Az MIT kutatói hatékony új módszert találtak a szén-dioxid eltávolítására az óceánból. Az eljárást hajókon lehetne alkalmazni, amelyek menet közben feldolgozzák a tengervizet, vagy tengeri fúrótornyokon, illetve akvakultúrás halgazdaságokban. Nem árt tudni, hogy a világ első számú szén-dioxid temetői az óceánok és tengerek, amelyek az emberi tevékenység által termelt gáz mintegy 30-40 százalékát elnyelik.
Mivel a Föld légkörében folyamatosan gyűlik a szén-dioxid, a kutatócsoportok világszerte évek óta keresik a módját annak, hogyan lehetne hatékonyan eltávolítani a gázt a levegőből. A közelmúltban sok kísérlet irányult arra, hogy a szén-dioxidot közvetlenül az óceán vizéből vonják ki, de az ötlet még nem vezetett széles körű megoldásokhoz. A legelfogadottabb eljárás, hogy membrán segítségével vízbontással savasítják a tápáramot. Ezáltal a vízben lévő bikarbonátokat CO2-molekulákká alakítják át, amelyeket aztán vákuumban el lehet távolítani. Ez azonban meglehetősen drága és a vegyszerek miatt környezetszennyező, illetve hosszadalmas folyamat. Most az MIT kutatócsoportja azt állítja, hogy talán megtalálták a valóban hatékony és olcsó módszert.
A kulcs: a membránmentes előállítás
A csapat egy membránmentes elektrokémiai cellákból álló, reverzibilis folyamatot dolgozott ki. Reaktív elektródák segítségével protonokat bocsátanak a cellákba táplált tengervízbe, ami felszabadítja az oldott szén-dioxidot a vízből. Először savasítják a vizet, hogy az oldott, szervetlen bikarbonátokat molekuláris szén-dioxiddá alakítsák, amelyet vákuumban gázként összegyűjtenek. Ezután a vizet egy második, fordított feszültségű cellákba vezetik, hogy visszanyerjék a protonokat, és a savas vizet ismét lúgossá alakítsák, mielőtt visszaengednék a tengerbe.
A szén-dioxid eltávolítása és a lúgos víz visszasajtolása esélyt nyújthat – legalábbis helyileg – az óceánok savasodásának megállítására. Az még egyelőre kérdéses, hogy mit kezdjenek a kinyert szén-dioxiddal. Az MIT szerint például a tengerfenék alatti mély geológiai képződményekbe lehetne temetni, vagy kémiai úton átalakítani olyan vegyületekké, mint az etanol, amely közlekedési üzemanyagként vagy más speciális vegyi anyagokká használható.
„Természetesen megfontolhatjuk, hogy a leválasztott CO2-t vegyszer- vagy anyaggyártás alapanyagaként használjuk fel, de nem fogjuk tudni az egészet alapanyagként felhasználni" - mondja Hatton. "Valószínűleg a leválasztott CO2 jelentős részét a föld alá kell majd temetni"
Forrás: MIT
