
Mindazonáltal a demográfiai tényezők miatt a foglalkoztatás az elkövetkező hónapokban tetőzik, majd stagnál, a törvénykezési időszak végéhez közeledve pedig várhatóan csökkenni kezd. Az éves átlagban 45,6 millió foglalkoztatottal 2023 nagy valószínűség szerint rekordévként fog bevonulni a gazdaságtörténetbe.
Gyenge külkereskedelem
A német gazdaság gyöngeségei korábban általában a külföldi kereslet élénkülésével értek véget. Az ipari megrendelések, végül a termelés és az export is fellendült, ami aztán fokozatosan ismét erősítette a belföldi keresletet. Ezen a télen azonban Németország legfontosabb kereskedelmi partnerei - az euró-övezet, az Egyesült Államok és Kína - szintén gazdasági nehézségekkel küzdenek. Európában minden ország hasonló mértékben megszenvedi az energiahiányt, az inflációt és az ukrajnai háború egyéb gazdasági következményeit.
Az Egyesült Államokban a Federal Reserve agresszív kamatpolitikája valószínűleg recesszióba sodorja a gazdaságot; a kínai gazdaság pedig tovább szenved az ún. nulla százalékos stratégia következményeitől, amely ismételten helyi zárlatokhoz vezet. Idén a német gazdaság második legfontosabb exportpiacának és vezető import beszerzési forrásának számító kínai gazdaság teljesítménye csak 3 százalék körüli mértékben fog növekedni, ami nem több mint az elmúlt tíz év átlagának fele.
Ezen túlmenően a deglobalizációs folyamat valószínűleg lassítja a világkereskedelmet, ráadásul a német gazdaságban a kritikus hangok most már a kínai piactól és a kínai alaptermékektől való túl nagy függőségtől is óva intenek. Mindent egybe vetve a világgazdaság törékenyebbé válása következtében a német export 2023-ban csak mérsékelten fog növekedni.
Elhalasztott beruházások vs. beruházások a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért
A nagyfokú bizonytalanság miatt számos korábban tervezett magánberuházást valószínűleg elhalasztanak. Az állam - de a magánszemélyek is - azonban intenzíven fokozzák az energetikai infrastruktúra átalakítását szolgáló beruházásaikat, hogy minél hamarabb megszabaduljanak az Oroszországtól való függőségtől. Eközben számos építőipari vállalat a növekvő költségek és kamatlábak miatti megrendelések lemondásáról számol be, így az építőipari beruházások az idén és jövőre is csökkennek.
Nem tér vissza az olcsó gáz időszaka
Ahogy az a 2008/09-es globális pénzügyi válság idején is történt, a válság elmúltával aligha várható gyors, dinamikus fellendülés. Ma már egyébként is elképzelhetetlennek tűnik, hogy a német gazdaság és társadalom visszatérjen azokhoz az időkhöz, amikor úgy tűnt, hogy korlátlanul rendelkezésre áll az Oroszországból származó olcsó gáz. E tekintetben 2022 bizonyosan fordulópontot jelent a német gazdaság számára. Az energia a belátható időn belül drága marad; mivel pedig az amerikai és a kínai ipart nem érinti ugyanilyen mértékben az ársokk, a német gyártók hátrányt fognak elszenvedni a versenytárs nemzetek vállalatai ellen.
Ezen túlmenően, az előreláthatóan 2025 őszéig tartó törvénykezési időszak vége felé egyre nagyobb gondot okoz majd a német társadalom elöregedése, ami a gazdaság számos területén súlyosbítja a munkaerőhiányt, gyöngíti Németország nemzetközi versenyképességét és csökkenti növekedési potenciálját. A gazdaságélénkítő programok nem tudják kellő mértékben ellensúlyozni a fejlődés természetes veszteségét, "ezért még a jelenlegi válságban is fontos, hogy a kínálatot serkentő intézkedésekkel erősítsük gazdaságunk növekedési erőit", fogalmazott Bert Rürup, a HRI elnöke.
