Világgazdasági kilátások

2023 tavaszán a világgazdaság továbbra is gyenge. Sok helyen a magánháztartások vásárlóerejét a magas infláció csökkenti, az általános gazdasági keresletet pedig az emelkedő kamatlábak fékezik. A kínai gazdaságnak a világjárvány megszűnése utáni nyitása javítja a gazdasági kilátásokat, különösen Ázsiában. Az ottani feldolgozóipar azonban érzi az informatikai termékek és félvezetők boomjának végét. Európában a magas energiaárak továbbra is terhet jelentenek a háztartások és a vállalkozások számára.  

A vezető gazdaságkutató intézetek arra számítanak, hogy a globális termelés idén 2,0, jövőre pedig újabb 2,6 százalékkal nő. A feltörekvő országok piacán a termelés ez évre várt 3,9, illetve a jövő évre prognosztizált 4,4 százalékos növekedését elsősorban a kínai és az indiai fellendülés támogatja. A fejlett ipari gazdaságok esetében az intézetek arra számítanak, hogy a termelés a folyó évben 0,9, a következő évben pedig 1,5, ezen belül az euró-övezetben nagyjából hasonló mértékben, az idén 0,9, jövőre pedig 1,6 százalékkal bővül. 

A nemzetközi kereskedelmi forgalom a tavalyi 3,2 százalékos növekedés után az idén eleinte valószínűleg gyenge lesz, s csak lassan élénkül. Éves átlagban az intézetek idén 0,4, jövőre pedig 2,8 százalékos növekedést várnak. A fejlett gazdaságokban az infláció 2023-ban várhatóan 4,8, 2024-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődik, de továbbra is jelentősen meghaladja a sokéves átlagot, mivel a maginfláció valószínűleg nem csökken, ami a korábbi évek expanzív monetáris és fiskális politikájának következménye.

A tavasz mérsékelt derűlátást hozott

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács, (népszerű nevén az „öt bölcs”) március harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a szövetségi kormánynak az éves gazdasági jelentésben megfogalmazott várakozással egyetértésben - 0,2 százalékban határozta meg Németország bruttó hazai terméke idei növekedésére vonatkozó várakozását, a múlt évihez képest. Ez annyit tesz, hogy Európa vezető gazdasági hatalma megússza tartós recesszió nélkül az évet, de számottevő fellendülés sem várható. 

Emlékezetes, hogy a múlt évben az 1,8 százalékos növekedés hajtóereje a magánfogyasztás bővülése volt, annak forrásául pedig – a magas infláció ellenére - a koronavírus-járvány idején félretett megtakarítások szolgáltak. 2023-ra nagyban változott a kép: a magas infláció csökkenti a fogyasztók vásárlóerejét, a finanszírozási feltételeknek az emelkedő kamatok miatt nehezülése pedig fékezi a növekedést. Ehhez jönnek a világgazdasági tényezők, miután az még nem heverte ki teljesen a koronavírus-járvány utóhatásait. 

A szakértők éves átlagban 6,6 százalékos inflációval számolnak, ami alig alacsonyabb a Szövetségi Statisztikai Hivatal korrigált adatai szerint 2022-ben elszenvedett 6,9 százalékos inflációtól. Ez – mint utaltunk rá – komoly veszteséget okoz a vásárlóerő alakulásában, s visszafogja a fogyasztás, amely a gazdaság egyik fontos pillére. Ráadásul a magasabb termelői árak és a várható béremelések valószínűleg jövőre is magasan tartják az inflációt - vélik szakértők. Az a tény, hogy az energiaárak csökkennek a világpiacokon, még nem ok arra, hogy a fogyasztók itthon megnyugodjanak – fogalmazott Ulrike Malmendier, a szakértői tanács tagja. 

Azt a tanácsadói grémium tagjai valószínűtlennek tartják, hogy a svájci és az amerikai turbulenciák következtében bankválság alakuljon ki, ugyanakkor továbbra is látnak kockázatokat az energiaellátásban. Kérdéses, hogy az ipar, mint a legnagyobb takarékoskodó, az alacsonyabb energiaárak mellett is folytatni tudja-e az erőfeszítéseit.

Miközben a független szakértői tanács a német gazdaság lassú élénkülését prognosztizálja, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a gazdasági növekedést főként strukturális kockázati tényezőkre és bizonytalanságokra hivatkozva a gazdasági teljesítmény múlt évi szinten alakulását valószínűsíti, ami azt jelenti, hogy nem zárható ki a német gazdaság technikai recesszióba csúszásának veszélye. 

Németországban „a 2022/2023-as téli félévben a gazdasági visszaesés valószínűleg kevésbé súlyos, mint az ősszel félő volt" – mondta Timo Wollmershäuser, a müncheni Ifo intézet kutatási igazgatója az esseni RWI, a hallei IWH, a kieli IfW és müncheni Ifo közös előrejelzése bemutatásakor, melynek elkészítéséhez együttműködő partnerként a bécsi Wifo-t és Magasabb Tanulmányok Intézetét (IHS) is bevonták. A döntő tényező a vásárlóerő csökkenésének a korábban feltételezettnél szolidabb volta, ami – mint a müncheni kutatásvezető fogalmazott - a „jelentősen csökkenő energiaáraknak köszönhető”. 

Emlékezetes, hogy az orosz-ukrán háború nyomán keletkezett energiaválság hatására a szakértők az elmúlt év őszén erre az évre a GDP 0,4 százalékos csökkenésére számítottak. A most zárult téli félévre szintén recessziót, azaz a gazdasági teljesítmény két egymást követő negyedévben bekövetkező csökkenését várták, de az április elején nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint ezt sikerült elkerülni. 

A kutatóintézetek várakozása szerint feldolgozóipar várhatóan támogatni fogja a gazdaságot a következő negyedévekben, mivel közvetlenül profitál az ellátási szűk keresztmetszetek enyhüléséből és az olcsóbb energiából. Az építőipar viszont lassítani fogja a gazdaságot, annak ellenére, hogy az év elején - valószínűleg az időjárás miatt - nőtt az ágazat teljesítménye. A kereslet ugyanakkor különösen a lakásépítés területén gyenge marad, azért is, mert az Európai Központi Bank várhatóan tovább szigorítja monetáris politikáját, és így a finanszírozási költségek tovább emelkednek.

A német gazdaság egyik súlyponti kihívása az infláció, amely az év egészében – a múlt évi 6,9 százalék után – az idén is várhatóan magas, 6,0 százalékos marad úgy, hogy ahhoz egyes szakmákban a béremelések magas szintje is hozzájárul. Érezhető csökkenés, az infláció 2,4 százalékra történő csökkenése csak jövőre várható. 

Az inflációs hullám tetőpontját valószínűleg már elérték, a mért inflációt egyelőre a villamosenergia- és gázárakat érintő kormányzati árfékek tompítják. A fogyasztói áremelkedés érzékelhető csökkenése azonban még várat magára, Az év folyamán a reálbéreknek ismét emelkedniük kell, s ha ez megtörténik, a magánfogyasztás pozitívan kell, hogy hozzájáruljon a gazdasági teljesítmény bővüléséhez. 

A foglalkoztatottak száma várhatóan tovább nő - a tavalyi mintegy 45,6 millióról mintegy 46,0 millióra. A munkanélküliek száma az idén átmenetileg 2,42 millióról 2,48 millióra emelkedhet, „mivel az ukrán menekültek nem tudnak azonnal megvetni lábukat a munkaerőpiacon". Ezt követően 2024-ben a munkanélküliségi száma 2,41 millióra ismét csökken.

A költségvetésnek a gazdasági teljesítményhez viszonyított aránya az idén kis mértékben, 2,2 százalékra, jövőre nagyobb mértékben, 0,9 százalékra csökken. Emlékezetes, hogy a koronavírus-járvány nyomán az állam, (s azon belül a szövetségi költségvetés) hiánya jelentősen megugrott. Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter, az FDP elnöke most óvatosabb pályára akar áttérni, amit élénk vitát váltott ki a „rendőrlámpa-koalícióban” érintett SPD-vel és a Zöldekkel, mert Lindner terve azt jelentheti, hogy a kormányzat egyes projektjei nem finanszírozhatók. 

Az utóbbi időben Németországban erősödtek a pozitív gazdasági jelek. A legfontosabb német vezető mutató, az ifo üzleti klímaindex márciusban már az ötödik egymást követő hónapban emelkedett. Emellett egy szintén április elején nyilvánosságra hozott információ szerint februárban a feldolgozóipari megrendelések volumene 4,8 százalékkal meghaladta a januárit, ami 2021 júniusa óta a legerősebb növekedés. 

Az Európai Központi Banknak (EKB) folytatnia kellene a kamatemelést - követelték a vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi jelentésükben. A kutatók azzal számolnak, hogy az irányadó kamatlábak nyárig további 0,5 százalékponttal emelkednek. „De az nem teljesen világos, hogy ez akkor elég lesz-e ahhoz, hogy az infláció ismét csökkenjen" - mondta Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatásvezetője.

A kutatóintézetek megítélése szerint a kormányzati gazdaságpolitika az elmúlt években nagyrészt elengedte a kínálati oldal gyeplőjét, még akkor is, amikor nem volt akut válságkezelés. A reformok szükségessége most még nagyobb, különösen a demográfiai változások enyhítése és az energetikai átállás kihívásainak való megfelelés érdekében. 

Az Ifo által megkérdezett vállalatok körében erősödött a bizakodás 

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló (és történetesen az elmúlt évek legsúlyosabb, a légi- és a közösségi közlekedést érintő sztrájkja napján nyilvánosságra hozott) ún. Ifo-index március utolsó hetében mind az aktuális üzleti helyzet, mind az üzleti várakozások tekintetében javulást mutatott az egy hónappal korábbi felmérés eredményeihez képest.

Az aktuális helyzet megítélése a múlt év novembere és ez év januárja között lassú, de (93,3-ról 94,2 pontra) folyamatos növekedést mutatott. Ez februárban kis mértékben megtorpant (93,9 pont), amit márciusban újabb emelkedés követett (95,4 pont). 

Az üzleti várakozások tekintetében a múlt év októberi mélypont (76,0 pont) óta folyamatos emelkedés tapasztalható, a márciusi index már meghaladta a 90 pontot (91,2 pont volt), amire az elmúlt tizenkét hónap során egyszer sem volt példa. 

Az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások összegzéséből adódó, az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám a múlt év októbere (84,7 pont) óta szintén megszakítás nélkül javult és 2023 márciusára (93,3 pont) a német gazdasági konjunktúra stabilizálódását tükrözve picivel meghaladta a múlt év májusit (93,1 pont), a múlt év márciusa óta eltelt tizenkét hónap legmagasabb mutatóját. 

Az egyes főbb gazdasági tevékenységek közül 

• a feldolgozóiparban az üzleti légkörre vonatkozó index jelentősen emelkedett. A vállalatok érezhetően elégedettebbek aktuális üzleti helyzetükkel, emellett a várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus szinte teljesen eltűnt. Különösen olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az autóipar, a vegyipar, a villamosipar és a gépgyártás, jelentősen javult a hangulat.
• A szolgáltatások területén folytatódni látszik az üzleti klíma felfelé ívelő tendenciája. A folyó üzletmenet jelentősen javult és az üzleti várakozások is derűlátóbbak, mint 2022 február óta bármikor.
• A kereskedelemben az aktuális üzleti helyzet és a várakozások megítélése egyaránt enyhén emelkedett, de az elmúlt hónapokban tapasztalt javulás lelassult. Ezen belül a kiskereskedelemben azonban alig volt elmozdulás, ott sok vállalat várakozását továbbra is a borúlátás jellemzi a következő hónapokat illetően.
• Az építőiparban kis mértékben javult az üzleti légkör, ami – amellett, hogy az építőipari cégek valamivel rosszabbnak értékelik jelenlegi üzleti helyzetüket – az üzleti várakozások területén tapasztalt pesszimizmus enyhe oldódásának köszönhető.

A német exportőrök körében némileg javult a hangulat. Az Ifo felmérése szerint az exportvárakozások márciusban kismértékben javultak, bár – mint Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője fogalmazott – „az exportkeresletnél még mindig hiányzik a lendület, a világgazdaság meglehetősen óvatosan fejlődik".

Miután az autóipar a közelmúltban még nagyon optimista volt a külföldi üzleti lehetőségekkel kapcsolatban, ez most kicsit mérséklődött, az export növekedése viszonylag alacsony marad, s ez vonatkozik a gép- és berendezésgyártókra is. Ezzel szemben az adatfeldolgozó berendezések, az elektronikai és optikai termékek gyártói jelentős növekedést várnak, s ugyanez vonatkozik a ruházati iparra is. Az italgyártók is bizakodnak, kitűnve az élelmiszeriparból, amely csak gyenge lendületre számít, olvasható az Ifo jelentésében. 

Tovább enyhültek az ellátási keresztmetszetek okozta nehézségek 

Márciusban folytatódott az alapanyagok és előgyártmányok szűkösségével kapcsolatos iparvállalati panaszok enyhülése. Ekkor az Ifo felmérésében résztvevő vállalatok már csak 41,6 százaléka számolt be ilyen jellegű problémákról, ami csaknem 4 százalékpontos javulás a februári 45,4 százalék után. Már pedig „ez a csökkenés a következő hónapokban pozitív hatással lesz az ipari termelésre" - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője, aki azért óvott a megelégedettségtől, mondván, hogy „…még mindig messze vagyunk az optimális kínálattól." 

A megalapozatlan derűlátástól visszatart, hogy a német ipar egyes kulcsfontosságú ágazataiban még nem történt meg a beszerzési korlátok alapvető csökkentése. Az ipar teljesítménye és exportja szempontjából meghatározó három ágazatban, nevezetesen az autóiparban (69,8 százalék), a gép- és berendezés-gyártásban (66,7 százalék) és a villamosiparban (61,2 százalék) ez az arány még a 60 és 70 százalék közötti tartományban van, az adatfeldolgozó berendezések gyártásában pedig még márciusban is 74,5 százalékot tett ki. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock